Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-13 / 33. szám

A Békés 1916. augusztus 13. ménynek csak annyiban érezzük kedvező hatását, hogy a tavalyi eset ezúttal nem ismétlődött, neve­zetesen hogy a nyomtatás és cséplés megszakítás nélkül történhetett, úgy hogy annak túlnyomó része immár befejezettnek is mondható. Pedig sem a csépeltetők, sem a nyomtatók nem bánták volna, ha különösen az utóbbi három hét alatt olykor-olykor »medvét fogtak« volna, ami tudva­levőleg népies meghatározás, amikor a beágyazott szérű esőt kap. Most már igazán égető szükség volna az esőre, mindenféle növénynek, de külö­nösen a tengerinek, amelynek szemzését a nagy szárazság akadályozza, a hőség pedig megsemmi­süléssel fenyegeti. Két nap óta a légsulymérő fokozatosan lejebb száll, de a depressiónak eddigi eredménye csupán a szélfelkorbácsolta por- és sajnos nem esó'-felhő. Elhunyt utbiztos. Puskás János vármegyei utbiztos, a ki a szeghalmi járásba volt beosztva, életének 68. évében elhalt. Ifjabb korában a csendbiztosságnál szolgált, 1895 óta pedig mint kinevezett utbiztos haláláig szolgálta híven a vármegyét. Gyilkosság Körösíaresán Súlyos, kegyetlen bűncselekményt követett el egy köröstarcsai há­zaspár, még 8 hónappal ezelőtt: január havában, a mely azonban csak most derült ki, és most is véletlenül. A folyó évi január hó 6-án reggel ugyanis Túsz Gábor köröstarcsai lakos felment a községházára és bejelentette, hogy a felesége sz. Tóth Juliánná felakasztó tta magát. A helyszínére azonnal kiment a községi orvos és meg­állapította, hogy az asszony egy zsinegen az ajtó sarkán függ félig térdeplő helyzetben. Levette a holttestet és megvizsgálta. ITgy tapasztalta, hogy a nyakon a kötél nyoma nem egészen olyan, mint a milyen az önakasztásnál szokott lenni és ezt be is jelentette. A gyulai kir. ügyészség ezért és mert a faluban azt suttogták, hogy bűnös kéz­zel, sőt talán méreggel tették el az asszonyt láb alól, felboncoltatta a holttestet, de azután az el­járást megszüntette, mert semmiféle bizonyíték nem volt arra, hogy ebben az esetben bűneset történt. A folyó hó első napjaiban azonban Túsz Gábor jelentkezett a köröstarcsai csendőrőrsnél, hogy őt a második felesége Puskás Eszter meg­verte. Egyúttal bemutatta az arcán és fején lát­ható folytonossági hiányokat. Feljelentette továbbá a nevezett második feleségéi és önmagát amiatt is, hogy az első feleségét ez év január 6-án ő, meg a mostani felesége ölték meg úgy, hogy zsineggel megfojtották és azután az ajtó sarkára felkötötték, mintha öngyilkos lett volna. A körös- taresai csendőrőrs a meglepő dologról jelentést tett a kir. ügyészségnek, mely azt az utasítást adta, hogy a két bűnöst be kell szállítani a kir. törvényszéki fogházba. A gyilkosság előzményei a következők: Túsz Gábor első feleségének sz. Tóth Juliánnának gyermeke született. Ez alka­lomra segítségül hívták az asszony unokatestvérét Puskás Eszter szülésznőt, aki hosszabb ideig for­golódott a háznál. Addig-addig, mig Túsz Gábor beleszeretett és vele viszonyt kezdett. — Ezt persze nehéz volt titokban tartani. Meg is tudták a faluban és megtudta Túsz Gáborné sz. Tóth Juliánná is. A hitvestárs e miatt annyira elkeseredett, hogy két ízben fel akarta magát akasztani, de rokonai megakadályozták benne. — Utóbbi időben már úgy látszott, hogy az asszony belefáradt a fenforgó állapotba és keserűen érzék- telenül tűrte az ura viszonyát. Puskás Eszter eljárogatott a Túszé k-házhoz és többször olyat játszottak, hogy Puskás Eszter avagy Túsz Gábor egy kötelet vettek elő és annak egyik végét a saját nyakukba a másik végét pedig a Tóth Juliánná nyakába tette. Ennek a tréfának azonban komoly háttérré volt mert a szerelmesek folyton azon törték fejüket, hogy kellene Tóth Julianná­tól megszabadulni, mert másképen nem lehetnek egymásé. Előbb mérgezésre gondoltak, de attól féltek, hogy ez kiderül a boncolásnál és vizsgá­latnál. Azután gondoltak a kötélre. Előre pró­bálgatták hát, hogy lesz az a megfojtás. A ter- vezgetésekkel azután ez év elején felhagytak és elhatározták, hogy Tót Juliannát