Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-24 / 52. szám
3 Békéi 1916. december 24 vény szentesitési jogot nem gyakorolhatja, igy tehát a törvényhozás két háza csupán ház határozatokat hozhat, amelyek azonban törvény erejével nem birnak. Uj uralkodónk, ifjú királyunk már magával azzal az első uralkodói tényével, hogy a magyar országgyűléshez intézett leiratában, melyben trónra léptét tudatta, kifejezte hő óhaját aziránt, hogy haladéktalanul megko- ronáztassók, egy csapással megnyerte a nemzet szeretetét. Az az uralkodó, akinek alkotmány tisztelete ennyire spontán nyilatkozik meg, nemcsak bölcsességének adja bizonyítékát, hanem arról is mintegy előre tesz tanúságot, hogy uralmát nem a törvény- könyveklfen részére megállapított hatalmi jogosítványokon, hanem a legszilárdabb alapon, népeinek szeretőién kívánja felépíteni. Boldogult Ferencz József 0 Felsége páratlanul hosszú uralkodásának egész ideje alatt mindenkor népei boldogitására törekedett, szinte személytelen életet élt, mert egyénisége a kötelességteljesitésben olvadt fel. S még mintha halálának bekövetkezésénél is arra ügyelt volna, hogy népeire ebből nagyobb kár ne háramoljék. Hogy a világháború nem sokkal korábban következett be, mint ahogy reánk szakadt, abban igen nagy része volt Ferencz József császárnak és királynak. Mert bármily gyülölködők is ellenségeink, mégis tagadhatatlanul tekintettel voltak patriarcha kort ért uralkodónk az egész világ tiszteletétől övezett személyére és háborús szenvedélyeiket sokáig mérsékelték épen Ferencz József személyére tekintettel. Ehhez járult a nagy uralkodó szívós törekvése arra, hogy életének utolsó éveit békében tölthesse és népeitől távol tarthassa a háború borzalmait. A béke fejedelmére való internationális tekintet és a béke fejedelmének a végletekig vitt bóketü- rése eredményezték aztán azt, hogy a világháború kitörésére irányuló törekvések többször elsimultak, mindaddig, inig végre mégis még Ferencz József életében kitört a történelemben páratlan világ vihar. Ha Ferencz József nem tudta is elérni azt, hogy áldásos életét békében fejezhesse be, azzal is nagyot használt népeinek, hogy olyankor hunyta be Lenn rombadöntött urilak, kertje elhagyatva Öreg altiszt virágot szed, mintha gyermek volna. „Kinek viszed öreg vitéz őszi fagy rózsáit Kihez szólnak becsületes köszöntő szavaid?“ — „Imre nap van fenn a hegyen, ott a felhők ' [felett Ott a hol a Bergmann puska legcifrábban berreg“ . . . ,, Törzsőrmester urnák alásan jelentem, Hősi szakaszával imé megjelentem. Minden legény itt van, nézzen végig rajtunk, Tetőtől talpig — parádéban vagyunk. Köszönteni jöttünk Emericus napra Mindenható Atyánk sok éven át tartsa ! Hirvirágok mellé őszi rózsát szedtem, Sok győzelmet adjon a felséges Isten. Áldja meg az Isten Apját, édes Anyját, S ki érte aggódik, azt a kedves lánykát! — Felharsog az „éljen“, dörgő hármas éljen, S hűség esküt tesznek mind a huszonnégyen. Őrmester ur könnyét felissza a szikla, Magyar nóta hangját vén hegy adja vissza. Azt a csokrot, őszi rózsát ahogy nézi, nézi . . . Valaki a Körösön túl eszébe jut néki. . . . Akáclombos utca végén Nagygyulafalvába Imádkozó barna leány a napokat számlálja S halkan — egy-egy könnyet ejtve, ismerős [dalt dúdol: . . . „Leszállóit az alkony... már a harc se tombol Sok jó magyar vitéz titkon hazagondol. . .