Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-12 / 46. szám
1916. november 12. Békés 3 zászlóst hadnaggyá. A honvédelmi miniszter kinevezte dr. Salamon Károly volt gyulai ügyvéd, hadapródjelölt őrmestert, a 4. népf. parancsnokság nyilvántartásában népfölkelő zászlóssá Gyulai fiuk orosz hadifogságban. Három gyulai íiu: Lukács Tibor, Levandowsky Dénes és Bara- nyik Béla, a 308. honvéd gyalogezred hadapród- jai közös levelezőlapon értesítették aggódó hozzátartozóikat, hogy az oroszok elleni harcokban okt. 1-én egészségesen hadifogságba kerültek s utón vannak Oroszország belseje felé. Elismerés a liadikölcsön sikeréért A pénzügyminiszter az 1914. évben kitört világháború dicsőséges megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül, a királytól nyert felhatalmazás alapján a kővetkező békésmegyeieket tüntette ki elismerő oklevéllel: Bedák Mátyás plébános, a kondorosi fóldmives munkások hitelszövetkezete helyettes elnöke; Csobod József tanító, a békéssámsoni hitelszövetkezet igazgatója; Gólián Lajos községi főjegyző, az Öcsödi ipari és gazdasági hitelszövetkezet elnöke; Juhász János a békési hitelszövetkezet könyvelője; Keller József igazgató-tanitó, a pusztaföldvári hitelszövetkezet könyvelője; Kiss Endre, a gyoma—endrődi hitelszövethezet könyvelője; Kürtiig Lajos tanító, az orosházi ipartestületi hitelszövetkezet könyvelője; Lehoczky Mihály a tótkomlósi hitelszövetkezet elnöke; Petneházy Ferenc főjegyző, a köröstarcsai hitelszövetkezet igazgató-elnöke; Szentandrássy Elek tanító, a körösladányi községi hitelszövetkezet könyvelője; Yersényi Elemér községi jegyző, a pusztaföldvári hitelszövetkezet ügyvezető-igazgatója. Megüresedett városi állások betöltése A háborús közigazgatás megsokszorozta a városi adminisztráció teendőit. Gyula város tisztviselői csodálatra méltó kitartással küzdöttek meg a rájuk szakadt hatalmas munkatöbblettel, igaz, hogy mindannyian csaknem beteggé dolgozták magukat. Nemcsak a hadbavonult tisztviselők munkakörét kellett ellátniok a saját beosztásukon felül, hanem az időközben munkaképtelenné vált és elhalt tisztviselőket is pótolniuk kellett. Ez a megerőltető munkálkodás azonban a végtelenségig nem folytatható, mert a legedzettebb idegeket is megőrli, azért dr. Lovich Ödön polgár- mester elérkezettnek találta az időt, hogy legalább a hosszú idő óta üresedésben levő állások betöltése iránt a kezdeményező lépéseket megtegye. A polgármester előterjesztést tett dr. Daimel Sándor alispánhoz, hogy dr. Kovács Károly, Sál Sebestyén, Gubás Tódor elhalálozása és Kocsis Szilárd nyugdíjazása következtében megüresedett tiszti orvosi, községi bírói, rendőrségi iktatói és közigazgatási iktatói és ezen választások következtében esetleg megüresedő állásokra a pályázatot hirdesse meg. Az alispán az indokolt felterjesztés folytán a pályázatot december 15 iki határidővel kiirta. A pályázatok, az előirt képesítést igazoló okmányokkal felszerelve e napig adandók be hozzá A választás napját később fogja kitűzni. — Az orvosi állás betöltése azonban az orvosok túlnyomó részének had- bavonulása miatt aligha lesz eredménye, de a többi három tisztviselő állásra számos aspiráns lesz a város kezelő személyzete köréből is. Kinevezés. A pénzügyminiszter ifj. Kozsik István nagybecskereki törvényszéki dijnokot ideiglenes minőségű kezelővé nevezte ki a szarvasi kir. adóhivatalhoz. Kinevezés. A pénzügyminiszter Dinka Sándor orosházi