megölik. Ez év január 6-án végre is hajtották. Megint a nyakába tették neki a kötelet de most nem is eresz­tették el mig meg nem halt. Két hónapra Túsz Gábor feleségül vette Puskás Esztert. De a bol­dogság, nem sokáig tartott. A házastársak pedig ráuntak egymásra meg a vagyoni kérdések is fel­merültek közöttük. Megtörtént az első összeveszés, azután a második, harmadik. Végül összevereked­tek, amelynél az asszony erősebbnek mutatkozott a szívbajos férfinál. Túsz Gábor eszét elhomályo­sította a düh és boszuérzet és följelentette ön­magát, meg Puskás Esztert most mindkettő vizs­gálati fogságban van. A novemberi esküdtszék fogja tárgyalni az ügyüket. Hősi halál. A vérzivataros idők hősi halott­jainak tábora ismét megszaporodott egy ifjúval. Vértan László békési illetőségű 30 éves kereske­dőről közli a szomorú hirt hozzátartozóival Kra- tochwill ezredes, a 4. honvédgyalogezred parancs­noka, hogy a julius 28-iki harcokban hősi halált halt. Bajtársai a Valloné völgyi ezredtemetőben egyes sírban temették el s ezrede gondoskodik sírjának jókarban tartásáról. A derék ifjú múlt év decemberében vonult be katonai szolgálatra és hősi halála édesanyját özv. Vertán Józsefnét, valamint fivérét Vertán Emil gyulavárii községi jegyzőt és többi testvéreit borítja mély gyászba. — Széles körökben kelt fájó részvétet a Kats Márton gyulai kereskedő hősi haláláról pénteken érkezett szomorú hivatalos értesítés. — Az orosz harctérről Írja hozzátartozóinak az ottani tábori lelkész, hogy Katz Márton, a 2. h-gy-ezred nép- fölkelője az augusztus 1-én vívott küzdelemben ellenséges lövedéktől találva meghalt és másnap egy kisebb helység temetőjében örök pihenőre helyezték. A 43 esztendős szorgalmas embernek régebben Gyulán üveges üzlete volt, legutóbb pedig múlt év novemberében történt hadbavonulásáig a dohánynagytőzsde üzletvezetőjeként működött és előzékeny modorával a közönség széles rétegei­nek szimpátiáját szerezte meg magának. — Hősi halála mindenfelé mély sajnálkozást kelt, egyszers­mind a részvét őszintén nyilvánul meg kenyér­kereső nélkül ellátatlanul maradt neje és öt apró árvája irányában. A békési Leányegyesület julius hó 9-én jótékony célú népünnepélyt rendezett a rokkant katonák, Hohenberg gyermek-szanatórium javára. A bevétel 1279 kor. 46 fillér, a tiszta jövedelem 674 kor. 30 fillér. Az ünnepélyen felülfizettek dr. Hazay Sternschuss János 20 korona, Kurte János 1 korona, Kiss József 60 fillér, Nagy Jenő 1 korona 60 fillér, Horváth Jánosné 80 fillér- Gábor János 20 fillér, Balogh Imre 60 fillér, Wanzon N. 20 fillér, N. N. 10 fillér, Natland mérnök 50 fillér, Túri Andrásné 60 fillér, Pet- rovszky Imre 5 korona, Grünvald Vilmos 1 korona 60 fillér, Hídvégi Gábor 1 korona 60 fillér, Farkas Ferenc 60 fillér, N. N. 1 korona 20 fillér, Pintér Irénke 60 fillér, Győrfy Béla 60 fillér, Szent- györgyi György 2 korona, Schäfer Szerén 60 fillér, Fazekas N. 60 fillér, N. N. 2 korona, Nagy Károly 60 fillér, Goldstein Gyula 60 fillér, Ragetli János 60 fillér és Palkóné 40 fillér. Fogadják ezúton is a L^ányegyesület hazafias köszönetét. Takács Jolán titkár. Harcias kofa. A szarvasi hetipiacon történt Buzi Sándorné öcsödi menyecske túrót, tejfölt árult a piacon, ami a mai szűkös világban igen ritka csemege. Volt is kelete a drágaságoknak, bár az élelmes kofa-menyec?ke a maximális ár­nál 300%-al magasabban méricskélte a portékáját. Csupán csak egy vevő nem akart beletörődni a horribilis árba s rendőrt hivott, ki a ténykörül­mények megállapítása után hivatalához méltóan erélyesen lépett fel. Be akarta kisérni a kofát, de az ellenszegült. A harcias asszony előbb a nyelvével lamentált, argumentált, majd, hogy az mitsem használt, fölkapta a tejfölös fazekát s azt a rendőr fejéhez vágta. A túrós ibriket nem­különben. A vevőközönség a rendőr pártjára állt, az eladók ellenben a kofa álláspontját tették a magukévá. Döntőre azonban nem került a sor, mert csendőrök léptek közbe. Az árdrágító ellen árdrágításért és hatóság elleni erőszakért meg­indult a vizsgálat. Az öcsödi véres verekedésre vonatkozó