“ Gitté. szemeit, amikor a világháború zenitjén már túljutottunk, amidőn a világháború lényegében már meg volt víva, amidőn a történelem itélőszéke előtt már meg volt állapítva, hogy a középeurópai szövetkezett hatalmak a világháború győztesei. Képzeljük csak el, minő hátrányos következményekkel járhatott volna monarchiánkra az, ha Ferencz József közvetlenül a világháború küszöbén, vagy pedig a világháború olyau korábbi fázisában hunyta volna le fáradt pilláit, amidőn a középeurópai hatalmak prestige-e még nem volt megállapítva, amidőn a világszerü köztudat még annak a tudatos félrevezetésnek képzetében szendergett, hogy a mi monarchiánk mesterséges tákolmány, amely az első földrengésre szétbomlik alkotó részeire! Jó öreg királyunk, akiről életében annyi áldás sugárzott népeire, még halálának percét is népei javára választotta meg. Akkor távozott e földi életből, amidőn monarchiánk a maga életrevalóságáról, nagy erejéről, belső structurájának egészséges voltáról az egész világ előtt dicsőséggel levizsgázott, amidőn még legkonokabb ellenségeink is abban hagyták már a monarchia szétzülléséről hiresztelt legendáik hangoztatását és belátták, hogy ez a Duna- menti nagyhatalom olyan mélyen meggyökerezett erősség, melyet vihar meg nem ingat, megpróbáltatás pedig még jobban megszilárdít. így történt azután, hogy bármily nagy egyéniség is volt elhunyt uralkodónk, halála csupán a belső mély fájdalom érzetét váltotta ki népei kebléből, államainak és a monarchiának consistenciájában, hatalmában, szilárdságában azonban pillanatnyi ingadozást sem vont maga után. Ilyen ingadozás annál kevésbbé következett be, mert utódjában egyszerre egész férfi, késs uralkodó lépett ősei trónjára. Károly császárral és királlyal a nagy közvélemény csak Ferenc Ferdináud trónörökös tragikus elhunytakor kezdett foglalkozni. Élete addig el volt zárva a nyilvánosság elől. A világháború zajában pedig a minden irányú óriási erőfeszítés annyira lefoglalt minden figyelmet, hogy az uj trónörökös A gyulaiak az olasz fronton — Levél — Olasz harctér, december. Már hetek óta több-kevesebb eltéréssel azt mondja a naponkinti hivatalos jelentés : hogy az olasz fronton lényegesebb esemény nem történt. Persze, hogy nem a felsőbb hadvezetésre és az általános helyzetre vonatkozóan, de annál lényegesebb események történnek, itt annak a maroknyi magyarnak az életében, a kik már több egy esztendejénél itt szenvedik át a háború minden kínját és a kiknek ünnepnap az is, a mikor le mehetnek a front mögé pár kilométernyire és — tiszta fehérneműt válthatnak Könnyen érthető igy, ha a nagy világ eseményei minden különösebb hatás nélkül siklottak át az itteni szükebb világ lakóinak a lelkén. — Mégis azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, hogy mit szóllottak és legfőképen miként viselkedtek a magyarok, mikor e nagy eseményeket a parancs értelmében tudtukra adtuk ? Meghalt a király ! Éjszaka volt éppen és mi a lövőárkokat javítgattuk, a melyeket a talián régi szokásához híven a nap folyamán szétrongált Mást sem tett már hetek óta úgy sem, mint éjjel nappal kis szünetekkel folyton lövi a terepet Az első vonalat épp oly hevesen, mint a hátul fekvő kis tavacskát, a miért különösen a bakák örökké hálásak lesznek neki, mert a gránát-robbanások a tó halállományából jó vacsorát juttatnak nem is egyszer a gyulai és csabai magyaroknak. előtérbe került személyével is csak annyiban foglalkozott a közvélemény, amennyiben a