Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-13 / 7. szám
1916. február 13. Békés 5 A békéscsabai közkórháznak f. évre egybe állított költségvetését a belügyminiszter a napokban küldte vissza azzal, hogy az ápolási napidijakat a folyó évre két korona 54 fillérben állapítja meg. Úgy tudjuk, hogy a község képviselőtestülete csupán két korona 52 fillérben kérte az ápolási dijat megállapítani. A miniszter egyben kijelenteti, hogy a költségvetésnek egyéb részeiben való felülvizsgálatát ezúttal mellőzte. Eltévedt katona-láda. A Gyulaváriban néhány hónapon át beszállásolva volt 30. gyalogezredben katonák eltávozásakor a gyulai állomásra menetelő katonák egyike : Schiffer Zsigmond nehéz katona ládáját feltette egy szintén Gyulára jövő kocsira, melyen egy földmives asszony és egy közkatona ült. Megkérte őket, hogy könnyítsenek terhén és Gyulán majd adják vissza ládáját. Mikor azonban a katonák beértek a városba, a szegény katona sehol sem találta a kocsit és ládájának, melyben minden irata és levelei is benne voltak, nyoma veszett. A károsult katona kéri az illető kocsi tulajdonosát, hogy a másnak amúgy sem sokat érő ládát szíveskedjék címére postán elküldeni. Ha reflektál reá, készséggel hajlandó 10 koro a jutalmat küldeni ládájáért. — Címe : Schiffer Zsigmond Silgótarján, Malinovics J. fényképész címén. Öngyilkos katona. Hajnal Ferenc békési iparos, aki a 8-ik honvédgyalogezredben szolgált, tüdőbajt kapott a harctéren. Bajával a gyulai szanatóriumban ápolták, néhány nappal ezelőtt pedig hazabocsátották szabadságra. Otthon Hajnal mindig panaszkodott, hogy betegsége gyógyíthatatlan. Az elkeseredés egyre jobban elhatalmasodott rajta és annyira vitte, hogy hétfőn a kútba ugrott, ahonnan csak a holttestét húzhatták ki. Halálozás. Tokay Gyula békési jónevü kereskedő, a Békési Takarékpénztár r.-t. igazgatója életének 59-ik, házasságának 28-ik évében január hó 31-én elhunyt. Temetése folyó hó 2-án volt nagy részvét mellett. Halálát 5 gyermeke, felesége és a kiterjedt rokonság gyászolja. A szeghalmi postahivatal tolvaja. Szeghalmon a közönség hónapok óta panaszkodott, hogy a feladott csomagjaik megdézsmálva érkeznek rendeltetési helyükre. Nyomozást indítottak a tolvaj után, de sikertelenül. A múlt héten aztán a véletlen kipattantotta a titkot. A tolvaj a postamester cselédje, kinek ládájában egész raktár lopott holmit találtak. Mikor a tolvajlásra rájöttek, a cseléd mérget vett be, de az azonnal alkalmazott orvosi segély a méreg hatását elvette. A bűnös cselédet letartóztatták. A vármegye törvényhatósági és vámos utak hossza a legutóbbi közúti költségvetéssel kapcsolatosan történt megállapítások szerint a következő : A kiépített törvényhatósági utak hossza 200 kilométer, a ki nem építetteké 126 kilométer. Ezekből 29 kilométer kiépített és 2'52 kilométer kiépítetlen utón a vármegye, mig 3-32 kilométer kiépített utón a községek gyakorolnak vámszedési jogot. A vármegye rézgálic szükséglete. A földművelésügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy dacára a háborús állapotok okozta rendkívüli nehézségeknek, abban a helyzetben van, hogy az idén a szöllős gazdáknak jelentékenyen több réz- gálicot adhat, mint a múlt évben. A rézgálic kilója nem lesz több mint 3 korona, amely előzetesen lesz fizetendő. A rézgálic szétosztását az idén is, mint a múlt évben