Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-19 / 47. szám
1916. november 19. Békés 5 Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó az 1917. évre való érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására a m kir. pénzügyminisztérium 1916. évi 107.800. szám alatt kiadott rendeletével az 15)16. évi november hónap 2-íól 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. § a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van : a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok ; b) a közösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2 ikától kezdve legkésőbben november 30 ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik Ide számítandók különösen : 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott, nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szeméíkikordás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly félté tel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületnek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértékét), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel, vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél az a jövedelem vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30%-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevűknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bér összeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben : a) ha a megállapított adóalap 1000 Kt nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak 1 % - át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhivás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4%-át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 Kt meghalad, a kivetés során megállapított ház- béráoónak 5%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhivás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, az adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI t.-c. 48. § a, illetőleg az 1912, évi Lili t.-c. 39 § a) Ha a vallomásadásra kötelezett a . vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K ig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megragadja. (1909. évi VI. t-c 59 § a) Biróilag büntetendő vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási Ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva, valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, vagy hadba vonulása folytán ezt nem tehetné, a községi vagy városi közegek (jegyzők, városi adóhivatalok) kötelesek a vallomási Ív kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet a fél nevében kitölteni, s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlők a vallomási ivet szabályszerűen kiállítják, de a hadba vonult vallomásadásra kötelezett fél azt alá nem írhatja. A se- gédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909 évi XI. t-c. 102. §-a (1913 507 00 sz. hiv. összeállítás 107. §. d) pontja) értelmében — minden egyes esetben 5 — 50 K-ig terjedhető birsággal büntethető. Kelt Gyula, 1916 november hó 11-én. Szikes György 315 1—1 adóügyi tanácsnok. Békésvármegye alispánja 26806—1916 ikt. Versenytárgyalási hirdetmény. Békésvármegye központi és járási hivatalaiban, az 1917. évben szükséges nyomtatványok szállítására és könyvkötői munkálatokra a 83000—907. B. M. száma köz- szállitási szabályrendelet alapján ezennel versenytárgyalást hirdetek s felhívom az érdeklődőket, hagy amennyiben a szükségletek szállítását elnyerni óhajtják, a hivatkozott szabályrendeletben előirt ajánlati minta szerint kitöltendő és 1 koronás bélyeggel ellátott szabályszerűen kiállított és pecséttel lezárt sértetlen borítékban elhelyezett ajánlataikat közvetlenül vagy posta utján hozzám 1916. december 4-én délelőtt 9 órájáig annál is inkább adják be, mert a később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatokhoz az ajánlati összeg 5 %-áuak megfelelő óvadék letételének igazolása szükséges, mely óvadék készpénzben, óvadékképes értékpapírokban, esetleg takarékpénztári betétkönyvben ezen ajánlatra való hivatkozással teendő le. A versenytárgyalás ugyancsak 1916. december 4-én délelőtt 10 órakor fog a vármegyeház kistermében megtartatni, mely versenytárgyaláson az ajánlattevők vagy igazolt megbízottjaik jelen lehetnek. Megjegyeztetik, hogy az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. Az. ajánlat a nyomtatványoknak 1917. évre való szállítására kötelező. A vármegyei hivatalok részéről a megrendelés csakis a felmerülő szükséghez képest fog eszközöltetni, a vármegye nem kő- teleztetik arra, hogy az alábbi kimutatásban felsorolt mennyiséget rendeljen, sőt arra sem, hogy 100 ivenként rendeljen. Azon ajánlattevő, ki a szállítást megkapja, tartozik elvállalt kötelezettségének 15 nap alatt eleget tenni és a szállítást megkezdeni. A megrendelés a várm. alispánja által aláirt megrendelési lap és minta kiadásával történik, mely lap valamint az illető hivatal átvételi elismervéuye mindenkor a számlához csatolandó. A megrendelés és az átvétel igazolását feltüntető számlák alapján vállalkozó keresete negyedévenként készpénzben fog kiegyen- littetni, tartozik vállalkozó tiszta és gondos hibátlan nyomtatást készíteni, az egyes hivatalok megrendelését gyorsan és pontosan, legkésőbb 10 nap alatt szállítani, ellenkező esetben biztosítéka terhére fog a mulasztás pótoltatni. A szállítás tárgyát képező nyomtatványokat amennyiben azok a magyar szent korona országai területén előállittatnak, ennek ipara révén köteles fedezni, továbbá e kötelezettség tekintetében tartozik magát úgy a kiíró hatóság, mint „a kereskedelmi muzeum szakközegei ellenőrzésének alávetni. Kiköttetik, hogy a hazai származásra nézve vállalt kötelezettség alól csak a belügyminiszter adhat egyes indokolt esetben felmentést és e kötelezettség igazolt áthágása esetén a kiíró hatóság választásától függ, hogy a szállítást birói közbenjárás nélkül, a vállalkozó terhére és veszélyére más módon biztosítsa s visszaélő vállalkozót a m. kir. belügyminiszter a törvényhatósági és községi ipari szállításokból végleg vagy meghatározott időre kizárhatja. Az ajánlati összegek egységárakban teendők meg. Nyert ajánlattevő amennyiben a Jiozzá intézett felhivás vételétől számított 8 nap alatt a szerződést alá nem Írná, visszalépésnek tekintendő. Vállalkozó köteles a nyomtatványokat a kimutatásban előirt papiroson készíteni. — Ilyen kimutatás a vármegyei közigazgatási kiadó hivataltól díjtalanul kapható. Vállalkozó a nyomtatványokat vízmentesen és gondosan csomagolva saját költségén tartozik azon hivatalokba elszállítani, melyekhez azok megrendeltettek. Azon pályázók, kik ajánlatuk benyújtásakor a versenytárgyalást hirdető hatósággal üzleti összeköttetésben nem állottak, illetőleg előtte ismeretlenek, tartoznak szállító képességüket és megbízhatóságukat azon kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni, melyekhez vállalatuk telepe szerint tartoznak. A kiíró hatóság fenntartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közt az ajánlott árakra tekintet nélkül szabadon választhasson. A vállalatból származható bélyeg és egyéb költségek kizárólag vállalkozót terhelik. Per esetére a gyulai kir. járásbíróság illetékessége állapittatik meg. Szerződés helyett vállalkozó kötelezettségének teljesítését kellőleg bélyegzett jelen feltételek és az árlejtési jegyzőkönyv aláírásával vállalja el. Gyula, 1916. november hó 13. 314 í-i Dr. Daimel, alispán.
