Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-03 / 36. szám
fájnia, szeptember 3 3®. szám. XX.VIII. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő N'yilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Egyes szám ára 24 fillér. A román orvtámadás. Nemzetek egymásközti viszonyában és diplomáciában — úgy mondják — nincs becsület. Háború idején — ngy mondják — nincs erkölcs, hanem csak . erőszak. A köny- nyelmüen odadobott e felszínes jelszavak erőtlenségét és hamisságát legjobban a most dúló világvihar bizonyította be. Az erő, mellyel a több mint két éves háborút vivják, az erkölcsi és phisikai erők összetételéből kerül ki. Es épen mi azzal a büszke öntudattal különböztetjük meg magunkat ellenségeinktől, hogy mig amott a túlnyomó phisikai, nyers erő durvaságában csak sivár hatalmi célok rejtőznek, amely célokat az ökölnek minden erkölcs nélküli csapásaival és jogtalan eltiprásával minden gyöngébbnek, akarnak elérni, nekünk még a politikai erőkifejtésünk is erkölcsi alapon nyugszik: a hazaszereteten, mely a vérünkkel szerzett, kultúrával benépesített földet és verejtékes munkával fentartott családunkat és szerzett tulajdonunkat és javainkat védi. E háborúban többféle erők mérkőzését vélték fölismerni az emberek: az angol és német versengését, a germán és szláv faj összecsapását. Lehet, hogy mindenik igaz. De az is igaz, hogy ez a háború a durva, nyers erő és a kulturális erkölcsiség mérkőzésének is próbája. Méltán adhat teljes megnyugvást FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓM DÁVID. lelkűnknek, hogy mi a kultúra, a becsület, az önérzet, a tiszta lelkiismeret, az emberi méltóság képviselői vagyunk a kegyetlen harcban, amelyek ellen ellenségeink nem tudtak hasonló erkölcsi erőket szembe állítani . Már az elkövetkezendő támadás élőké- szitésére is becstelen eszközöket használtak : pokolgépet küldtek egyik püspökünknek, fellázítani, elcsábítani akarták polgáraink egy részét, pénzzel fogdostak kémeket, bombával, revolverrel támadtak a királyi család tagjai ellen. A kezdet stylusákoz s az orgyilkosok szokásához és sötét leikéhez méltó folytatást nyert a harcmodor abban a kitszegésben, árulásban és hátbatámadásban, amelyet Olaszország követett el ellenünk. Az adott szó szentségét, szövetségi hűséget ellenségein]^: ezek a pokolgépes, revolveres, vizben-fuldok- lókat gyilkoló nemzetek tehát egyszerűen felrúgták. Mindezeket megkoronázta a román hadüzenet. Románia velünk való szövetség áldásait egy harminc éves békekorszak folyamán élvezte. Ez alatt nőtt, gyarapodott, fejlődött, gazdagodott. De mikor arra került a sor, bogy a szövetség előnyeinek kihasználása után becsületbeli tartozásának megfeleljen, fegyverrel mellénk álljon, megtagadta a szövetséget, majd ellenségeink oldalára állott és a volt szövetséges ellen fordította fegyverét. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemén5'ek. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Megjelenik minden vasárnap A gyávák árulásával végrehajtott e becstelenségre a cinismus olyan mély fokán vetemedett Románia, mely a szeméremnek és nobilitásnak még látszatát sem akarta már megőrizni, miniszterelnöke a semlegességet nyilvánította magára nézve kötelezőnek, mikor már eladta testét-lelkét ellenségeinknek, lapjaiban gunyoltatta a saját háborús törekvését és elhatározását.' — Tehát hazudozott, alattomoskodott. Mindezt azért, hogy néhány határőrző csendőrt és polgárt meglepetésszerűen lepuskázhasson. Egyik gyávaság a másik után. Igaz, bogy Románia oly mesterekre hi- vatkozhatik mint az orosz államférfiak : azok becsületszavukkal tagadták le az orosz mozgósítást. Par nobile fratrum. Méltók a mi ellenségeink egymáshoz teljesen. — Hitszegők, gyávák, orvtámadók, orgyilkosok, becstelenek, gazemberek. Utolsónak lépett közéjük Románia. Utolsó is közöttük, mert ő a leghitványabb hiéna, vagy mint a németek elnevezték : dögkeselyű. Ezt a hitvány országot méltóképen is fogjuk az őt megillető sorsban részesíteni. Utonállókra, lesből lövőkre, éhes-rongyos elvetemült gazember szegény legényekre a nemzetek társadalmában nincs szükség. TÁRCA. Nevelés. Irta: Mányiné Prigl Olga. Benne vagyunk a legpusztítóbb fergetegben . Nem elemi vész ez, amit a természet zuditott reánk, hanem önmagunk verjük magunkat. Az emberiség saját húsát tépi, mint az őrült flagel- láns, a túlfokozott kultúra telhetetlen kéjétől perverzé vált idegbeteg. Vájjon okulnak-e rajta valaha? Évek múlva, amikor majd lassan elcsitul az emlékek borzalma, kevesebb lesz a sirás, a jajszó, ráérünk-e boncolni az indító okokat, amelyek megérlelték és kipattantották a jelen szörnyű valóságait ? Őrült táncot jár a világ évek óta. Nagyzo- lás, flanc és igény minden társadalmi osztályban a legtulzottabb módon. Ezelőtt a mágnás-családok se öltözködtek és butorozkodtak úgy, mint ma az ispánjaik. A ma asszonya nem öregszik meg együtt a megszokott holmijaival, nincs érzéke hozzá, hogy fel tudná fogni a kontrasztot, mely egyénisége és az újonnan beszerzett divatos bútorok között fennáll. Mint mikor a vénasszony öltözik rózsaszín, bokorugrós szoknyába. Szegény jó nagyasszonyok, akik úgy ragaszkodtak minden egyes, talán még az anyjuktól örökölt darabhoz, — bizony megfordulnának sírjaikban. És így van ez minden téren Mindenki többnek akar látszani, mint amennyi. S különös, hogy a nyegleség, a lelkiisrreretlenség, a szülői ház vagy a szülőfalu leszólása valósággal sikk. A tacskó diák mentői többől bukott, annál vigab- ban adja az elegánsát. Mentői több, sokszor erkölcsbe vágó stiklit követett el, annál jobban henceg Tudja, hogy az ügyes mama mindenütt s mindenben elől jár a hazugságban, ahol szépíteni kell valami dolgot. Micsoda jellem fejlődik ki aztán az ilyen gyerekből! Az ilyen „diák“ egész nap talpig kivasalva, cigarettázva, lányok után szaladgálva tanulja a lecke helyett az úgynevezett jó modort. A mama büszkén simítja végig tekintetével kitűnő nevelését, hisz egész nap nincs a drága gyermek terhére, élhet a divatlapjának, a tortakészitésnek, a pletykának, esetleg gyöngéden titkolt érzelmeinek. Azonban selyem-fia mellett nem mulasztja el alaposan leszólni a másik diákot, aki jeles tanuló ugyan, de a nyakkendőjét nem köti meg kifogástalanul. Uram boc^á’ még trikóba mer kimenni az utcára, s az édes kis bakfisokat nem hogy elkíséri, de elkerüli. Borzaszró neveletlenség ! Hogy a gyerek kitűnő úszó, az semmi, jeles tornász, az is semmi, ismeri a remekírókat, — az is semmi. Hogy józan életre, ■ testedzésre irányítva korrigál esetleg öröklött satnyaságot, az is semmi. Sőt egyenesen könnyelmű mamának tisztelik meg a világrahozóját, aki nem törődik vele, hogy a gyermek náthát kap úszás közben, vagy kificamitja kezét a tornán, vagy aki leengedi sütni a lányosán fehér bőrét. Égbekiáltó bűn ! A remekírókról a gondos anyuska nem is tudta, hogy miféle fán terem. Egyáltalán nevetségesnek tartja az irodalommal foglalkozni, pedig ha egy kicsit is törődne vele, holmi irodalmat találhatna a nagyreményű csemete kivasalt zsebeiben, amivel az olyan „jónevelésü“ lányokat szokta mulattatni, akik látszatra roppant szemérmesek, a kis lábuk ujját a világért meg nem mernék mutatni, (bizonyára a szűk cipők diszkövetkezményei miatt!) nem hogy együtt sportolnának, pajtáskodnának a fiukkal, — hisz mindig a nemi különbséget traktalják elébük: „te lány vagy, neked nem szabad“, — gondos figyelmeztetéssel — és azért csak csó- kolódzni és szerelmes leveleket Írni tudnak. Gyönyörűen készülnek arra az útra, hogy majdan férjeiket romlásba taszítsák és hogy özvegy korukban még ráduplázhassanak dicső pályafutásuknak. Mert élni csak kell valamiből. Alapjában jelentéktelen dolgok idéznek elő nagy eseményeket. Lent, fent s a középosztályban egyáltalán. Adja az Eg, hogy uj női typusok szülessenek a most vajúdó nagy világfordulásból, értelmes, eszes, de amellett egyszerű és. dolgos asszonyok, mert az anyától függ minden Az ő példája, türelme és tehetsége öröklődik át a nem-, zedékre. És mindenekfölött jöjjön el az egészséges test kultusza az álszemérem rovására. Viz, napsugár, mozgás, levegő, kényelmes ruházat, egyszerűség a környezetben, étkezésben és viselkedésben, az otthon és munka szeretete, okosan irányított könyvek olvasása, anyai önfeláldozás és nem majomszeretet, — ebből fog kialakulni a réginél jobb nemzedék. Segitse rá az Isten a jövő anyáit! XjSip’u.rLlc mai szama © oldaL
