Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-17 / 38. szám
XLVIII. évfolyam. Wynla, 1916. szeptember 17. Előfizetési Egész évre Fél évre Évnegyedre árak: 12 K — f 6 K — f 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 38. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN öÁVID. Megjelenik minden vasárnap Kétezer menekült Gyulán. A menekülők özönlése még mindig tart. . . Minden órában hosszú kocsisor halad a város felé 8 jönnek rajta földönfutó erdélyi testvéreink, akik nem vonaton, hanem kocsin tették meg a nagy utat. Eddig csak a gyorsabban haladó lovas szekerek érkeztek meg, a kocsi tábor zöme, amelyet ökrök és tehenek vontatuak, még napok múlva érkezhet hozzánk. A menekülök annyira elözönlöt- ték a várost, hogy elhelyezésük és élelmezésük a legnehezebb feladatok közé tartozik. A Nagyvárad felől érkező szekérsorok Gyulán lépnek .Békésvármegye földjére, tehát a vármegyénkbe irányított háromszékiek mindannyian átvonulnak Gyulán, tekintet nélkül arra, hogy végállomásuk itt, vagy a megye más községében van-e kijelölve. .— Tegnap délután elérte a 2000-et a Gyulán bejelentettek száma. Az a bizonytalanság, amely az első héten a menekülők irányítása és szétosztása körül uralkodott, a hét elején megszűnt. Vasárnap kocsin megérkezett Béldi Pál Cs. és kir. kamarás, Három- 8zékvármegye főjegyzője, akivel egyetértőleg Ambrus Sándor főispán és dr. Daimel Sándor alispán a következőképpen jelölte ki az ide utalt három- székmeeryei lakosság tartózkodási helyét: Gyulán marad Háromszékvármegye központi közigazgatása, KézdivásárhAy r. t. város közigazgatása. Utóbbiak szükség esetén a gyulai járásban is elhelyeztetnek. Békécsabán Sepsiszentgyörgy, békéscsabai járásban a sepsi-i járás egyharmad része ; Orosháza község és járásban a sepsi-i járás kétharmadrésze; Szeghalom és szeghalmi járásban a kézdi járás kétharmadrésze ; Gyoma és a gyomai járásban a kézdi járás egyharmadrésze; szarvasi járásban az orbai járás; a békési járásban a miklósvári járás. — Gyulán maradnak ezen kivül az eddig ideérkezett háromszéki és más vármegyebeii hivatalok és azok tisztviselői, valamint a bárhonnan jött magánosok, akik hatósági ellátásra igényt nem tartanak. A fentebb említett menekültek megérkezésükkor Gyulán a polgármesteri hivatalban, a többi helyeken a főszolgabiráknál tartoznak jelentkezni, akik járásuk területén belül a jelentkezők végleges letelepítéséről gondoskodnak. A vándorlók legnagyobb része Gyulán csak rövid pihenőt tart, néhány nap múlva ismét útra kelnek és a városházán nyert irányításhoz képest tovább vonulnak a megye többi részeibe, vagy Csongrádvármegyébe, ahol már minden előkészület megtörtént fogadtatásukra. Hogy a menekültek elhelyezése minél simábban és gyorsabban legyen lebonyolítható, a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a megyebeli postahivatalok minden nap reggel 7-től este 11-ig tartsanak távbeszélő szolgálatot. Azoka Gyulán megállapodott erdélyiek, akik máshova osztattak be, a napokban névreszóló felszólítást fognak kapni, amelyben tudtukra adják, hogy mikor,mely vonattal tartoznak tovább utazni végleges tartózkodási helyükre. A városháza nagytermébeu regeitől késő estig szakadatlanul folyik a menekülők jelentkezése, segélyezése és elszállásolási munkája, amit Erdős Gyula jegyző és Alcser Autal főszámvevő elismerésre méltó ambícióval és türelmes jóakarattal intéznek. A polgármester szobája pedig valóságos bucsujáró hely, ahol a jelentkezők sokféle ügyes- bajos dolgát a legnagyobo előzékennységgel és gyorsasággal intézi el dr. Lovich Ödön polgár- mester. De nemcsak a városházán van nagy idegen- forgalom, hanem a pénzügyi palotában is nagy a sürgésTorgás. Eltekintve attól, hogy az épületben nyert elhelyezést a dicsőszentmártoni pénzügyigazgatóság, amelynek vezetője Papp Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, vasárnap