lakost ideiglenes minőségű segély- dijas adóhivatali gyakornokká nevezte ki az orosházi kir. adóhivatalhoz. Házasságok. Csige Varga Antal a debreceni egyetem könyvtangazgatoja tegnap tartotta esküvőjét Najmann György gyulai földbirtokos Mariska leányával a róm. kath. templomban. — Ludvig József gyulai órás, f. hó 11-én délután házasságot kötött De'mnsz Rózával, néhai Démusz Ferenc mészáros-mester leányával. Névnap megváltás. Dr. Lovich Ödön polgármester névnap megváltás címen 50 koronát adományozott a városi rokkant-alap gyarapítására. Erdélyi menekültek javára a gyulai szabad baptista gyülekezet 28 koronát adományozott lapunk utján. A gyorsvonat csütörtök este óta újból közlekedik az Arad—budapesti vonalon. A József kir. Herezeg Szanatórinmi Egyesület szép eredménnyel tartotta meg ez idén is a »Virágszál« gyűjtést a temetőkben és a templomok előtt, azonkívül gyüjtőivek is voltak ki- bocsájtva- A róm. kath. főgimnázium ifjúsága 38 K 84 fillért, a polgári leányiskola pedig 91 K 23 fillért gyűjtöttek. — A gyűjtés eredménye : Szentháromság temető : Wälder Jenőné és Gödry IIus 102 K 50 f., Józsefvárosi temető: Dobay Ferencné és Gabrielly Béláné 86 K, Református temető: Mikler Sándorné és Czecz Icza 27 K- 90 f. A róm. kath. templomnál: 1-én Márky Barnáné, Márky Lilly, Ladies Klára, Haviár Miczi és Iza, Mattiássi Ella 53 K 32 fill., 2-án Névery Irén, Szabó Juczi, ^licska Margit 34 K 50 fill. Református templomnál: Wisat Mariska Schmidt Bella 10 K 90 fill. Dr. Lovich Ödön polgármester adománya 20 K. így az összes be, vétel 465 K 20 fillér volt, ebből 7 korona kiadás, igy a tiszta jövedelem 458 K 20 fillér, mely az Egyesület központi irodájába felküldetett. Eljegyzés. Engedi Ferenc gyulai szabó iparos leányát Rózsikát eljegyezte Messzer József simándi szabó iparos. „Játszik öreg földünk fiatal sugarával a napnak “ Petőfi Cypruslombok költeménysorozata egyik legszebbikének kezdő sorait alkalmazhatjuk november hó elseje óta időjárásunkra. A század eleje óta n.em volt olyan szép novemberünk, mint az idén, de nemcsak szép, hanem egyben olyan kedvező is, mezőgazdasági munkákra s vetésekre egyaránt. A búza, ahol elvetették mindenütt szépen kikelt és gyönyörűen fejlődik. A szántás pedig megyeszerte folyamatban van, immár a leglaposabb területeken is, ahol három esztendő óta a folytonos esőzések miatt sem ősszel, sem tavasszal nem lehetet szántani és vetni és amely földek parlagon is maradtak. Helyenkint mezei egerek is pusztítják azonban a vetéseket, amely kártevőket azonban a valószínűleg bekövetkezendő eső bizonyára el fog pusztítani. Az enyhe novemberi idő egyébként nemcsak mezőgazdasági szempontból kedvező, hanem a fütő anyagban mutatkozó nagy hiány miatt is valóságos szerencsének mondható, amennyiben a fűtési kényszerűség olyan minimális, aminőre ez időszakban, ama bizonyos öreg emberek sem tudnak visszaemlékezni. A villanytelep nem kapesol nj előfizetőt. Éppen legutóbbi lapunkban közöltük a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, amely a petróleummal való takarékosságra hivja fel az ország közönségét. Ezt a rendeletet dr. Lovich Ödön polgármester falragaszokon hozza a lakosság tudomására, hozzáfűzvén maga részéről a következőket : »14139—916. sz. Ezen miniszteri rendelet alapján felhívom a város közönségét, hogy a világitó kőolajjal a legnagyobb takarékossággal bánjék. A kőolajat árusító kereskedőknek megtiltottam, hogy