Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-20 / 8. szám
1916. február 20. Békés 5 Halálos baleset. Békéscsabán az épülőfélben levő Rosenthal-malomnál f. hó 10-én reggel halálos kimenetelű baleset '.örtént. Egy Hankó János nevű munkás ugyanis a lift nyílásánál lezuhant a harmadik emeletről és halálra zúzta magát. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenség a munkás vigyázatlansága folytán történt. Újra rekvirálják az elrejtett gabonát. Amikor a kormány falragaszokon ismételten felhívta a nagyközönséget arra, hogy a birtokukban, levő gabona, liszt és terménykészleteket bejelentsék, mert már csak a Hadi termény Részvénytársaság Tendelkezhetik a feleslegekkel, sokan nem gondoltak arra, hogy az elkobzással és súlyos büntetéssel való fenyegetés nem marad olyan írott malaszt, mint sok más rendelet. S bár a terménykészletek bejelentése egyideig folyt, de nem kielégítő eredménnyel, igen sokan vannak olyanok, akik nem törődve a háborúval, közjóléttel, rendelettel, padlásukon, pincéikben, szalma- kazalakban vígan rejtegetik a búzát, lisztet, tengerit, árpát, babot, stb. De enuek a rejtegetésnek nehány nap múlva rossz következménye lesz. A közeli napokban újabb kormányrendelet folytán a közigazgatási hatóság házról-házra járva fogja kutatni és zár alá venni a házi szükségletet meghaladó feleslegeket. Az eldugott gabonát és lisztet megkeresik, bármily furfanggal lesz is az szalma boglyában, kóró között? vagy veremben eltüntetve. Minden felkutatott készletet el fognak kobozni, melyen felül súlyos pénzbírsággal sújtják a készletek eltitkolóit és megindítják a kihágási eljárást, ami elzárással is jár. A mai idők szigorúsága nem ismer kíméletet, s hazája ellen vét az, aki a közfogyasztás elől elvonja felesleges terménykészletét és nem jelenti be, hogy neki többje is van, mint amennyit, egyéni, ipari családi szükséglete megkíván. Aki azonban a hatósági közegek megérkezése előtt még bejelenti feleslegét, azt tőle készpénzen megvásárolják és a megszégyenítő büntetéstől és vele járó kellemetlenségektől szabadul. Siessen tehát mindenki, mielőtt a rekviráló felfedezi az elrejtett terményt, vagy valaki feljelentené, azonnal megfelelni a bejelentési kötelezettségének. Veszélyes kockáztatás az, ha az emberek arra számítanak, hogy az ö búzájukat nem találják meg. Ha a baj bekövetkezik, nem használ semmi sopánkodás. A cukor eyy fillérrel drágább lesz. A cukor maximális árát a kormány tudvalevőleg úgy állapította meg, hogy 1916. évi január 1-én 100 ki- logrammonkint 50 fillérrel, március 1-től újabb 50 fillérrel emelkedik. Ehhez képest március 1-től Gyulán a cukor árát — úgy a nagy, mint kiskereskedelmi forgalomban hatóságilag kilogram- monkint 1 fillérrel emelni fogják. A pusztaföldvári állategészségügyi szolgálat ellátása. Pusztaföldvár községben az állategész ségügyi szolgálat nem olyan terjedelmű, hogy annak ellátása egy külön állatorvos tartását tenné szükségessé. Ennélfogva a vármegyének tanácsára a község most úgy oldotta meg a kérdést, hogy a szomszéd Csanádapáca községgel lépett egyezségre, hogy az ő mindenkori állatorvosának munkásságát vehesse igénybe. A létrejött egyezség szerint Pusztaföldvár község Csanádapácza községnek évi 500 koronát fizet, valamint az állatorvosnak évi 300 korona fuvarátalányt ad. Ezért az állatorvos hetenként átmegy Pusztaföldvárra, ahol az egyezség értelmében a megállapított teendőket köteles lesz ellátni, sőt ha időközben a község vásártartási jogot kapna, az esetben azon a vásári állatszakértői teendőket is ő tartozik végezni. A Gyulavidaki Takarékpénztár Részvény- társaság folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor tartotta meg dr. Márki János elnöklete alatt 16-ik évi rendes közgyűlését, melyen 30 részvényes 1394 