Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-06 / 6. szám
1916 február 6. Békés 7 Hirdetmény a jövedelemadó aló tartozó bérjövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1915. évi XXL t.-c 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján' mindenki, akinek összjövedelme az 1915. évben a 20.000 koronát meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár külföldről 1916. évi március hó 15 ig bezárólag vallomást adni tartoznak. A vallomás az előirt vallomási ivén adadó be. 1. Az 1909. évi X t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásából eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli, vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetmény kép, avagy ingyen hirt lakásának haszon- értéke, továbbá akár sajátjából felhasznált, akár illetmény kép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámi- tandó. Énnek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő beTétel alatt mi értendő, ki jelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelem forrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az emlitett forrásokon ki- vül — bárlionnét tulajdonul készhez vett. 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik, vagy tartózkodik. A vallomás lezárt borítékba is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntelni. Az adóköteles állandó, lakhelyének azt a községet (várostfkell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazok adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajö- hető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályánál tartozik benyújtani, ahol jövedelem adóját tárgy altatni akarja. — Az adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a vallomási Ívbe annak legutolsó tételénél is beirni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1916. évi február lió végiéig- az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy Írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén állandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó kül földiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adó felügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénzügy- igazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga, vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ívet ingyenkitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szigorúan képviseli. A szolgálatban álló kiskorúak azonban ha a kinevezésszerü rendelvénynyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával ösz- szes jövedelmük 20000 koronát meghaladja — vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak, A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását előirt időben, vagyis 1910. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) részéről a vallomás beadása végett hozzáiutézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4°/0-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kivá- natára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt kell kiadni. Ha pedig a vallomási iv boríték alatt nyujtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő. 13. Ha a vallomásadásra kötelezett hadbavonult és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ivet helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná, nincsen, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a vallomási ivet hivatalból fekteti fel és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakókelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig a vallomás elmaradásának fentebb emlitett indokát a vallomási iv végén a pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az esetben az adópótlék alkalmazásának (11. pont) helye nincs. 14. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzáintézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrását szándékosan elhallgat. Büntetetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte, vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja,vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja. Szikes György, 34 1—1 adóügyi tanácsnok. Eladó ház! 800 Q-ölnyi fajszőlővcl és gyümölcsössel Gyulán a kir. törvényszéki palotával szem ben, Zöldág-utca 15. szám. A telek bérliázak építésére, ipari vagy kereskedelmi üzemnek létesítésére kiválóan alkalmas. Szőlőskert és gyümölcsös bérbe is kivehető. Bővebbet : Rostás Péter pályafelvigyázónál Petrozsényban. 4—4