kőolajat, (petróleumot) másnak mint gyulai lakosnak kiszolgáltassanak. Ha tehát a város közönsége azt tapasztalná, hogy a kereskedők ezen rendelkezésemet be nem tartják, vagy pedig a petróleumot halmozzák, s a helyi közönséget személyválogatás nélkül ki nem szolgálják, ez irányú panaszaival forduljon közvetlenül a rendőrkapitányi hivatalhoz. Minthogy pedig a kereskedelemügyi miniszter ur rendeletéből kivehetőleg a petroleum csak korlátolt mennyiségben fog rendelkezésre állani, figyelmébe ajánlom a város belterületi lakosságának, hogy lakásaikba a villanyvilágítás bevezetéséről gondoskodjék. Az, hogy árammérő órák a villamos társaságnak ezidő szerint rendelkezésére nem állanak, nem szolgálhat okul a villanybevf zetés megadásának. Gyula, 1916. november 5. Dr. Lovich Ödön polgármester.« — Ez az utolsó mondat a közönség megnyugtatását célozza, a villamostelep vezetőjének ama állás- foglalásával szemben, hogy árammérő óra hiányában nem kapcsol be uj előfizetőt. Mint sokféle egyéb iparcikket, úgy villamos órát is nehéz most szerezni, mert a gyárak más, sürgősebb szükségleteket igyekeznek kielégíteni. És ezzel egy- időben következett be az a fordított világ, hogy a villanyvilágítás megszűnt luxus, lenni, ellenben a petroleum lett a kiváltságosak világitó szere, mert csak kevesen és ritkán tudnak hozzájutni. A petroleum teljes hiánya miatt már a hozzánk érkezett és üres lakásokban levömenekült családok kérték a villany bevezetését. Hajnal Károly üzemvezető azzal utasította el nagyrészüket., hogy árammérő óra hiányában nem kapcsolhat uj jelentkezőket . Hivatkozott egy igazgatósági határozatra, amely csak olyan házakba engedélyezi az átalány melletti áramfogyasztást, — ahol három lángnál többet nem használnak. A menekültek egyrészét csak úgy tudta bekapcsolni a telep, hogy nehány bezárt lakásból és kisebb fogyasztóktól ideiglenesen elvitte kölcsön az órát. Érdeklődtünk, mehnyiben jogos az üzemvezető álláspontja, betekintettük a várossal kötött szerződést, amelyből arról győződtünk meg, hogy a társaság köteles minden jelentkezőt a hálózatba bekapcsolni. Arról, hogy árammérő hiánya esetén az áramszolgáltatást megtagadhatná, egy szót sem tartalmaz a szerződés. Különben vitán felül áll, hogy az óra a társaság érdekeit szolgálja, nem a közönségét és árammérő hiánya miatt a közönség hátrányt nem szenvedhet. Ha nem képes a telep órát szerezni, nagyon egyszerűen változtathat a nehézségeken. Mikor az európai egyensúly teljesen fel van borulva, éppen egy olyan csekély dolgot mint egy régi igazgatósági határozat, nem lehetne megváltoztatni ? A szükség parancsára bizony vissza kell térni a pausálés előfizetésre. Tessék a régi, éveken át megismert fogyasztókat átalány mellett bekapcsolni és az onnan felszabaduló órákat az uj jelentkezőknek adni. Bátran elhiheti a társaság, hogy senki sem fogja a régiek közül csak azért pazarolni az áramot, hogy a gyárat megkárosítsa. De a villamtelep kényelme szempontja miatt senki sem maradhat sötétben, Azért helyeseljük a polgármester figyelmeztető felhívását és azt az erélyes intézkedését, hogy felhatalmazást adott többeknek, hogy a társaság vonakodása esetén bárkivel bevezettethetik a világítást. Járdát sürget a lakosság. A város járdaépítési programmja nagyobb részének végrehajtása után már nagyon kevés utca van, ahol még a régi időkből fennmaradt deszkapalló van használatban. Azaz elmondhatjuk, hogy deszkapallót már alig