a vármegye fogja teljesíteni. Rézgálicot csak szöllősgazdák kaphatnak és gondoskodás történt, hogy ahhoz az illetők idejében hozzájussanak. A vármegye részére 150 métermázsa rézgálicot engedélyezett a miniszter, ha azonban többre lesz szükség, úgy — ha csak előre nem látott akadályok nem merülnek fel — a több szükségletre is tekintettel lesz. A miniszter már a jövő évi szükséglet biztosítása tekintetében is megtette az intézkedéseket és már most kijelenti, hogy azoknak a gazdáknak, akik vörös vagy sárga rézből, vagy vörös fémből készült olyan használati tárgyakat adnak, amelyek hadicélokra nincsenek igénybevéve, úgy annak fejében megfelelő rézgálicot fog engedélyezni. Itt említjük meg, hogy a magyar szöllősgazdák országos egyesülete azt kérte a minisztertől, hogy a rézgálic kiosztását bízza a szövetkezetekre. Ezzel szemben Debrecen város törvényhatósága, Békésvármegyéhez is megküldött köriratában a rézgálicnak a törvényhatóságok részéről való kiosztását tartja megokoltnak, mert a szövetkezetek csak tagjaikat ismerik, mig sokezer gazda szükségletéről kellőképen tájékozva nincsenek. A vasárnapi munkaszünet visszaállítása. A kereskedelemügyi miniszter szerdán érkezett rendeletében értesítette Békésvármegyét, hogy a vasárnapi munkaszünetre nézve a régi gyakorlatot visszaállítja s igy az összes ipari munka, valamint mindenféle elárusitás, tehát'az élelmiszerek eláru- sitása is mától fogva csak vasárnap délelőtt 10 óráig van megengedve. Az enyhe tél folytán várható jéghiányra tekintettel azonban a miniszter megengedi, hogy a folyó évi junius 1-től szeptember 15-ig a napi élelmezési cikkek árusítása, a túlnyomóan ezek árusítására berendezett üzletekből este 6 órától az illető helyen megállapított záróráig, legkésőbb azonban este 9 óráig végezhető legyen. Ez a rendelkezés a szatócs üzletekre is vonatkozik, mivel a szatócs üzletek is azon üzletek közé tartoznak, amelyek tulnyomólag élelmiszerek eladásával foglalkoznak. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 6-án délelőtt igazgató választmányi ülést tartott, amelyen Beliczey Géza elnöklete alatt részt vettek : Szalay Lajos alelnök, Bolla Mihály, Kiss László, Szathmáry Elek, dr. Berthóty István, Kovács L Mihály, Kiss Antal, Neumann Manó, Zsíros András, Miklya Z. György, Mikler Sándor, Fehér Imre, Galgóczy Géza, Benedicty Kálmán, Koncz Gyula, Yenczel Barna, Hacskó Lajos, Christian György népházi intéző és Sólyomy Li- pót titkár. — A választmányi ülés voltaképen bevezetője s előzménye volt a február 9-én Budapesten az Országos Hadsegélyző Bizottság, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Gazdaszövetség által egybehívott országos fóldmivelésügyi értekezletnek, amelyen a Békésmegyei Gazdasági Egyesület is, vezetősége által képviselve volt és amely országos értekezletről és annak határozatairól a fővárosi lapok kimerítő tudósítást közöltek. A választmány tanácskozásának főtárgya a tavaszi s nyári mezőgazdasági munkálatok biztosítása volt, ami a csatatér eseményein kívül, legéietbevágóbb, legfontosabb ügye az egész országnak. A tanácskozásban részt vettek az elnökön kívül Kiss László békéscsabai s dr. Berthóty István orosházi főszolgabirák, Szalay Lajos, Chrisztián György, Galgóczy Géza stb. A Választmány egyhangúlag elhatározta, hogy lépéseket tesz az alispán utján a kormánynál, hogy a