trónörökös harctéri tevékenységére lett figyelmessé. Azzal már e rövid idejű megfigyelés alatt is tisztába jött a közvélemény, hogy Károly trónörökös jeles katonai erényekkel ékeskedik. Mindenesetre ez is jelentékeny minősítés az uralkodásra, azonban korántsem elég. Mert az uralkodás nem csupán hadviselésből áll, hanem sokkal inkább jelenti a népek békés kormányzását. Hogy e tekintetben mit jelent Károly trónörökös, arról csak homályos sejtelmek keringtek, a kellemes bizonyosság azonban csak I. Ferenc József nem várt hirtelen elhunytakor került imponáló megvilágításra. Kiderült, hogy Károly császár és király egész férfi, kész uralkodó, aki a hatalom átvétele pillanatában gyakorlott kezekkel fogott uralkodói feladatai megoldásához. Mindenekelőtt megállapítható, hogy 0 Felsége tisztán lát és világosan ítél. El lehet képzelni, hogy amidőn két nagy birodalom kormányzatát minden előkészítés nélkül, teljesen váratlanul egyik napról a másikra veszi át az uj uralkodó, aki eddig csak a maga katonai hatáskörében élt, akihez eddig nem alkalmazkodtak, aki köré eddig nem csoportosultak a közélet szerteágazó tényezői: egy napról a másikra mily roppant tömegű uj behatásnak válik középpontjává. Természetes, hogy a két birodalom közéletének minden tényezője, polgári és katonai kormányzat, udvar,tudomány, irodalom,művészet, osztályok, nemzetiségek, felekezetek, foglalkozáskörök mindannyian az uj uralkodó körül keresik elhelyezkedésüket, érvényesülésük módozatait. Ennyi ráhatás, befolyásolás, érvényesülni akarás közepette tisztán látni s azonnal megtalálni az irányitó helyes utat s kijelölni mindeu törekvésnek az azt megillető helyet és keretet: mindehhez nem elégséges a trónra kerülés jogi és fizikai ténye, mindehhez, mindennek tudatos és okszerű intézéséhez egyéniség kell, a dolgok jelentőségének tiszta felismerése, biztos orientálódás és határozott ítélő képesség. Monarchiánkat a Gondviselés abba a szerencsés helyzetbe hozta, hogy uj uralkoEz éjszaka nagy csönd volt és alig alig zavarta meg a világitó rakéta süvitése, vagy egy eltévedt puskalövés. A figyelőörök a helyükön hasaltak és belebámultak az éjszakába. Lesték, hogy nem szándékozik-e az olasz — mint ők nevezik : taljány — a drótakadályainknál becsúszni, hogy azután elsírja nekünk a „sancta Madonná“-t és a „Mama Mia“-t. (Szent- séges Madonna és édes anyám) Ezt siratják az olaszok mindjárt, ha foglyul esnek, mert barbár (!) szivünket ezt csak nem hagyja érzéktelenül és — nem vágjuk le a fülüket. Ugyanis azzal ijesztgetik őket, hogy a magyarok levágják a foglyok füleit. Hajnalodott, a mikor a zászlóalj-küldönc cédulát nyom a kezembe azzal a megjegyzéssel, hogy a mi benne van hirdessem ki a századnak. Elolvasom és látom, hogy őfelsége I. Ferenc József magyar király este kilenc órakor meghalt. Annyira meglepett a váratlan hir, hogy elkiáltottam magam Az ellenség azt hitte, hogy támadásra megyünk, mert hirtelen olyan golyózáport zúdított reánk a milyent csak igen ritkán volt alkalmunk tapasztalni. Mi pedig azt gondoltuk, hogy ő akar támadni és szempillantás alatt a lőréseknél voltunk. Nem viszonoztuk a tüze lést, hanem vártunk . . . Azután csönd lett. En pedig embertől emberhez surrantam, és szinte súgva mondtam el a szomorú eseményt. , Egyik fejét csóválta a hírre, másik keresztet vetett és egy nyugodjék békében! fogadta a hirt. A fiata- labbja erősebben megmarkolta a puskáját és a