Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-15 / 42. szám
1916. október 15. Békés 3 ügyében tett intézkedéseket ismertető jelentését a bizottság tudomásul vette. A törvényhatósági főállatorvos Bakos József jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása kedvezőtlen volt, mert bár a több betegség csak szórványosan mutatkozott, a ragadós száj és körömfájás a vármegye többi községében járványosán lépett fel és egyéb gazdasági károk mellett nagy forgalmi korlátozásokat okozott. A vármegye szeptember havi közegészségügyi állapotáról, dr Zöldy János vrm. t. főorvos az alábbiakban számolt be. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban rosszabbak is, hogy a heveny ragadós bajokban megbetegedettek száma 141-el több volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difteria 42 megbetegedéssel 13 halál. vörheny 62 n 55 10 55 kanyaró 18 55 n 1 55 hastífusz 90 55 n 15 55 szamárköhögós 1 55 55 — 55 vérhas 101 )) n 10 55 bárányhiinlő 2 11 n —■ 55 hólyagos himlő 4 55 n — n összesen 320 megbetegedéssel 49 halálozással (15%). Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragályos bajok közül a vérhas volt uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek '/a-át adta, a vörheny és hasihagymában történt megbetegedések emelkedő irányzatot mutattak. A ragadós megbetegedések főleg Gyomén, Endrődön, Békéscsabán és Szeghalmon szerepeltek nagy számmal és pedig az első két községben a vörheny, Békéscsabán a hasihagymáz, Szeghalmon a vérhas öltöttek járványos jelleget. A vérhast az Albániából hazatért katonák hurcolták be, most már szünőben van és enye lefolyású volt. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 247, hullán 8 esetben, orvostörvónyszékit pedig 16 könnyű és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 17 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 12, meghalt 5 egyén. A halva szülöttek száma 12 volt. az elvetélteké 10. Zádor Mór kir. tan pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 1915 — 16. költségvetésig év I—III. negyedéve előírásba vett összes állami egyenes adó összese 3.150,000 K, befizetés a múlt hó végéig, 2 433,430 K, tényleges hát- rálók tehát 716,570 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 143,481 K, a múlt óv hasonló időszakában befolyt 198,335 K, ennélfogva a szeptember havi befizetés eredménye a múlt évi szeptember havi befizetés eredményénél 54,854 K-val kedvezőtlenebb. Hadmentessógi dijban hátrálók összesen 62,580 K, Erre befizettetett 13,731 K, tényleges hátrálók 48,849 K, A jövedéki ágazatokban elért a következő. Befizettetett. fogyasztási és italadóban szeszadóban bélyeg és jogilletókben dohányjövedékben _______________ er edmény 16,245 K, 12,944 „ 86,809 „ 97,346 „ összesen 213,344 K. Ideiglenes házadómentessóg engedélyezett 13 esetben, adófizetési halasztás adatott 7 Ízben. Mikler Sándor tanfelügyelő jelentése szerint hivatala főleg a menekült tanítók ügyével és a beiskoláztatás körüli nehézségekkel foglalkozott. A tanév megnyitásának csak Orosházán van lényeges akadálya, hol a katonaság az iskolákat elfoglalta és az állami elemi iskola nem működhet, több mint 500 gyerek iskola nélkül van. Különböző kísérleteket tett a helyzet orvoslására, de eddig nem sikerült. Dr. Berthóty István főjegyző a főszolgabíró e tárgyú jelentése és a helyzet ismerete alapján előadja, hogy a baj onnan származik, hogy a katonaság a közigazgatási hatóság hozzájárulása nélkül elfoglalta irodáknak a polgári iskolai épület jelentékeny részét, holott a közigazgatási hatóság más alkalmas helyiségeket ajánlott neki. Ha a katonai irodák a polgári iskolából kihelyeztetnek, ott az állami elemi iskola elhelyezést nyerhet. Az alispán ezért két nap előtt a temesvári parancsnoksághoz átirt az irodák sürgős áthelyezése iránt. Ambrus Sándor főispán a megoldás érdekében célszerűnek látja, ha a közoktatásügyi minisztert is felkérik ily irányú intézkedés tételére. A bizottság ilyen értelemben határozott. Kutassy Ida békési tanítónő elleni panasz ügyében a békési főszolgabírót az ellentétes állítások megvizsgálására hívták fel, majd több tanitó fizetés-kiegószitósi ügyét intézte el a bizottság. A Wolfinger Miksa által Bókóssámson- ról Tótkomlósig épített gazdasági vasút mü- tanrendőri bejárását a bizottság elrendelte és a bejárás vezetésével dr Berthóty István főjegyzőt bízta meg. A királyi ügyész és az árvaszóki elnök jelentésének tudomásulvétele után a főispán az ülést berekesztette. Nem kell tovább menekülni. Nap-nap után érkeznek a jó hírek a szövetséges csapatok diadalmas erdélyi előnyomulásáról s a románoktól megszállott területek csaknem teljes visszafoglalásáról. Alig hat hétig bitorolhatták a betörők Erdély szent földjét s kényszerithették menekülésre a földönfutóvá tett lakosságot. A román inváziónak azonban vége és soha többé nem fog megismétlődni. Néhány nap: és hazautazhatnak