óta délelőt- tönkint hivatalos órát tart, továbbá a dicsőszentmártoni m. kir. adóhivatal, mely a gyulai kir. adóhivatal egyik szobájában rendezkedett be? — megszaparodott a gyulai pénzügyi tisztviselők munkája is. A kormány a gyulai pénzügyigazgatóságot bízta meg azzal, hogy Gyulára, vagy a megyébe menekült erdélyi állami tisztviselőknek és nyugdíjasoknak, egy havi bruttó járandóságuknak megfelelő összegű előleget adjon. Először a pénzügy- miniszter intézkedése, azután a kultuszminiszter rendelkezése érkezett le, hogy a tárcájukhoz tartozó tényleges és nyugdíjas tisztviselők illetményeit folyósítsa. Zádor Mór kir. tan. pénzügyigazgató maga intézkedik a leggondosabb buzgóság- gal, hogy a tömegesen jelentkezők félórán belül megkapják fizetésüket. Talán sehol az országban nem intézkednek ilyen gyorsasággal. A közigazgatási tisztviselők illetményeinek folyósítására a belügyminiszter Háromszékvármegye alispánját hatalmazta meg. Gyulán tartózkodó helyettese Béldi Pál főjegyző már pénteken kiutalta a járandóságokat, amelyeket a gyulai kir. adóhivatal fizetett ki. Nehezen várják járandóságukat az igazságügyi és belügyi tárcához tartozók is, akik részére még nem rendelkeztek a miniszterek. Legnagyobb gondot az étkezés kérdése okoz a hozzánk menekült tisztviselőknek, akik a drága vendéglői árakat nem képesek megfizetni. Felvetődött közöttük az az eszme, hogy egy közös konyhát állítanak fel, amely a szűk viszonyokhoz mért egyszerű, de Ízletes és ami a fő olcsó ételekkel lássa el tagjait. E végből Béldi Pál háromszéki főjegyző vezetésével szükebb bizottság alakult, amely nagy agilitáással látott a jó eszme megvalósításához. Dr. Ladies László készséggel átengedte e célra a Békésmegyei Kaszinó üresen álló melléképületét, amely a megboldogult közös konyha helyisége is volt. A szükséges javítások és takarítások azonnali elvégzésére Rziha alezredes szives előzékenységgel rendelkezésre bocsátotta a zászlóalj utász különítményét, azonkívül kilátásba helyezte a szükséges főzőedények kölcsönzését, valamint egyéb támogatást is — A közös- konyha első szükségleteinek egyrészét, tűzifát, főzelékfélét, borsót, burgonyát, káposztát Széchényi Antal gróf, pósteleki nagybirtokos adományozta, de remény van más oldalról jövő támogatásra is. Tegnap Az Est cimü lap 5000 koronát küldött a közös konyha céljaira. A szervező bizottság leg- agilísabb tagja Novák János sepsiszentgyörgyi telekkönyvvezető lót-fufc minden beszerzés után, hogy a konyha még e hét elején megkezdhesse működését. Mintegy 60 személy jelentkezett már eddig — de nagyon valószínű, hogy legalább 200 tagja lesz a közös konyhának. A terv szerint ebéd és vacsora egy személyre napi 2 K 50—2 K 80 fillérbe kerül, az ételt ki-ki haza viheti, de garszon emberek a kaszinó éttermében is étkezhetnek. — Jelentkezéseket elfogad Novák telekkönyvvezető. T A R C A. Székács Elemér. Az országban ma alig van gazda, aki Székács nevét ne ismerné. A fiatalabb gazdanemzedéknek ez a kitűnő tagja Magyarország mező- gazdasági termelésének fejlesztése terén korszak- alkotó tevékenységet fejtett ki és olyan eredményekre tekinthet, amelyek nemcsak az ő vezetése alatt álló Berchtold-Károlyi grófi uradalmak mezőgazdasági termelésének emelésében szinte példátlanok, hanem az egész ország termelésének fokozása terén az ő működésének hatását maradandóvá tenni hivatva vannak. Székács a kezelésére bizott nagy alföldi uradalmakban hamar fölismerte, hogy a búza termelésének tökéletesítése és fokozása a mi gazdasági és klimatikus viszonyaink között minden növény termelésénél nagyobb fontossággal bir és az a szomorú körülmény, hogy éppen ezen legfontosabb növényünk termelése van leginkább elhanyagolva, arra ösztönözte őt, hogy keresse a módokat és eszközöket, amelyekkel a búza termelést nemcsak a vezetése alatt álló uradalmakban, hanem az egész ország területén