részvény képviseletében jelent meg. Elnök a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvözölve megállapította, hogy a közgyűlés napja és tárgy- sorozata alapszabályszerűen meghirdetve lett és a határozatképesség konstatálása után a jegyzőkönyv- vezetésére Stern László intézeti cégvezetőt, annak hitelesítésére Scherer Benedek és Schmidt Gyula , részvényeseket kérte fel. Az igazgatósági jelentést, mely az intézet ügymenetelére nézve minden irányban tájékozást nyújt, a közgyűlés tudomásul vette, a felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása után az 1915 évi mérleget megállapította és a felmentést megadta. A tiszta nyeremény felosztására nézve elfogadtatott az igazgatóság javaslata, mely szerint a 78815'38 K tiszta nyereményből 3081"06 K alapszabályszerü jutalékra, 7702 K 64 fillér a tartalékalap és 770 K 26 f. a nyugdíjalap javadalmazására, 60000 korona 5000 drb részvény után részvényenként á 12 K osztalékra, 1000 korona jótékonycélu adományokra, 3000 korona a tisztviselők és szolgák jutalmazására és drágasági pótlékára, mig 3261 K 42 f. az 1916 év nyereség átvitelére foiditandó. Elhatároztatott, hogy az 1915. évi osztalék szelvény már a közgyűlést követő naptól kezdve úgy a főintézet pénztáránál, mint annak szarvasi fiókjánál Szarvason és a Hazai Bank részvénytársaságnál Budapesten váltassák be. Ezután a Maki Ardeleán Demeter elhalálozása folytán megürült felügyelő-bizottsági tagsági állás választás utján való betöltése került napirendre. A választás vezetésére szavazatszedő küldöttségül Bandhauer György elnöklete alatt dr. Sztojanovits Szilárd és Anuló Pál részvényesek kérettek fel, kik megbízatásukban eljárván, elnök a választás eredményeként kijelenti, hogy felügyelő-bizottsági tagul Horti Béla választatott meg két évi időtartamra. Gyula város mezőgazdasági bizottsága folyó hó 16-án délután ülésre jött össze Lovich Ödön polgármester elnöklésével A bizottság a jószágok legelőre való beiratásának feltételeit állapította meg. A tavaszréti és fövenyesi legelőn szervezendő gulyába a jószágokat a városi pénztárnál helybeliek részéről február 21-től kezdve lehet bejelenteni s egyidejűleg a legeltetési dijak felét le kell fizetni. Vidéki lakosok bejelentéseit csak március 10-től fogadják el. A számadó gulyást a gazdaközönség maga fogja választani, mig a bojtárokat a gulyás fogadja fel. Épp ezért a számadó gulyás esetleges mulasztásaiért a város semmiféle felelősséget nem fog vállalni. Késik a vetőmag. Pár hét múlva beköszönt a tavasz, amikor a gazdasági munkák sürgősen előtérbe lépnek. A háború és esős időjárás miatt az őszi vetés nem sikerült; a földek jó része parlagon hever. Eztknek pótlására a kormány széleskörű intézkedéseket tett, és minden tekintetben igyekszik a gazdák kezére járni. A földmunkák végzésére különféle módon gondoskodik a szükséges munkaerőről és vetőmagot is bocsát a gazdák rendelkezésére. Csakhogy a földek bevetésének lehetővé tételére nem elég a jóakaratu kormányrendelet, ha azok végrehajtására hivatott apparátus nem működik megfelelően. A vetőmag árát a gazdák még a múlt hónapban befizették a vármegyei vetőmag ellenőrző bizottságnak, amely a megrendeléseket továbbította a szállítással megbízott Magyar mezőgazdák szövetkezetének. A vetőmag azonban még mindig nem érkezik, pedig sokan felhasználnának egy-egy verőfényes napot a mag elvetéséhez. A megrendelők nap nap után sürgetik a polgármestert, tegyen lépéseket a vetőmag sürgős leszállítása végett. A polgármester táviratilag interveniált a szövetkezetnél, de sürgetésének nem volt semmi foganatja. Nagy baj, hogy nálunk mindennel elkésnek és az üdvös rendeletek cs<k papíron maradnak A hadifoglyok igénybevételének újabb módozata tárgyában a minisztérium egy rendeletet adott ki, melynek