Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-26 / 48. szám
3 Békés 1916. november 26. Tanügy. Tanítók előléptetése. A vall. és közokt. min. Sztik Gyula, békéscsabai Dobosi] János pusztaföldvári és Kádár Sándor gyulavári áll. el. iskolai tanitót a Il.fizetési osztály III. fokozatából ugyanazon fizetési osztály II. fokozatába. Abafi Irma orosházi és Bereznay Imre vésztői áll. tanitót a III-ik fizetési osztály Il-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály I-sö fokozatába, Szent/rmai Mihály gyula—biczerei áll. tanitót a III-ik fizetési osztály III-ik fokozatából agyanazon fizetési osztály Il-ik fokozatába és Szabó Márton orosházi áll. el. iskolai tanitót a Il-ik fizetési osztály Il-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály I-ső fokozatába léptette elő. Hírek. Meghalt a király. Két országot boritott mély gyászba a schönbrunni kastélyból szétröppenő hir : Meghalt a király! ... A világháború 27 véres hónapja alatt megszoktuk már a halál sújtó csapásait, mégis úgy érezzük, megdöbbentően váratlanul jött a gyászhir és két ország népe áll lesújtva a nyolcvanhat évet élt ősz király koporsója előtt. Hatvannyolc évvel ezelőtt, a szabadságharc leveretésekor ellenségeink ellentétet szítottak a magyar nemzet és a király között, de Ferenc József uralkodói bölcsessége küzdelmes évek tapasztalatai után felismerte a magyarság értékét és elismerte Magyarország nemzeti függetlenségét. A magyar nemzet hálás szivében élt azóta a nagy király és az egész világ minden népe által tisztelt glóriás alakja örökké élni fog a magyar nép emlékezetében. — Őfelsége haláláról magánértesülés alakjában szerdán reggel terjedt el Gyulán a riasztó hir, mély szomorúságot és megdöbbenést keltve mindenkiben. Az első órákban sokan kételkedtek a hir valóságában, mivel sem a főispánhoz sem a vármegyéhez nem érkezett hivatalos megerősítés. Az első pozitív hivatalos értesítés délfelé érkezett lapunk szerkesztőségéhez, amely a szomorú valóságot adta tudtul. Elsőnek eképen kiadóhivatalunk tűzte ki a gyászlobogót és a Dobay könyv-- kereskedés kirakatában kitették a király gyászkeretes arcképét s a gyászpompával díszített kirakat előtt késő estig nagy tömeg olvasta a kifüggesztett távirati jelentést. Sokan elérzékenyül- ten könnyeztek a fájdalmas hir olvasásakor. Még a délután folyamán megjelent az országos gyászt jelentő fekete lobogó a vármegyeháza erkélyén, a városházán, az összes középületeken és a főutcák minden házán. Később az összes üzletek kirakatai gyászt öltöttek, a király fekete keretbe vont arcképével. Hagy késedelemmel, este érkezett meg dr Hairoel Sándor alisnánhor a belügyminiszter következő távirata: »Vármegyei Törvényhatóságnak. Gyula. Mélységes megrendüléssel közlöm a gyászos hirt, hogy hőn szeretett királyunk I. Ferenc József Ő császári és apostoli királyi felsége Schönbrunnban folyó évi november hó 21-én este 9 órakor elhunyt. Történelmi időkben száll sírba a nagy király, akinek példátlanul kimagasló uralkodói bölcsesége, csodálattal töltötte el a világot. Nemzeti életünk ujjáalkotásának nagy munkájával legdicsőbb fejedelmeink sorába emelkedett. Mint jóságos atyját, mint boldogulásának megalapítóját, rajongó hűséggel, bensőséges szeretettel környezte őt a magyar nemzet amely gyászba borulva áldja örökké élő dicsőséges emlékét. Sándor János belügyminiszter.« — Ugyancsak hivatalosan értesítették a katonai parancsnokságot is, amelynek elrendelték, hogy a tiszteket és a legénységet eskessék fel az uj uralkodónak. Az ünnepélyes eskütétel csütörtökön reggel történt meg a Kossuth-téreD. — A tisztek és csapatparancsnokok, akik az esküt vezényelték a legénységgel együtt esküdtek fel. A tisztek a gyász ideje alatt fekete karszalagot viselnek. A király temetése Bécsben csütörtökön, november 30-án megy végbe. A vármegyei legtöbb adóffizetők 1917. évi névjegyzékének összeállításához alapul szolgáló adóhivatali kimutatások Gyulán a vármegyei főjegyző hivatali helyiségében f. évi december hó 4-ig közszemlére vannak kitéve, a hol azok bárki által megtekinthetők és a reájuk vonatkozólag a jelzett napig felszólamlások adhatók be, A viri- lis bizottsági tagok névjegyzékét a vármegye iga- zoló-választmánya december ho 7-én délután 3 órakor tartandó ülésében fogja megállapítani. — Mindazok a kik a vármegyei törvény alapján adójuk kétszeres számítására tartanak igényt, tartoznak ez iránt Írásban, vagy legkésőbb az ülésen szóval jelentkezni, — mert különben az adó kétszeres számításának kedvezményétől elesnek. A vármegye közálelmezöse. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke KJrlhy Lajos báró, a rekvirálas menetéről, valamint a közélelmezés ellátásáról való tájékozódás iránt gróf Wenckheini Dénes nagybirtokost és Deák Béla országgyűlési képviselőt Békésvármegyére uézve megbízottai ul felkérvén és tágkörü felhatalmazással kiküldvén, a megbízottak munkájuk megkezdéséül folyó hó 22-én Ambrus Sándor főispánnál, ennek, valamint dr. Daimel Sándor alispánnak és dr. Berthóty István várm. főjegyzőnek részvételével tartott értekezleten behatóan foglalkoztak a közellátás tekintetében felmerülő sokoldalú kérdésekkel és a követendő eljárás tekintetében célszerűnek látszó tervezetekkel. Az értekezlet mogállapodása szerint a gabona és lisztellátás biztosítása érdekében első feladat a készletek és valóságos feleslegek megállapítása és e célból ellenőrzése annak, hogy a requirálás kellő gonddal és az összes feleslegek igénybevételével történt-e ? Ha az e tekintetben végzendő ellenőrzés és a fogyasztásnak szükséges megszorítása eredménnyel fognak biztatni, egy általános szigorú pótrequirálás fog bekövetkezni a készletek és feleslegek feltárásával. Az értekezleten oly irányban is kialakult az egyöntetű vélemény, gróf Wenckheim Dénes gyakorlatilag igen helyes indítványára, hogy a vármegye közélelmeT A R C A. Első Ferencz József király Gyulán. A nemzet mély gyászára elhunyt és ravatalon fekvő, dicső uralkodó kétszer volt Gyulán. Első ízben 1857. év tavaszán, örök kegyeletünket képező, feledhetlen emlékű nejével Erzsébettel, magyarországi kőrútjuk alkalmából. A felséges ifjú uralkodó pár Gyulára Ókigyósról jött, ahol a régi kastély bejáratánál az akkor még 6 éves apátlan-anyátlan árva gróf Wenckheim Krisztina ékes magyar verssel és virágbokrétával üdvözölte őket. Gyulán a felséges pár. a grófi kastélyba szállott és itt töltött egy éjszakát. 1855-ben az akkor még a város közepén folyó Fehérkörözs tudvalevőleg kétszer elöntötte a •várost, úgy hogy a házak százával romba dőltek. Hasonló fenyegető katasztrófa elkerülése végett a kormány a Fehérkörözs vizét a város belterületéről elterelendő, Gyulától—Békésig a máig is Ujkörözsnek nevezett medret ásatta, ami akkori időben óriási műszaki munka volt. A felséges pár gyulai legmagasabb látogatásának egyik fő programmpontja volt a befejezett munkálatok ' megtekintése, ami az Ujkörözs valóságos avatási ünnepélye lön. Az akkor még koronázatlan uralkodó pár gyulai tartózkodásáról és nagyszabású ünnepélyéről egyébként másaik alomból fogok részletesebben Írni. Másodszor Első Ferencz József már mint magyar koronás király 1876. évi szeptember hó lé-ik napján volt városunkban és pedig ez alkalommal kizárólag mint legfelsőbb hadúr, aki az e napon Gyulára koncentrált