Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-12 / 46. szám

1916. november 12. Békés 3 zászlóst hadnaggyá. A honvédelmi miniszter ki­nevezte dr. Salamon Károly volt gyulai ügyvéd, hadapródjelölt őrmestert, a 4. népf. parancsnok­ság nyilvántartásában népfölkelő zászlóssá Gyulai fiuk orosz hadifogságban. Három gyu­lai íiu: Lukács Tibor, Levandowsky Dénes és Bara- nyik Béla, a 308. honvéd gyalogezred hadapród- jai közös levelezőlapon értesítették aggódó hozzá­tartozóikat, hogy az oroszok elleni harcokban okt. 1-én egészségesen hadifogságba kerültek s utón vannak Oroszország belseje felé. Elismerés a liadikölcsön sikeréért A pénz­ügyminiszter az 1914. évben kitört világháború dicsőséges megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmoz­dítása körül szerzett érdemeik elismeréséül, a királytól nyert felhatalmazás alapján a kővetkező békésmegyeieket tüntette ki elismerő oklevéllel: Bedák Mátyás plébános, a kondorosi fóldmives munkások hitelszövetkezete helyettes elnöke; Csobod József tanító, a békéssámsoni hitelszövet­kezet igazgatója; Gólián Lajos községi főjegyző, az Öcsödi ipari és gazdasági hitelszövetkezet el­nöke; Juhász János a békési hitelszövetkezet könyvelője; Keller József igazgató-tanitó, a pusztaföldvári hitelszövetkezet könyvelője; Kiss Endre, a gyoma—endrődi hitelszövethezet könyve­lője; Kürtiig Lajos tanító, az orosházi ipartestü­leti hitelszövetkezet könyvelője; Lehoczky Mihály a tótkomlósi hitelszövetkezet elnöke; Petneházy Ferenc főjegyző, a köröstarcsai hitelszövetkezet igazgató-elnöke; Szentandrássy Elek tanító, a körösladányi községi hitelszövetkezet könyvelője; Yersényi Elemér községi jegyző, a pusztaföldvári hitelszövetkezet ügyvezető-igazgatója. Megüresedett városi állások betöltése A háborús közigazgatás megsokszorozta a városi ad­minisztráció teendőit. Gyula város tisztviselői csodálatra méltó kitartással küzdöttek meg a rájuk szakadt hatalmas munkatöbblettel, igaz, hogy mindannyian csaknem beteggé dolgozták magukat. Nemcsak a hadbavonult tisztviselők munkakörét kellett ellátniok a saját beosztásukon felül, hanem az időközben munkaképtelenné vált és elhalt tisztviselőket is pótolniuk kellett. Ez a megerőltető munkálkodás azonban a végtelensé­gig nem folytatható, mert a legedzettebb idege­ket is megőrli, azért dr. Lovich Ödön polgár- mester elérkezettnek találta az időt, hogy leg­alább a hosszú idő óta üresedésben levő állások betöltése iránt a kezdeményező lépéseket meg­tegye. A polgármester előterjesztést tett dr. Daimel Sándor alispánhoz, hogy dr. Kovács Ká­roly, Sál Sebestyén, Gubás Tódor elhalálozása és Kocsis Szilárd nyugdíjazása következtében meg­üresedett tiszti orvosi, községi bírói, rendőrségi iktatói és közigazgatási iktatói és ezen választá­sok következtében esetleg megüresedő állásokra a pályázatot hirdesse meg. Az alispán az indokolt felterjesztés folytán a pályázatot december 15 iki határidővel kiirta. A pályázatok, az előirt ké­pesítést igazoló okmányokkal felszerelve e napig adandók be hozzá A választás napját később fogja kitűzni. — Az orvosi állás betöl­tése azonban az orvosok túlnyomó részének had- bavonulása miatt aligha lesz eredménye, de a többi három tisztviselő állásra számos aspiráns lesz a város kezelő személyzete köréből is. Kinevezés. A pénzügyminiszter ifj. Kozsik István nagybecskereki törvényszéki dijnokot ideig­lenes minőségű kezelővé nevezte ki a szarvasi kir. adóhivatalhoz. Kinevezés. A pénzügyminiszter