látni a város területén, mert ahol még nem került sor betonjárda vagy betonpalló lerakására, ott az idők folyamán a deszka-anyagot fainségben szűkölködő szegény emberek télviz idején feltüzelték. Miután pedig a város nagyszabású járdaépítési tervezete már évek előtt elkészült, amelynek értelmében rövid idő alatt mindenütt betonjárda, vagy betonpalló lefektetése volt tervezve, csak felesleges kiadás lett volna az időközben elkorhadt, vagy eltűnt deszkapallókat ujjal pótolni. Az építkezés folytatását azonban a közbejött háborús viszonyok, az anyag és munkaerő hiánya megakasztotta, de útját állta egy kormányrendelet is, amely a városokat a háború alatt minden újabb beruházástól eltiltja. Több utca lakossága sürgette mostanában a polgármesternél, hogy legalább deszkapallót fektessen le utcájukban, mert esős időben nem tudnak kimozdulni otthonukból, s a gyermekek nem képesek iskolába menni a feneketlen sárban. A polgármester bármennyire méltányolja is a kérések jogosultságát, a fentemlitett okokon kívül még azért sem képes azoknak eleget tenni, mert a faanyag ma megüzethetlenül drága, ami cement van, az a harctéren kell, de az adózók távolléte miatt az adók sem folynak be, üres a városi pénztár. Nem rajta múlik tehát, hogy a jogos kívánságok előterjesztőit türelemre kell kérnie, Várjuk be türelemmel a békeidők visszajövetelét. akkor a kérdés magától megoldást fog nyerni. Elégett kóró. Vasárnap, folyó hó 5-én délután I órakor Ficzere Ferenc Bajza-utca 8 sz. udvarán egy kúp kóró kigyuladt. Az odaérkező tűzoltók és szomszédok eloltották a nehezen égő kévéket. A kár 90 korona. Gyufával játszó gyerekek okozták a veszedelmet. Betörés. Farkas János vásártér 28. számú házának kamrájáról f. hó 6-án éjjel, mint a vizsgálat megállapította, katonai szuronnyal lefeszítették a lakatot és 12 kg. szalonnát 120 korona értékben elemeitek. A rendőrség nyomában van a tettesnek. Viecel a burgonya közvetítő iroda. Másnak, mint komédiázásnak nem tudjuk minősíteni azt as eljárást, amit a burgonya közvetítőiroda Gyula városa burgonya szállításával elkövet, Ismeretes, hogy a város még ennek a jeles irodának felállítása előtt, szeptemberben vásárolt Kisvárdán 50 waggon krumplit. Mielőtt elhozathattuk volna, kormányrendelettel megcsinálták a közvetítő irodát, amelynek első dolga volt a vételt megsemmisíteni és az őt megillető provízió bekivánása mellett csupán 20 waggon burgonyát utalt ki Kisvárdáról, a város részére. Ebből is egyelőre csak 5 waggonra adott szállítási engedélyt. Azóta egymásután telnek a hetek, a piacon nem látni burgonyát, a közönség nélkülözni kénytelen ezt a fontos tápszert. A polgármester távirati sürgetéseire ismételten biztató válaszok érkeztek, hogy a szállítás rövid idő alatt megtörténik. Ismét eltelt egy hét, mikor a bizományos táviratilag azzal mentegetőzött, hogy nem kap waggont. — A polgármester ezen is segített, a debreceni üzletvezetőségtől kieszközölte a szükséges vasúti kocsikat. Mikor ez is meg volt, ugye bár azt méltóz- tatnak gondolni, hogy végre hozzá jutunk a krumplihoz ? Tévednek! A burgonya közvetítő irodában sokkal viccesebb emberek ülnek, (Allah növessze meg a szakálukat) mint hogy a mi részünkre megrakatnák az oda állított waggonokat. Egyszerűen kigondolták, hogy Gyula városának nem Kisvárdáról, hanem más körzetből szállítják a krumplit s a szállítási igazolványt a megbízott Milhoffer cégtől visszavonták. így aztán kapunk