három honvéd huszárezred katonai gyakorlatát szemlélte meg. A király Gyulán léte mindössze egy félnapig, vagyis reggel 6 órától déli 12 óráig tartott és kizárólag katonai jellegű volt, olyannyira, hogy mindennemű fogadtatás legfelsőbb intézkedés folytán mellőztetett. Mindössze annyi történt, hogy a polgári hatóságok első tisztviselői jelentek meg a gyulai vasúti indóház előtt, de sem a megérkezés alkalmával üdvözlés, sem a felség elutazása alkalmával bucsuzás nem történt. A felség Gyulán tartózkodását csupán az Erdélyi Sándor-, akkor még Sugár-uton felállított diadalkapu s az épületeken lobogó nemzeti zászlók jelezték. A király szeptember 14-én reggel 6 órakor udvari vonaton Nagyvárad felől érkezett katonai kíséretével Gyulára. A vasúti indóház város felőli oldala előtt — mint említettem — kizárólag a polgári hatóságok fejei sorakoztak, akiket a felség csak katonásan köszöntött. Még csak diszszázad sem volt kivonulva. A király, aki akkor 46 éves, tehát élete legszebb időszakában levő, daliás megjelenésű férfiú volt, az állomás elé előre kivezetett lovára ült. Jobb oldalán báró Wenckheim Béla, őfelsége személye körüli miniszter, vármegyénk jeles fia és volt főispánja, baloldalán pedig Szende Béla honvédelmi miniszter lovagolt. A Sugárúton nem is nagyszámú közönség sorakozott, amely a felséget lelkesen éljenezte. A király több ízben katonásan viszonozta a nép üdvözletét. A felséges ur a Sugárúton, Jókai Mór-, Vármegyeház-utcán keresztül a kastélyig lovagolt, majd a kastélykertbe léptetve, a kastély kertnek Ó-vár felőli homlokzata előtt a lovarda irányában a kertészlak előtti hídon keresztül, a kerten át kilovagolt a Galbácskert és Kispéli legelőre, ahol a honvéd lovasezredek gyakorlata folyt le. A kastély homlokzata s az Ó-vár között, mely akkor még nem volt, mint ma már, be- fásitott terület, úgy hogy az Ó-vár a kastély homlokzatánál teljes komor fenségében látható volt, Hugó Viktor tollára méltó drámai epizód történt, amelynek megtörténhetéséhez és megértéséhez azonban kommentárt kell fűznöm. A mostani m. kir. honvédség felállítása tudvalevőleg az 1867-iki koronázás után két esztendő múlva történt. A szervezési munkálatok csaknem egy évtizedet vettek igénybe, aminek sok oka volt, melyekre ezúttal nem terjeszkedem ki Még 1876-ban a szervezet meglehetősen kezdetleges állapotban ^olt. A honvédelmi minisztérium az organizációt mindazideig nem találta olyannak, hogy a honvédséggel királyi hadgyakorlatot megkockáztasson. 1876-ban voltak az első királyi hadgyakorlatok, de akkor is csupán honvédhuszársággal, amelynek kiképzése és szervezete a gyalogságét felülmúlta. Szeptember hó első felében egymásután három helyen mutatták be a honvédhuszárságot a legfelsőbb had • • urnák és pedig szeptember 12-én Erdélyben Nagyenyeden, 13-án Székelyhidon, a következő napon 14-én pedig Gyulán. Utóbbi helyen mint említettem három huszárezred volt összpontosítva, *'Henneberg Károly lovag ezredes dandárparancsnoksága alatt. Tehát három napon keresztül három különböző helyen mutatkozott be az uj honvéd- huszárság és pedig minden várakozást felülmúló, meglepő, teljes sikerrel és dicsőséggel. A felség, mint már előrebocsájtottam, báró Wenckheim Béla és Szende Béla között lovagolt akkor is, amidőn az Ó-vár és kastély front elé érkeztek. A kastély özv. gróf Wenckheim Józsefné Jankovics Stefánia halála, tehát évek óta lakatlan és változatlanul ugyanolyan külsejű volt, mint 1875-ben, amidőn a felséges pár egy éjjet töltött benne. Szorosan a bejárat előtt voltak, amidőn a király a baloldala mellett lovagló Szende Bélához fordulva egy kérdést intézett hozzá. Szende Béla,