Dinka Sán­dor orosházi lakost ideiglenes minőségű segély- dijas adóhivatali gyakornokká nevezte ki az oros­házi kir. adóhivatalhoz. Házasságok. Csige Varga Antal a debre­ceni egyetem könyvtangazgatoja tegnap tartotta esküvőjét Najmann György gyulai földbirtokos Mariska leányával a róm. kath. templomban. — Ludvig József gyulai órás, f. hó 11-én délután házasságot kötött De'mnsz Rózával, néhai Démusz Ferenc mészáros-mester leányával. Névnap megváltás. Dr. Lovich Ödön pol­gármester névnap megváltás címen 50 koronát adományozott a városi rokkant-alap gyarapítására. Erdélyi menekültek javára a gyulai szabad baptista gyülekezet 28 koronát adományozott la­punk utján. A gyorsvonat csütörtök este óta újból köz­lekedik az Arad—budapesti vonalon. A József kir. Herezeg Szanatórinmi Egye­sület szép eredménnyel tartotta meg ez idén is a »Virágszál« gyűjtést a temetőkben és a temp­lomok előtt, azonkívül gyüjtőivek is voltak ki- bocsájtva- A róm. kath. főgimnázium ifjúsága 38 K 84 fillért, a polgári leányiskola pedig 91 K 23 fillért gyűjtöttek. — A gyűjtés eredménye : Szentháromság temető : Wälder Jenőné és Gödry IIus 102 K 50 f., Józsefvárosi temető: Dobay Ferencné és Gabrielly Béláné 86 K, Református temető: Mikler Sándorné és Czecz Icza 27 K- 90 f. A róm. kath. templomnál: 1-én Márky Barnáné, Márky Lilly, Ladies Klára, Haviár Miczi és Iza, Mattiássi Ella 53 K 32 fill., 2-án Névery Irén, Szabó Juczi, ^licska Margit 34 K 50 fill. Református templomnál: Wisat Mariska Schmidt Bella 10 K 90 fill. Dr. Lovich Ödön polgármester adománya 20 K. így az összes be, vétel 465 K 20 fillér volt, ebből 7 korona kiadás, igy a tiszta jövedelem 458 K 20 fillér, mely az Egyesület központi irodájába felküldetett. Eljegyzés. Engedi Ferenc gyulai szabó ipa­ros leányát Rózsikát eljegyezte Messzer József simándi szabó iparos. „Játszik öreg földünk fiatal sugarával a napnak “ Petőfi Cypruslombok költeménysorozata egyik legszebbikének kezdő sorait alkalmazhatjuk november hó elseje óta időjárásunkra. A század eleje óta n.em volt olyan szép novemberünk, mint az idén, de nemcsak szép, hanem egyben olyan kedvező is, mezőgazdasági munkákra s vetésekre egyaránt. A búza, ahol elvetették mindenütt szé­pen kikelt és gyönyörűen fejlődik. A szántás pedig megyeszerte folyamatban van, immár a leglaposabb területeken is, ahol három esztendő óta a foly­tonos esőzések miatt sem ősszel, sem tavasszal nem lehetet szántani és vetni és amely földek parlagon is maradtak. Helyenkint mezei egerek is pusztítják azonban a vetéseket, amely kártevőket azonban a valószínűleg bekövetkezendő eső bizo­nyára el fog pusztítani. Az enyhe novemberi idő egyébként nemcsak mezőgazdasági szempontból kedvező, hanem a fütő anyagban mutatkozó nagy hiány miatt is valóságos szerencsének mondható, amennyiben a fűtési kényszerűség olyan minimá­lis, aminőre ez időszakban, ama bizonyos öreg emberek sem tudnak visszaemlékezni. A villanytelep nem kapesol nj előfizetőt. Éppen legutóbbi lapunkban közöltük a kereske­delemügyi miniszter rendeletét, amely a petró­leummal való takarékosságra hivja fel az ország közönségét. Ezt a rendeletet dr. Lovich Ödön polgármester falragaszokon hozza a lakosság tu­domására, hozzáfűzvén maga részéről a követ­kezőket : »14139—916. sz. Ezen miniszteri rende­let alapján felhívom a város közönségét, hogy a világitó kőolajjal a legnagyobb takarékossággal bánjék. A kőolajat árusító kereskedőknek megtil­tottam, hogy