mult- heti hírünket felhívás folytán akként helyesbítjük, hogy abban nem a 102-ős ezred kötelékében álló katonák vettek részt. — 102. ezredbeli katonák ugyanis Öcsödön nem is voltak. I ------­Vetőmag beszerzése Az őszi gabona vető­magok beszerzése olyan községekben, ahol a gabona- termést valamely elemi csapás tönkre tette, vagy amelyek a kedvezőtlen időjárás és a vizek miatt őszi gabonavetés nélkül maradtak, nehézségbe fog ütközni, miután a búza gazdasági szükségletre is csak a vevő lakóhelyét képező községben szerez­hető be közvetlen vásárlás utján. Ezen nehézség elhárítására a földművelésügyi miniszter, felhatal­mazta a miniszter nagyváradi kirendeltségét, hogy azon gazdák részére, akik vetőmagia tényleg rá­szorultak és azt községükben beszerezni nem tud­ják a szükséges őszi búza, rozs é3 őszi árpa vető­magot megvásárolhassa és részükre eladhassa. A felhatalmazás a többtermelés fokozása érdekében kiterjed a Székács-féle nemesitett búza forgalomba- hozatalára is. A nagyobb birtokosoknak 50 méter­mázsát meghaladó vetőmagszükségletük iránti kérelmükkel közvetlenül a kirendeltség vezetőjé- jéhez kell fordulni mig a kisebb birtokosok szük­ségletüket a községi elöljáróságnál mielőbb jelent­sék be, amely a maga véleményével és a szük­séglet igazolásával a jelentkezők kimutatását be­küldi a kirendeltséghez. A Székács-féle nemesitett búza ára a maximális árnál valószínűleg 12 ko­ronával lesz magasabb métermázsánkint, amig a kirendeltség által szállítandó egyéb vetőmag ára a feladó állomásra a beszerzési, kezelési és szállí­tási költségek folytán a maximális árnál 4 K-val lesz magasabb. Az Őrlési Vám ügyében hozott törvény- hatósági határozat ellen a békéscsabai malmok felebbezése után egy második felebbezés is érke­zett be Álmásy Dénes gróf gyulavárii uradalmá­nak gőzmalma részéről, a mely a határozatnak azon részével szemben, hogy a vám az őrlető akarata szerint készpénzzel is megváltható, annak kimondását kéri, hogy az őrlési vám kizárólag terményben legyen leróható. Ha a marha felfúvódik. Minden nyár végén és ősz elején gyakran megtörténik, hogy midőn a gazdák szarvasmarháikat a harmatos herére bo­csátják, az állatok a mohó evéstől és a here nagy duzzasztó képessége miatt felfúvódnak. — Tudva­levő, hogy ez a betegség szinte pár negyed óra alatt lefolyik s a gazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy állatorvost hívjanak az állathoz, vagy ha ezt meg is cselekszik, úgy az állatorvos már legtöbbször későn jön. Tudják ezt a gazdák is és ezért maguk használnak házi szereket amelyek legtöbbször hatástalanok, és hogy az állat el ne hulljon, a nyakát rendesen elvágják, illetve elvé­reztetik. Ekkor igyekszenek a húst értékesíteni, legtöbbször azonban beletelik 3—6 óra, mig azt a vágóhidra (ahol azt rendszeresen feldolgozzák) hozzák. Ez alatt a bendőben levő gázok a húst teljesen átjárják, minek folytán a hús penetráns illatú undorító szagu lesz és el kell ásni, mert a közfogyasztásra teljesen alkalmatlanná lesz. Ha azonban a gazdák a gázokat s a szelet egy kés- szurással idejében kieresztik, vagy a hasbőrt átvág­va a beleket a bendőt kiveszik és a vágóhidra hozzák a leszúrt állatot (természetesen az összes kivett szervekkel) akkor több mint valószínű, hogy a hús értékesíthető lesz. Minden esztendőben sú­lyosan károsodnak a felfúvódás miatt a gazdák, de a mostani időben amidőn a hús igazán fontos nemzetgazdasági vagyont jelent, a károsodás hat­ványozott. Minthogy két heti itthon létem alatt, már három ilyen eset történt, holott a felfúvódá­sok időszaka még egy kicsit odébb szokott lenni, indíttatva érzem magam a gazdáknak a fent emlí­tetteket nyomatékosan figyelmükbe ajánlani. — Egyben megjegyzem, hogy a házi szerek közül a petróleumot (vagy vereskőolaj) egyáltalán ne hasz­nálják, mert annak a szaga a húst teljesen át­járja, közfogyasztásra alkalmatlan lesz, és bizony minden évben többször történik meg, hogy a húst el kell koboznom, mert az állatba petróleumot töltöttek. Révéss Ignác városi állatorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents