Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-29 / 44. szám
1916. október 29. Békés Az nj bélyegilletéki fokozatok életbeléptetése. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a pénzügyminiszter a bélyeg és illetékekre vonatkozó uj törvénynek a bélyegfokozatokat tárgyazó I. fejezetét 1916. évi december hó 1-ével életbe lépteti. A törvénynek ez a része az eddigi I., II. és III. értékfokozati táblázatokat érvényen kívül helyezi s azok helyébe a következő uj tételek lépnek, I. Fokosat (váltókra). 100 koronáig . — K 10 f 100 koronán túl 150 koronáig — K 20 f 150 2* 300 » — K 40 f 300 » 600 » — K 80 f 600 S> 900 1 K 20 f 900 3> 1200 » 1 K 60 f 1200 1500 » 2 K - f 1500 1800 » 2 K 40 f 1800 > 2400 » 3 K 20 f 2400 3ü00 » 4 K — f 3000 4500 » 6 K — f 4500 6000 » 8 K - f 6000 koronán túl minden 3000 koronától 4 koróna többlet rovandó le, úgy hogy a 3000 koronánál kisebb összeg teljesnek veendő. II. fokosat (okiratokra). 40 koronáig . . .................... K 20 f 40 koronán túl 80 koronáig — K 40 f 80 120 » — K 60 f 120 200 » 1 K - f 200 400 » 2 K — f 400 600 » 3 K — f 600 » 800 » 4 K — f 800 1600 » 8 K — f 1600 2400 » 12 K — 2400 3200 » 16 K - f 3200 4000 » 20 K - f 4000 4800 » 24 K — f 4800 koronán túl minden 1600 koronától 8 koróna többlet rovandó le, úgy, hogy az 1600 koronánál kisebb összeg teljesnek veendő. III. fokosat (szerződésekre). 20 koronáig ...................................— K 20 f 20 koronán túl 40 koronáig . — K 40 f 40 60 » t — K 60 f 60 V 100 » 1 K — f 100 » 200 » 2 K — f 200 » 300 . 3 K — f 300 » 400 » 4 K — f 400 » 800 » . 8 K - f 800 1200 » . 12 K - f 1200 » 1600 > . 16 K - f 1600 2> 2000 . 20 K — f 2000 » 2400 . 24 K — f 2400 koronán túl minden 800 koronától 8 koróna többlet rovandó le, úgy hogy a 800 koronánál kisebb összeg teljesnek veendő. A fokozatos illeték 50 koronáig kötelezőleg bélyegjegyek használatával rovandó le. Az uj bélyegfokozatok használata alól kivételt- képeznek a közszolgálati alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat — továbbá a közszolgálati alkalmazottak ellátást élvező hozzátartozóinak azon nyugtái, amely nyugtákat valamely közpénztárból húzott illetményeikről állítanak ki. Ezeket a nyugtákat a háború tartama alatt és a békekötéstől számított két éven belül a régi bélyegilletéki fokozatok szerint kell nyugtabélyeggel ellátni. Minden földet be kell vetni a honvédelmi miniszter leíratott intézett Békésvármegye alispánjához és ebben értesíti, hogy a katonai, illetőleg népfölkelósi szolgálatot teljesítő legénységnek, valamint a hadiszolgáltatásokról és népfölkelésről szóló törvény alapján igénybevett egyéneknek : az őszi szántásra és vetésre, talajelőkészitésre a tavaszi vetésekhez ; burgonya, kukorica és cukorrépa szedésre ; len- és kenderkikészitésre ; szőlőművelésre (szüret, betakarításra stb.), erdőgazdasági munkára stb. kihallgatás utján előterjesztett kérelemre való szabadságolását, illetőleg munkas- usztagokban való kivezénylését elrendelte. Minthogy a szabadságolt és fölmentett kisebb kiterjedésű birtokkal rendelkező mezőgazdák saját sürgős gazdasági munkáik elvégzése után a hadba- vonultak földjeinek megművelésénél igen sok helyen ■egyáltalában igénybe nem vétetnek, a szabadságolásokkal és fölmentésekkel rendelkezésre bocsátott munkaerők a községi mezőgazdasági intéző bizottságok által föl nem használtatnak és a november hó 30-ig fölmentett azokat a cséplőgépészeket, akik a gazdasági munkájukat végzik, fölmentési határidejük letelte előtt sok járási főszolgabíró behívatni kéri és minthogy továbbá a munkásosztagokban kivezényelt legénységnek igen sok helyen alacsonyabb napszámbér állapíttatott meg, hogy a végzett munka értékével arányban nem állott és tekintettel arra, hogy a kivezényelt legénység