kőolajat, (petróleumot) másnak mint gyulai lakosnak kiszolgáltassanak. Ha tehát a vá­ros közönsége azt tapasztalná, hogy a kereskedők ezen rendelkezésemet be nem tartják, vagy pedig a petróleumot halmozzák, s a helyi közönséget személyválogatás nélkül ki nem szolgálják, ez irányú panaszaival forduljon közvetlenül a rend­őrkapitányi hivatalhoz. Minthogy pedig a keres­kedelemügyi miniszter ur rendeletéből kivehetőleg a petroleum csak korlátolt mennyiségben fog ren­delkezésre állani, figyelmébe ajánlom a város bel­területi lakosságának, hogy lakásaikba a villany­világítás bevezetéséről gondoskodjék. Az, hogy árammérő órák a villamos társaságnak ezidő sze­rint rendelkezésére nem állanak, nem szolgálhat okul a villanybevf zetés megadásának. Gyula, 1916. november 5. Dr. Lovich Ödön polgármester.« — Ez az utolsó mondat a közönség megnyugtatását célozza, a villamostelep vezetőjének ama állás- foglalásával szemben, hogy árammérő óra hiányá­ban nem kapcsol be uj előfizetőt. Mint sokféle egyéb iparcikket, úgy villamos órát is nehéz most szerezni, mert a gyárak más, sürgősebb szük­ségleteket igyekeznek kielégíteni. És ezzel egy- időben következett be az a fordított világ, hogy a villanyvilágítás megszűnt luxus, lenni, ellenben a petroleum lett a kiváltságosak világitó szere, mert csak kevesen és ritkán tudnak hozzájutni. A petroleum teljes hiánya miatt már a hozzánk érkezett és üres lakásokban levömenekült családok kérték a villany bevezetését. Hajnal Károly üzem­vezető azzal utasította el nagyrészüket., hogy árammérő óra hiányában nem kapcsolhat uj je­lentkezőket . Hivatkozott egy igazgatósági hatá­rozatra, amely csak olyan házakba engedélyezi az átalány melletti áramfogyasztást, — ahol három lángnál többet nem használnak. A mene­kültek egyrészét csak úgy tudta bekapcsolni a telep, hogy nehány bezárt lakásból és kisebb fo­gyasztóktól ideiglenesen elvitte kölcsön az órát. Érdeklődtünk, mehnyiben jogos az üzemvezető álláspontja, betekintettük a várossal kötött szer­ződést, amelyből arról győződtünk meg, hogy a társaság köteles minden jelentkezőt a hálózatba bekapcsolni. Arról, hogy árammérő hiánya esetén az áramszolgáltatást megtagadhatná, egy szót sem tartalmaz a szerződés. Különben vitán felül áll, hogy az óra a társaság érdekeit szolgálja, nem a közönségét és árammérő hiánya miatt a közön­ség hátrányt nem szenvedhet. Ha nem képes a telep órát szerezni, nagyon egyszerűen változtat­hat a nehézségeken. Mikor az európai egyensúly teljesen fel van borulva, éppen egy olyan csekély dolgot mint egy régi igazgatósági határozat, nem lehetne megváltoztatni ? A szükség parancsára bizony vissza kell térni a pausálés előfizetésre. Tessék a régi, éveken át megismert fogyasztókat átalány mellett bekapcsolni és az onnan felszaba­duló órákat az uj jelentkezőknek adni. Bátran el­hiheti a társaság, hogy senki sem fogja a régiek közül csak azért pazarolni az áramot, hogy a gyárat megkárosítsa. De a villamtelep kényelme szempontja miatt senki sem maradhat sötétben, Azért helyeseljük a polgármester figyelmeztető felhívását és azt az erélyes intézkedését, hogy felhatalmazást adott többeknek, hogy a társaság vonakodása esetén bárkivel bevezettethetik a világítást. Járdát sürget a lakosság. A város járda­építési programmja nagyobb részének végrehaj­tása után már nagyon kevés utca van, ahol még a régi időkből fennmaradt deszkapalló van hasz­nálatban. Azaz elmondhatjuk, hogy deszkapallót már alig látni a város