gazdáknak a hadifoglyokért az elöljáróságoknál lehessen jelentkezniük és nem a járási bizottságoknál. Kívánatos, hogy a gazdaközönség hadifoglyokra vonatkozó igényét legkésőhb február hó végéig jelentse be és hogy a rendelkezésére bocsátandó hadifoglyokat a tavaszi munka elvégzése után is tartsa magánál aratás végéig, — a községek feljogosittatván, hogy a tavasz s nyár közötti esetleges munkaszünet alatt a gazdaközönségnél levő hadifoglyokat köz- és egyéb munkákra alkalmazhassák. Igen eltérők voltak a nézetek a közerő kirendelésének célszerű s helyességére nézve. Általában az a felfogás, hogy az alföldön a közerő szervezetlen és egyáltalában nem használható fel Békésvármegyéből a munkások nagyrésze idegen törvényhatóságokba szerződik: igen sokan vannak, akik a legszorgosabb munka idejében is lézengenek és nem dolgoznak, csak hogy a munkabéreket felcsigázzák. — Fel kellene hatalmazni a főszolgahirákat és Gyulán a rendőrfőkapitányt, hogy az ilyeneket szükség esrtén munkára kirendelhessék, épugy felhatalmazást kell nekik adni, oly asszonyok munkára való kirendelésére, akiknek családi körülményei ezt megengedik. — A kirendeléseknél tiszteségesen meg kell azonban állapítani a munkabéreket, leghelyesebb pedig őket szakmánybán dolgoztatni. — A választmány ezen kivül néhány kisebb fontosságú ügyet intézett el. A kenyérjegyek második havi sorozatát f. hő 10-én kezdték kiosztani a városházán. A belügyminiszter megkereste a várost, hogy a jegyekből mintát terjesszen fel és közölje, hogy a bárca- rendszer milyen hatással van a liszt és kenyér- fogyasztás csökkenésére, ami a tulajdonképeni célja is volt a rendszer életbeléptetésének. A polgármester jelentésében előadja, hogy a megállapított napi adagok úgy az ipari, mint főleg a mezőgazdasággal foglalkozó munkások részére nagyon kevésnek bizonyultak. Utóbbiak főtápláléka a kenyér, mert egész napi elfoglaltságuk miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy azt más ételek készítésével pótolhassák. Egyébként a hatóság rajta van, hogy az elégedetlenkedők hazafias belátására apellálva, őket türelemre és az igények redukálására késztesse. Gyula és Békéscsaba között fekvő Biczerei megállónak korlátolt forgalmú állomássá leendő kiépítésével kapcsolatosan Gyulavárosa aziránt folyamodott a kereskedelmi miniszterhez, hogy a kérdéses állomás áruforgalomra is rendeztessék be. A kereskedelmi miniszter válaszolva a kérelemre tudatja, hogy mivel a szóban levő állomáson várható bevételek a szükséges költséget nem fedeznék, ennélfogva a kérelmet csak azesetben teljesítheti, ha a város 37000 korona befektetési költség viselésére hajlandó lenne, amely esetben kérelmével közvetlenül az államvasutak igazgatóságához kell fordulnia. Haszon állatok ezidei vizsgálata csak azokban a községekben van elrendelve kötelezőleg a földmi velésügyi miniszter által, ahol január 1-e óta takonykor vagy rühkór fertőzés fordult elő az állatok között. A többi községek közül a tavaszi állatvizsgálatok csak ottan hajtandók végre, ahol a községi 'állatorvos nem vonult hadba, vagy ahol járási állatorvos van. Ahol ilyenek nincsenek, ott elmarad a haszon állatok tavaszi vizsgálata és csupán az van előírva, hogy a legelőre való kihajtás előtt ily helyen az elöljáróság egy tagja szemlélje meg az állatokat, egészségügyi szempontból. A második vasúti vágány. A