ingyenes munkaerőnek nem tekinthető, elrendeli a miniszter : A szabadságolt és fölmentett katonák foglalkoztatására vonatkozólag a rendelkezések legpontosabban végrehajtassanak és gondoskodás történjék aziránt, hogy minden talpalatnyi föld fölszántható és bevethető legyen. A szabadságuk letelte után jelentkező katonák szabadságolási igazolványának hátlapjára ráveze- tandő, hogy a szabadságolt katonának hány hold földje van, a hadbavonultak földjének megművelésénél igénybe vétetett-e ? A munkásosztagokba kivezényelt legénységnek az illető vidék szokásos munkabérének megfelelő igazságos és méltányos, de legalább 3 koronát kitevő napszámbér állapítandó meg, illetőleg a legénység csakis legalább 3 korona napszámbér ellenében fog ki- vezényeltetni. Ezt a körülményt, valamint a megfelelő elszállásolásra és élelmezésre az említett körrendeletben előirt kötelezettséget a munkásosztagot igénybevenni szándékozó munkaadóval közölni kell. A miniszter részletes jelentést kér arról, mennyi a bevetetlen terület a vármegyében és ezeknek a földeknek megmunkálásához mennyi katonára volna szükség? Ez utóbbi adatok bejelentésére az alispán felhívta a főszolga- birákat és Gyula város polgármesterét. Bár a válaszok még nem érkeztet be, arra való tekintettel, hogy a községekben működő mezőgazda- sági intéző bizottságok a földek megmunkálása tekintetében minden intézkedést már előzőleg megtettek, minden valószínűség szerint Békésvármegyében katonai munkásosztagokra ezúttal nem iesz szükség, sőt a már összeirt női közerő munka igénybevételére sem kerül sor. Törvényszéki csarnok. Fogolyszöktető dobozi asszonyok. Valódi háborús bűnügyet# tárgyalt szerdán délután a nagyváradi törvényszék gyorsított tanácsa. Vádlottként három dobozi parasztmenyecske állott a tanács előtt, még pedig Szolnoki Lajosné, Balog Mihályné és Diószegi Istvánná. A három asszony jó barátságban volt egy orosz fogolylyal, név- szerint Tarán Gáborral és eme gyöngédebb kapcsolat bírta rá a három parasztasszonyt arra, hogy segítsenek Tarán Gábornak a szökésben. Ugyanis a nyáron egy este ez a három falusi asszony mindent szépen előre elkészítve sikeresen megszöktették az orosz hadifoglyot. Ellátták minden jóval és nagy ügyességgel jártak el ab- baD, hogy a szökés akadály nélkül megtörténhessék. A véletlen azonban a szökevény Tarán Gábor oroszhadifoglyot a hatóság kezére játszotta s vallatás során kiderült, hogy a három falusi asszony volt tulajdonképpeni elősegitője a szökésnek. A csendőrök az orosz hadifogoly vallomása után letartóztatták Szolnoki Lijosnét, Balog Mi- hálynét és Diószegi Istvánnét, akik ellen a királyi ügyészség hadifogolyszökés elősegítésének büntette miatt emelt vádat. A tárgyaláson mind a három vádlott parasztasszonv -szuronyos bör- tönör kíséretében jelent meg. A vádat dr. Farkas István királyi ügyész, a védelmet dr. Turv Ferenc gyulai ügyvéd képviselte. A tárgyaláson a vádlottak személyazonosságának megállapítása után dr. Farkas István ügyész Szolnoki Lajos- néra való tekintettel, a törvényszéki orvosoknak berendelését kérte a tárgyalás egész tartamára. A tanács el is rendelte dr. Grósz Menyhért fogházi orvos és dr. Gerő Sándor törvényszéki orvos szakértőként való berendelését. Ezután Palánkay elnök tekintettel arra, hogy a közerkolcsiséget érintő dolgok kerülnek napvilágra, a vádlottak kihallgatásáig zárt tárgyalást rendelt el dr. Farkas István ügyész indítványára. Tanukként lettek beidézve Tarán Gábor orosz hadifogoly és Meskó János fogolyőr. Orosz tolmács Meskó János volt. A tanács a vádlottak kihallgatása után a törvényszéki szakértő orvosok véleménye alapján Szolnoki Lajosnét orvosi megfigyelés végett a fővárosi orvostani intézetbe utalta és igy a tárgyalást elnapolta. A másik két parasztasszonyt a tanács