területén, mert ahol még nem került sor betonjárda vagy betonpalló lera­kására, ott az idők folyamán a deszka-anyagot fainségben szűkölködő szegény emberek télviz idején feltüzelték. Miután pedig a város nagy­szabású járdaépítési tervezete már évek előtt el­készült, amelynek értelmében rövid idő alatt mindenütt betonjárda, vagy betonpalló lefekte­tése volt tervezve, csak felesleges kiadás lett volna az időközben elkorhadt, vagy eltűnt deszka­pallókat ujjal pótolni. Az építkezés folytatását azonban a közbejött háborús viszonyok, az anyag és munkaerő hiánya megakasztotta, de útját állta egy kormányrendelet is, amely a városokat a há­ború alatt minden újabb beruházástól eltiltja. Több utca lakossága sürgette mostanában a pol­gármesternél, hogy legalább deszkapallót fektes­sen le utcájukban, mert esős időben nem tudnak kimozdulni otthonukból, s a gyermekek nem ké­pesek iskolába menni a feneketlen sárban. A pol­gármester bármennyire méltányolja is a kérések jogosultságát, a fentemlitett okokon kívül még azért sem képes azoknak eleget tenni, mert a faanyag ma megüzethetlenül drága, ami cement van, az a harctéren kell, de az adózók távolléte miatt az adók sem folynak be, üres a városi pénztár. Nem rajta múlik tehát, hogy a jogos kívánságok előterjesztőit türelemre kell kérnie, Várjuk be türelemmel a békeidők visszajövetelét. akkor a kérdés magától megoldást fog nyerni. Elégett kóró. Vasárnap, folyó hó 5-én dél­után I órakor Ficzere Ferenc Bajza-utca 8 sz. udvarán egy kúp kóró kigyuladt. Az odaérkező tűzoltók és szomszédok eloltották a nehezen égő kévéket. A kár 90 korona. Gyufával játszó gye­rekek okozták a veszedelmet. Betörés. Farkas János vásártér 28. számú házának kamrájáról f. hó 6-án éjjel, mint a vizs­gálat megállapította, katonai szuronnyal lefeszí­tették a lakatot és 12 kg. szalonnát 120 korona értékben elemeitek. A rendőrség nyomában van a tettesnek. Viecel a burgonya közvetítő iroda. Másnak, mint komédiázásnak nem tudjuk minősíteni azt as eljárást, amit a burgonya közvetítőiroda Gyula városa burgonya szállításával elkövet, Ismeretes, hogy a város még ennek a jeles irodának felállí­tása előtt, szeptemberben vásárolt Kisvárdán 50 waggon krumplit. Mielőtt elhozathattuk volna, kormányrendelettel megcsinálták a közvetítő iro­dát, amelynek első dolga volt a vételt megsem­misíteni és az őt megillető provízió bekivánása mellett csupán 20 waggon burgonyát utalt ki Kisvárdáról, a város részére. Ebből is egyelőre csak 5 waggonra adott szállítási engedélyt. Azóta egymásután telnek a hetek, a piacon nem látni burgonyát, a közönség nélkülözni kénytelen ezt a fontos tápszert. A polgármester távirati sürge­téseire ismételten biztató válaszok érkeztek, hogy a szállítás rövid idő alatt megtörténik. Ismét el­telt egy hét, mikor a bizományos táviratilag az­zal mentegetőzött, hogy nem kap waggont. — A polgármester ezen is segített, a debreceni üzlet­vezetőségtől kieszközölte a szükséges vasúti kocsi­kat. Mikor ez is meg volt, ugye bár azt méltóz- tatnak gondolni, hogy végre hozzá jutunk a krumplihoz ? Tévednek! A burgonya közvetítő irodában sokkal viccesebb emberek ülnek, (Allah növessze meg a szakálukat) mint hogy a mi ré­szünkre megrakatnák az oda állított waggonokat. Egyszerűen kigondolták, hogy Gyula városának nem Kisvárdáról, hanem más körzetből szállítják a krumplit s a szállítási igazolványt a megbízott Milhoffer cégtől visszavonták. így aztán kapunk

Next

/
Thumbnails
Contents