szajol—békéscsabai vonalon tervbe vett második vasúti vágány létesítésének közigazgatási bejárása Békésvármegyét érdeklőleg folyó hó 9-én és 10-én tartatott Gyomán, Mezőberényben, Békésföldváron és Békéscsabán. A második vágány lefektetése folytán nagy részt az útátjárók meghosszabbítása és az áteresztők áthelyezése és szintén meghosszabbítása válik szükségessé, ezeken kivül az egyes állomásokat illetőleg az alábbiak történtek a bejárásokon. Gyomán létesülni fog egy uj harmadosztályú váróterem, a községnek a belvizek levezetése céljából áteresztő létesítésére vonatkozó kérelme teljesittetni fog. Hosszabb vitára adott okot a gyomai Hármas-körözsön levő vasúti vashid ügye. Végre is abban történt megállapodás, hogy a előterjesztett ideiglenes jellegű megoldás helyett, — ha a fedezet szempontjából mód lesz rá — a hid 2 méterrel fel fog emeltetni, miáltal a hajózási érdekek kellőképen figyelembe vehetők lesznek. A jelenlegi állapot ebből a szempontból az, hogy a kérdéses hídnak középső nyílása felemelhető szerkezettel van megépítve. A »köröstarcsai tanyák« állomás összforgalomra lesz berendezve, tehát állatforgalomra is. Ha az állomástól a községbe veze- tőleg tervbe vett 9 kilometer hosszú ut ki lesz építve, ami már a megvalósulás stádiumában van, akkor kétségtelenül a mostani állomás forgalma igen tekintélyes mértékben fog emelkedni, igy tehát nagyon is indokolt, hogy a második vágány létesítésével kapcsolatosan az állomás, a várható szükségletre figyelemmel legyen átalakítva. Mező- berény község vasúti állomásán, a vasúti átjárónak 100 méterrel távolabb való kihelyezése terveztetik. Természetes, hogy ez ellen a község képviselői annál inkább felszólaltak, mert már most is igen nagy kerülőt kell a lakosságnak megtenni, hogy a községnek a vasúton túl levő és mindinkább népesedő részére átmehessen. A bizottság a község kérelmének indokolt voltát elismerve, azt lehetőleg tekintetbe veszi, sőt a vasút az elől sem zárkózik el, hogy megfelelő helyen egy hat méter széles kocsifelüljáró létesitessék. Dobozmegyer állomáson az állomási épület a szükségletnek megfelelően kibővittetik, a békésföldvári állomáson lényegesebb átalakítás nincs tervbe véve, Békéscsabán legfontosabb kérdés az volt, hogy az állomásnak Mező- berény felé eső oldalán levő nem megfelelő aluljáróval, amelynek közbiztonság ellenes volta miatt panaszt emelt, mi történjék. A megállapodás az lett, hogy a helyett az átjáró pályaszintben fog épülni és a mostani átjáró helyén egy méter- uyjlásu beton áteresztő fog elhelyeztetni. Kérdéses útátjáró helyett tervbe van véve egy, az igényeknek megfelelő kocsi felüljáró létesítése is. Felemelt dohánybeváltási árak. A pénzügy- miniszter rendelete szerint az 1916. évben a dohány jövedék részére termelendő dohány levelekért a dohánybeváltási árak fejében kijáró pénzösszegen felül a rendkívüli körülményekre tekintettel, az eddigi 10 százalékos árpótlék helyett 30 százalék engedélyeztetik. Azon termelők részére azonban, akik az 1915. évi ültetési területtel egyenlő nagyságú területen fognak tényleg termelni, a 30- helyett 40 százalékos, azou termelők részére pedig, akik az 1915. évi ültetési területnek legalább 20 százalékával nagyobb területen fognak termelni, nemkülönben az összes uj termelők részére 30 százalék helyett 50 százalékos pótlék engedélyeztetik.