az erdélyiek, akik — hála a szövetséges hadseregnek — csak rövid ideig ették a hontalanság keserű kenyerét. Erről hétfőn hivatalos irás is érkezett. A belügyminiszter a következő táviratot küldte Atytbrus Sándor főispánnak : „Az erdélyi hadműveletek kedvező alakulása folytán előbbi lakhelyeikről gyalog vagy szekeren menekült még útban levő erdélyi lakosság további menekülésére ok nem lévén, felhivom Méltóságodat, szíveskedjék intézkedni, hogy a kormányzatára bízott törvényhatóság területén gyalog vagy szekéren átvonuló menekültek útjukat az elhelyezésükre kijelölt vármegyékbe ne folytassák, hanem lehetőleg mostani állomásukon vagy ahhoz közelfekvő helyen várják be azt a küszöbön levő időpontot, mikor előbbi lakhelyükre való visszatérésük lehetővé válik, amiről értesítést fognak kapni. Egyben felhivom, szíveskedjék a szóban forgó, útban levő menekültek számát táviratilag bejelenteni. Belügyminiszter.“ A távirat örvendetesen erősít meg bennünket abban a hitünkben, hogy Erdély nemcsak ideig-óráig, hanem véglegesen felszabadult és a lakosság nyugodtan térhet vissza rövid idő múlva otthonába. Természetesen a miniszter sürgönye nem jelenti azt, hogy a menekültek már most azonnal haza mehetnek. Most még csak megállanak utjokban, de a visszafelé áramlás csak újabb értesítés után kezdődhetik meg. Dr. Betegh Miklós kolozsvári kormánybiztos azonban távirati rendeletével a közigazgatási hivatalok vezetőit, a szükséges személyzettel már napokkal előbb Kolozsvárra rendelte, hogy az ellenség kitakarítása után a közigazgatás mindenütt nyomban működésbe léphessen. így Király Aladár Háromszékvármegye alispánja, a tisztviselőkkel és levéltárral együtt már kedden elutazott Gyuláról Kolozsvárra. Ugyanoda rendeltetett Kézdivásárhely város polgármestere és rendőrfőkapitánya is Háromszékvármegye részéről most már csak Béldi Pál főjegyző, Kézdivásárhely részéről pedig Séra Gyula főjegyző s nehány kisebb tisztviselő maradt Gyulán egy- ideig. Gondoskodás a menekülők gyermekeiről. Az oláh betörés okozta menekülés sehol sem éreztette annyira a hatását, mint a gyenge szervezetű gyermekeknél, a kiknek amúgy is sok ellensége a menekülés közben lefokozott életfeltételek között egyszerre mind feltámadt a jövő reménysége ellen.. Ezen nem lehetett segíteni. Lehetett azonban utána nézni annak, hogy a nálunk már megállapodott menekültek gyermekei megmentessenek. Ebből a célból Ambrus Sándor főispán október 7-én d. u. 3 órára értekezletet hivott egybe a vár- megyeháza kis tanácstermében, a menekültek gyermekeiről való gondoskodás programmjával. A látogatott értekezletet Ambrus Sándor főispán emelkedett hangulatú lendületes szép beszéddel nyitotta meg, amelyben röviden rámutatott az értekezlet céljára. Ezután átadta az elnöki széket báró Szentkereszty Bélánénak Háromszék vármegye főispánja nejének, aki ezután mindvégig vezette az értekezletet. Itt említjük meg, hogy a nevezett elnöklő főispánná az Országos Gyermekvédő Liga képviseletében állott élén a menekültek gyermekeinek megvédésére indult mozgalomnak. Megemlítjük még, hogy az értekezleten résztvettek gróf Mikes Arminné, valamint Háromszék vármegye főispánja báró Szentkereszty Béla és ennek léánya. Báró Szentkeresztyné elnöknő az elnöki szék elfoglalása után felkérte dr. Zombory plébánost, aki szintén az Országos Gyermekvédő Liga képviseletében jelent meg, az értekezlet céljának ismertetésére. Dr. Zombory alapos érveléssel világította meg azt a helyzetet, amelybe a menekültek gyermekei juto- tak, valamint azokat a nemzeti érdekeket, amelyek a gyermekek megmentéséhez fűződnek. Ezután előadta, hogy Sándor János belügyminiszter, mint erdélyi ember különös előszeretettel viseltetik a szóban forgó gyermekek sorsa iránt és kilátásba helyezte, hogy gondoskodni fog a téli időre szükséges ruháról, cipőről, valamint élelmezésről. Ez a kormányintézkedés azonban heteket vesz igénybe holott a segítés nem tűr késedelmet és a társadalomnak kell a sürgős segítséget nyújtania s az erre való szervezkedés a célja a mai értekezletnek. A leglényegesebb feladata volna a társadalomnak a gyermekek részére általában tejről, továbbá a kormánysegitség megérkezéséig ruháról és cipőről gondoskodni. Czinczár Dezsőné szólalt hozzá elsőnek a felvetett kérdésekhez, aki megfelelő intézkedő központ felállítását javasolta. Majd dr. Lovich Ödön, Gyula r. t. város polgármestere szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy a fenforgó nehézségek tekintetében nem szabad magunkat illúziókban ringatni. Az általános szükség itt is érezteti hatását, és ezen társadalmi akció nem segit. A társadalom bizonyos rétege teljesen kivonja magát minden társadalmi kötelezettség alól a középosztály pedig már ezt erején felül és a kimerülésig gyakorolta Hogy pedig a kormány milyen mértékben tud segíteni azt az anyagkészletek határozzák meg. Egy bizonyos, hogy olyan készT