jelentékenyen fokozhassa és ezáltal az országnak alacsony átlagterméseit növelve, a nemzeti termelés eredményét és a mezőgazdasági jövedelmét az országban általában emelje Az ő éles szemét és gyakorlati megfigyelő képességét csakhamar megragadták azok az eredmények, amelyeket a magas mezőgazdasági kultúrájú külföldi államokban a vetőmagnemesitéssel álltalánosságban elértek. Már első tapogatódzó kísérleteiből meggyőződött arról, hogy a hazai búza fajták vetőmagjának kiválasztásával és nemesítésével a mezőgazdasági termelés egyébb feltételeinek megváltoztatása nélkül is tiszteletre méltó haladást lehet elérni, még inkább abban az esetben, ha a termelési munkálatok is egyidejűleg tökéletesit- tetnek. Székács ezen első lapasztalatai után teljes erővel a hazai búza nemesítésére adta magát és egy évtizedet meghaladó kitartó, céltudatos munkálkodás eredményeképpen olyan buzafajtá- kat volt képes előállítani, amelyeknek megállapodott tulajdonságai : a jentékeny nagyobb termés és a búza betegségei — különösen a rozsda elleni — nagyobb ellenállóképesség. Amidőn munkálkodásának eredményei a kezelése alatt álló uradalmakban állandóknak bizonyultak, a nemesitett buza-fajtáival a nagyközönség elé lépett és ma már alig van az országnak egyetlen vidéke, ahol a Székács féle búzák egyik-másik nemesitett fajtája a termelési kísérletek alapján ne volna ismeretes és ne igazolta volna be a hazai közönséges búzákkal szemben kiváló jó tulajdonságait, úgy, hogy ma már nincsen egyetlen haladó gazda az országban, aki ne Székács féle búzát óhajtana vetőmagul felhasználni. Ha Székács az ő működésével egyebet nem ért volna el, mint azt, hogy az ő példáján indulva, gazdaközönségünk a jobb vetőmagvak fel- használására törekszik, máris nagy eredményt ért volna e 1, mert ezzel kiragadta a magyar gazdaközönség jelen tékeny részét a maradiságból és a tökéletesebbre való törekvésre ösztönözvén, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nagy lökést adott Székács működése azonban sokkal gyakorlatibb és kézzelfoghatóbb eredményeket ért el máris. Az ő általa előállton nemesitett buzafajták termése az ország külömböző vidékein számos helyen nagyban végrehajtott termelési kísérletek szerint kát holdanként átlagban 2 q-val nagyobbak a közönséges gazdasági búzákénál és ha felvesz- szük, hogy az országnak mintegy 6 millió hold búzatermelése nemesitett buzafajtákkal történnék, ez évi 12 millió métermázsa töbletnek felelne meg. Ez a termés többlet az ország jövedelmének és vagyonosodásának oly nagymértékű emelkedését jelenti, ami közel 500 millió korona töb bevételnek felel meg anélkül, hogy ez jelentékenyen emelné a termelési költségeket De amint a vetőmagnemesités a búzánál ily nagy eredményeket mutat fel, azonképpen beláthatatlan pespektiva nyilik a többi gazdasági növényeink vetőmagjainak nemesítésével elérhető nagy eredményekre is úgy, hogy ezen a révén az ország mezőgazdasági termelésének értéke idővel milliárdokkal emelhető évenként Székácsnak legnagyobb érdeme tehát, hogy az ország gazdaközönségének figyelmét erre a fontos ügyre ráirányította és az ő példájával másokat is vető- magnemesitésre ösztönzött, aminek eredménye hogy hazánkban is már több gazda eredménynyel foglalkozik nemcsak a búza, hanem egyébb gazdasági növényünk nemesítésével. De az ő munkálkodásának eredményei közé tartozik az is, hogy gyakorlati példával igazolta, hogy a földművelésügyi miniszternek a vetőmagnemesités irányítására és vezetésére alkotott növényneme- sitő intézete egyike a legszükségesebb és leghasznosabb közintézményeknek, amelynek fejlesztése és működésének kiterjesztése érdekében semmiféle áldozatot nem szabad sajnálni és nem szabad sokallni. Székács működését a hazai tudományos és gyakorlati gazdák már eddig is a legnagyobb elismeréssel és megértéssel fogadták. Legnagyobb ZLja.p-a.nls: mai száma, © old.a.1.
