Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-15 / 42. szám
XJLVIII. évfolyam. <*yula, 1916. október 15. 49. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési díj előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Témplom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓIIV i>Á VII>. Megjelenik minden vasárnap A vármegye közgyűlése. Tegnap — október hó 14-én tartotta meg Békésvármegye törvényhatósági bizottsága őszi reedes közgyűlését. Az őszi gyűlések szokásos fontos tárgyai és közel 160 pontból álló bőséges tárgysorozat várt a közgyűlés elintézésére, amely iránt a rendkívüli viszonyokhoz mérten csak kisebb érdeklődést tanúsítottak a bizottság tagjai, nemcsak számbeli megjelenésükkel, hanem az által is hogy a napirenden levő kérdésekhez alig történtek felszólalások. A közgyűlést Ambrus Sándor főispán szép beszéddel nyitotta meg. Elmondotta, hogy a világháború 3-ik éve, súlyosbítva a termés gyengeségének következményével súlyos megpróbáltatások elé állítják a nemzetet. Ellenségeink hallani sem akarnak a semleges országok békeközvetitéséről, ellenkezőleg a semlegeseket a reájuk gyakorolt nyomással és erőszakosságokkal ellenünk háborúba vinni törekszenek. így tesznek Görögországgal, igy uszították ellenünk Romániát, a mivel uj 400 kilóméterrel meghosszabitották a frontot, a melyen védekezni, harcolni vagyunk kénytelenek. Ennek dacára, frontunk mindenütt szilárdan áll és elég erőnk van ahoz is, hogy az országba betört oláh ellenségeinket futva kergetjük magunk előtt és reményünk van, hogy a nálunk nagy számmal elhelyezést nyert menekült honfitársaink rövid idő alatt haza térnek — sajnos — valószínűleg feldúlt otthonukba. A termés gyengesége miatt, nincs okunk , túlzott aggodalomra, mert adataink szerint termésünk a szükségletre elég, csupán az a lényeges, hogy a megfelelő elosztást tudjuk biztosítani. Mi magyarok tudni szoktuk mások kötelességét, azonban a magunk köz iránti kötelezettségéről szeretünk megfeledkezni, már pedig e tekintetben eredményes intézkedés csak úgy lehetséges, ha mindnyájan szem előtt tartjuk ezen kötelességeket, amelyek, a közérdek kielégítése szempontjából reánk hárulnak. Miután ily körülmények között e téren nincs aggodalomra okunk, hízva nemzetünk jövőjében, ügyünk igazságosságában, de abban is, hogy lakosságunk a hatóságokat a szétosztás nagymunkájában önzetlenül és közreműködésével támogatja, melegen üdvözli a törvényhatóságot és az őszi rendes közgyűlést megnyitja. (Éljenzés). Áttérve a tárgysorozatra az alispáni jelentéshez Lipták L. Pál szólott hozzá, intézkedést kérve, hogy a ragadós állati betegségek, különösen a menekültek állataival behurcolt betegségek miatti forgalmi korlátozásokban bizonyos könmútések létesittesse- nek. Dr. Daimel Sándor alispán felvilágosítása után, hogy az intézkedések a törvénynek megfelelők és azokon változtatni nem áll módjában a hatóságoknak, — az alispáni jelentést a bizottság tudomásul vette. A számonkérőszék jelentésével kapcsolatban a vármegye főispánja kiemeli, hogy a vármegyei tisztikar és a községi személyzet a megfogyatkozott létszám és a rendkívül megszaporodott teendők dacára kiváló szorgalommal és kielégítő eredménnyel végzi a reá váró súlyos feladatokat. Indokoltnak tartja, hogy ezért a rendkívüli nehéz munkásságért a tisztikarnak a törvényhatóság szine előtt teljes elismerését fejezze ki. (Általános helyeslés.) Dr. Daimel Sándor alispán köszönetét mond a főispánnak és a törvényhatósági bizottságnak az elismerésért, mely mindenesetre buzdítani fogja a tisztikart minden erejéuek megfeszítésére, hogy a reá hízott érdekeket tőle telhetőleg eredményesen szolgálja. A vármegyei háztartási pénztár és pótadópénztár költségvetését a közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta és a közigazgatási célokra kivetni javasolt 1 és fél százalékos( valamint a hadi jótékonysági célokra kivetni kért 2 százalékos pótadó kivetését névszerinti szavazás utján 62 szavazattal egyhangúlag elhatározta. A vármegyei közkórház építésével kapcsolatosan felmerült és a vállalkozókat terhelő kártérítési ügyben a miniszteri észrevételekkel szemben a törvényhatóság csekély módosítással fenntartotta előbbi határozatát a követelt kárösszegre nézve. Az államépitészeti hivatal és a járási utbiztosok úti átalányának felemelését kimondó határozatát a kereskedelemügyi miniszter kívánságához képest a közgyűlés oda módosította, hogy az általányok változatlan összegben való meghagyása mellett a háború idejére az utak kötelező beutazásának számát leszállította. A békési vásár áthelyezése iránti kérelmet pártolólag terjeszti fel a minisztériumhoz. A törvényhatóságok átiratára kimondotta a közgyűlés, hogy a tényleges szolgálatot teljesítő katonák hozzátartozóinak hadi segélyben való részesítése, a közfogyasztás tárgyát képező ipari cikkek árának maximálása, a jegyzőknek családi pótlékban való részesítése, az Ausztriával kötendő gazdasági szerződésben a magyar állam gazdasági érdekeinek és a teljes paritásnak érvényesítése érdekében, úgyszintén a háború befejeztével a lengyel nemzet érvényesülésének hatékony támogatása iránt pártoló felirattal fordul a kormányhoz, illetve a szakminiszterekhez. Ellenben tudomásul vette Arad városnak a házadómentesség kiterjesztése ügyében, valamint Somogyvármegyének hadi jótékonysági pótadó megszavazása iránt küldött átiratait és pedig utóbbit azért, mert a költségvetéssel kapcsolatban, e kérdésben már saját kezdeményezésére határozott. Az alispán előterjesztésére a vármegyében elhelyezett erdólyrószi menekültek rendkívüli segélyezésére a folyó évre kivetett hadi jótékonysági pótadóból 5000 koronát szavazott meg. A Gyula városban, Gyomán és Endrő- dön megüresedett egy-egy választott bizottsági tagsági helyre a választást december 16-ára tűzte ki és a választás vezetésére Gyulára dr. Follmann Jánost, Gyomára Mácz Ákost és Endrődre Zelinka Jánost választotta meg elnökökké. A vármegye közúti pénztár 1917. évi és a katona beszállásolási alap 1916. és 1917. évi lapunkban ismertetett költségvetését változás nélkül fogadta el a közgyűlés. Névszerinti szavazással elhatározta, hogy a vármegye takarékpénztárilag gyümölcsöz- teteudő készpénzét ugyanazon pénzintézetekben helyezi el, 4 és fél százalékos kamat mellett, mint a folyó évben, megjelölvén, hogy mely alap pénze, melyik takarékba teendő. A vármegyei utak 1916. évi kavicsszükségletére nézve a vállalkozó kérelmére a közgyűlés a köbméterenkénti egységárakat 1 százalékkal felemelte. Az öcsödi hid vámszedési jogát 1600 korona bérösszeg mellett 1917. évre Labancz András eddigi bérlőnek adta ki. Megállapította a bizottság özv. Sztraka Györgyné nyugdiját és özv. Haviár Danielné végkielégítését, valamint dr. Kun Pál gyulai járásorvost a szabályrendelet szerinti összeggel nyugdíjazta. A jegyzői nyugdijszabályrendelet életbe léptetése folytán és annak rendelkezéséhez képest az 1913. év óta nyugdíjazott jegyzők nyugdijjárandóságát az uj rendelkezéseknek megfelelően helyesbítette. Gyula város jegyzői a nyugdíjintézet kötelékéből a városi nyugdíjintézet kötelékébe lépvén át, az általuk, valamint a város által utánuk a jegyzői nyugdíjalapba befizetett hozzájárulásoknak és azok 1913. janaár 1-től számított kamatainak a városi nyugdíjalapba való átutalását elhatározta. A közgyűlés a többi helyi érdekű ügyet gyors egymásutánban tárgyalta le és a főispán a közgyűlést déli 12 órakor berekesztette. Xja.p'U.xilc mai száma. S old.a.1.