szabadlábra helyezte. Rehabilitált hadseregszíUIiíó. Múlt év májusában mindenkit meglepett Békéscsabán az a városszerte szétfutott hir, hogy a szegedi honvédügyészség Weisz Mihály a törvényhatósági bizottság és városi képviselet tagját, a 101 ik gyalogezred husszállitóját szállítási visszaélések gya- nusága miatt egy névtelen feljelentés alapján letartóztatta. A szegedi honvédügyészség ezután széleskörű nyomozást indított az ügyben s hat hónapi kutatás után arra az eredményre jutott, hogy a hadviselés érdekei elleni bűncselekmény nem forog fenn s áttette az iratokat Weisz Mihály egyidejű átkisértetésével a nagyváradi kir. ügyészséghez a nyomozásnak a polgári büntető törvények szempontjából való lefolytatása végett. A nagyváradi kir. ügyészség Weisz Mihályt átki- sértetése után azonnal szabadlábra helyezte, az eljárást azonban teljesen lefolytatta. Most érkezett le a kir. ügyészség végső határozata az ügyben, mely az ártatlanul meghurcolt embert teljesen rehabilitálta, amennyiben kimondotta, hogy a szállítások körül Weisz Mihályt a legkisebb visszaélés sem terheli, sőt megállapította indokaiban, hogy Weisz Mihály a katonai hatóságok tanúsítványai szerint hosszú éveken keresztül eszközölt szállításainál mindig »megbízhatónak, szolidnak, bizalomra méltónak bizonyult a kötelezettségeinek legtökéletesebb teljesítése által a legteljesebb elismerést érdemelte ki.« Ez indokolással úgy látszik maga a kir. ügyészség kívánta rehabilitálni az ártatlanul letartóztatott és meghurcolt szállítót, amikor jogerős megszüntető határozatában e tényeket is leszögezte. Heti bünkrónikar A hamis apai nyilatkozat. Békéscsabán Dimitrov János bolgá r állampolgár közös háztartásban élt Hrabovszki Judittal, akitől gyermekei is voltak. A háború folyamán Dimitrov Jánosnak is be kellett vonulni katonának. A háborús viharok között azután egyszer 1916. január végén Dimitrov szabadságot kért és kapott, hogy gyermekei anyjával törvényes házasságra lépjen. Bövid idő állott rendelkezésre, azért felfogadták Szarvas György békéscsabai lakost, aki a házasság megkötésénél való segédkezéssel szokott foglalkozni, hogy szerezze be a szükséges okiratokat. A Hrabovszki Judit apja Hrabovszki György Zsíros Jánosnál szolgált gazdasági cselédképen. Szarvas György tehát rávette Zsíros Jánost, hogy a házasság megkötéséhez szükséges apai beleegyező nyilatkozatot Hrabovszki György helyett, a ki a tanyán tartózkodott kint, írja alá. Zsíros János alá is irta a beleegyező nyilatkozatra a Hrabovszki György nevét és ennek alapján a házasságot meg is kötötték, de Zsíros János és Szarvas György közokirat hamisításért a törvényszék elé kerültek. A múlt heti íőtárgyaláson a bíróság felmentette őket. A kir. ügyész felebbezett. Hamis vád. Id. Cserenyecz János Békésen a Yáradi István nagyváradi lakos 'bérelt lakásában lakott, melynek egyik pincehelyiségében állott a Yáradi István holmija. A múlt év május havában id. Cserenyecz János egy 50 korona értékű ponyvát a Yáradi holmija közül ellopott és midőn ezért a csendőrök nyomozást indítottak, Cserenyecz azzal vádolta meg hamisan Farkas Mátyás községi hajdút, hogy ő lopta el a ponyvát. A kir. ügyészség lopás és hamis vád miatt vádolta meg id. Cserenyecz Jánost, akit a kir. törvényszék lopásért és rágalmazásért 14 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélt. Nyilt-tér. E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Perei Mihály Józsefszanato- riumi vasúti alkalmazott fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett ERZSIKÉ leánya folyó hó 23-án elhunyt. Szülei s 4 testvére gyászolják. Béke s áldás drága hamvaira. 299 1-1 Kenyérsütést elvállalok november 1-étől lakásomon, Munkácsy Mikály-utca 11. A sütést előző napon kérem bejelenteni. 300 í-i Lehrmann Soma.