értelmében, törvényhatósági gazdasági munkabizottságok alakítandók, amelyeknek feladata lesz a hadifoglyok munkájának a polgári hatóságok hatáskörébe eső ügyeit intézni továbbá a katonai munkásosztagok és a katonai lovak kiadásánál közreműködni. A bizottságott Békésvármegyére az alispán már megalakította és pedig a következő tagokból: Beliczey Géza, Sólyomy Lipót, Bohus M. György, Szalay Gyula békéscsabai, dr. Lovich Ödön és K. Schriffert József gyulai, Morvay Mihály békési, Csizmadia András orosházi, Nagy József szeghalmi, Liska János szarvasi, Debreczeni Endre gyomai és Ondruss Cyrill gyulavárii lakosokból. Főfeladata a bizottságnak az, hogy megállapítsa, mikép a törvényhatóság területén kinek és hány hadifogoly adassák a rendelkezésre álló kontingensből, továbbá, hogy a szükséghez képest más helyekre irányítsa a hadifoglyokat, ellenőrizze a foglyok elszállásolása, élelmezése, ruházata és közegészségügyi viszonyai tekintetében fennálló rendelkezések betartását, intézkedjék a szükséges ruházat, cipők és takarók beszerzéséről. Minden egyes hadifogoly után az illető munkaadó részéről 30 korona óvadék fizetendő be az alispánhoz. Azok a munkaadók, akik a jelenleg náluk levő hadifoglyokat az újabb szabályzat rendelkezései folytán megtartani nem óhajtják, azok a bizottságnál 14 nap alatt hadifoglyaikat felmondhatják ; ha ezt nem teszik, reájuk is ez az uj szabályzat rendelkezései irányadók, tehát ők is tartoznak az ovadékot minden egyes fogoly után március hó 6-ig lefizetni. Azon munkaadók ellen, akik a fennálló szabályokat akármilyen vonatkozásban nem tartják be, azoktól a hadifoglyok felmondás nélkül elvetetnek, ezenkívül ellenük a kihágási eljárás meg fog indíttatni. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a szabályzat a fentieken felül a tekintetben, hogy a hadifoglyok valamint az őrizetükre kirendel őrök megérkezésük alkalmával hogyan vizsgálandók meg orvosilag, továbbá, hogy azok gyógykezelése miképen történik ; úgy az orvosi mint a gyógykezelési költségek, amelyek a szabályrendeletben meg vannak állapítva, a munkaadók terhét képezik. A most ismertetett szabályzat rendelkezései március hó 1-én lépnek életbe. Az említett bizottság a vármegye alispánjának elnöklete alatt a szükséghez képest tartja üléseit. Munkarend kifüggesztése. A kereskedelmi miniszternek legújabban kiadott rendelete szerint a munkarend csak azokban az ipartelepekben függesztendő ki, amelyek iparfelügyelői vizsgálat alatt állnak; a többi ipartelepekben a munkarend kifüggesztése nem kötelező, azonban a kifüggesztés lehetséges. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Válogatás nélkül. Szász János körösladányi lakos azok közül a ragadós kezüek közül való, aki nem nézi, hogy mit visz el magával és azt honnan viszi el. A fődolog az, hogy amit feltűnés nélkül gyorsasággal kabátzsebébe rejt, a hóna alá vesz — belső zsebébe sülyeszt, az a másé legyen. Ebben az esetben nem válogat, hogy kié, vagy micsoda az, amit rövid utón a magáénak nyilvánít. — Ez a lopásban termékeny ember Körösladány határában 1914 évi december havától, 1915. évi március hó 6-ig terjedő időben nem kevesebb mint huszonhárom embert lopott meg és elvitte tőlük a következő tárgyakat: egy köcsögöt egy fél kg. sóval, 1 tehén szarv tülköt, 1 forgó karikát, egy eke kulcsot, egy fa sótartót, egy hi- digvágót, egy tört, egy kasza üllőt fával, egy olajos üveget, egy fakeretü tükröt, e^y ineszelőt, egy vas gyufatartót, egy vésőt, egy kézi fűrészt, két pár csizmát, egy kalapot, egy porcellán tányért, két ajtó sarok vasat, négy lakat kulcsot, azután meg kaptafát, forgópisztolyt, posztó kalapot, egy tucat kártyát stb. Ezért a tömeges lopásért azután elitélte a kir. törvényszék Szász Jánost másfél évi börtönre — Ez ügynek
