Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
4 Békés 1916. julius 16. orvos felebbezósét, a melyet a hadbavonult erzsóbethelyi községi orvos helyettesítésével történt megbízása tartamára a község által megajánlott természetbeni fuvar elégtelensége miatt adott be. A vita eredmónyekóp a bizottság az ügyet az alispánnak adta ki illető kés határozathozatal végett. Sárossy Gyula árvaszóki elnök az árva- széknek működéséről és a hadi árvák gondozása ügyében tett intézkedésekről tett részletes jelentést. Eddig a hadi árvákra vonatkozólag különleges rendelkezés szüksége nem merült fel, miután azok túlnyomó része az anyáknál, kisebb részükben közeli rokonoknál ‘megfelelő elhelyezést és gondozás találtak. Horváth Béla műszaki tanácsos a közutak állapotáról, dr. Konrád Ernő kir. ügyész pedig a törvényszéki fogház forgalmáról tették meg jelentésüket, a melyek tudomásul vétele után az ülés véget ért. Hírek. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Az előző számunkban jelzett rendkívüli közgyűlést julius hó 22-re tűzte ki a vármegye főispánja és a vármegye hivatalos lapja szerdán megjelent számában hozza a közgyűlési meghívót és a 29 pontból álló tárgysorozatot. A rendkívüli közgyűlés tartásának szükségessége az 1916. évi termésre vonatkozó kormányrendeletnek azon intézkedése folytán állott elő, amely az őrlési vám százalékának megállapítását a törvényhatóságok feladatává teszi. A békéscsabai malmok 10 százalékban kérik megállapítani az őrlési vámot, egyes szakvélemények azonban — tekintettel a magas gabonaárakra — bőségesen elégnek tartják a vámnak 8 százalékban való megállapítását. A törvényhatósági átiratok közül Mosonvármegyének és Kolozsvár városnak az 1916 évi termésnek igénybevétele és a lakosság lisztellátása ügyében küldött megkeresései az erre vonatkozó általános kormányrendelet kiadása folytán jórészben tárgytalanokká váltak, legfelebb a végrehajtás részletkérdésein van még lehetősége a felirati jog gyakorlásának. Közvetlenül érdekli azonban vármegyénket is Temesvár városnak a második balkáni fővonal ügyében megküldött és lapunk múlt számában ismertetett körirata, ameny- nyiben egy nemzetközi fővonalnak a vármegyén keresztül való vezetése forgalmi és közgazdasági viszonyainak kétségtelenül jelentékeny fejlődését eredményezné. A vármegyei közkórház egyrészt a szükségletek kényszerű házilagos beszerzését a nagy drágaság folytán, másrészt azért, mert a katonai kincstár és az országos betegápolási alap a kórházi költségeket a hosszadalmas elszámolás miatt csak ték az öreget katonamódra Szerbiának hegyein, a kőszikla tetején, ahol piros rózsa nyílik. A társaknak nem volt hozzá szivük, hogy az esetet azon melegében haza megírják. Majd megtudja egykor, — később az asszony meg az árvák. Annál jobb, minél később, addig pedig csak hadd várják naponkint Gyulán, a piactéren a postát, hadd maradjanak jó reménységben, mert az élet — melynek reménye van, mégis csak élet. Mi azonban most már tudjuk, mi okon maradt el a levél. De nem elég csak tudni, hanem tenni is kell! A hadi özvegy és 3 árva felénk nyújtja rimánkodva üres kezét s nekünk, minden magyarnak, meg kell azt ragadni és átadni nekik, nem az irgalom, nem a -részvét, de a hála és kötelesség filléreit. Aki nem ezt cselekszi, az nem becsületes magyar ember. * * * A gyulai csizmadia társulat — melyet már 1735-ben II. Rákóczy Ferenc személyesem megerősített — templomi zászlójába az elnök ma e jelmondattal verte be a 'hadi zászlószöget: „Isten óvja minden veszedelemtől magyar hazánkat, az árvákat, özvegyeket /“ Ezzel egyidejűleg letette az emberszeretet és hazafias kötelesség oltárára a társulati tagok egybegyüjtött áldozatát a hadiözvegyek és árvák javára. E jelmondatot én még ezzel bővitem ki : „Sohase engedje többé az Isten, hogy a századok óta fennen lobogtatott zászlóba, hasoiüó okból és címen valaha még egy ilyen zászlószög beverésére szükség legyen. hónapok múlva téríti meg, folyó kiadásainak fedezésére nagyobb összeget igényel, amelyet eddig a kórháznak különböző vármegyei alapok előlegeztek, de ezen alapok pénzkészletének hadiköl- csönbe történt befektetése folytán ezen szükségletről más módon kell gondoskodni. Ezért az alispán és a kórházi bizottság egy 150000 koronás kölcsön megszavazását kérik, amely a szükséges mérvben vétetnék mindenkor igénybe. A hivatalos utazásokkal járó készkiadások emelkedése teszi szükségessé, hogy a törvényhatósági utak kezelését teljesítő államépitészeti hivatalnak és a járási utbiztosoknak utazási átalányai a drágaság: tartamára megfelelően felemeltessenek a közúti pénztár terhére, amint a többi úti átalánnyal ellátott tisztviselő többkiadásáról és megfelelő pótlék folyósításáról már gondoskodás történt. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának a többi pontját apróbb községi ügyek, leginkább hadikölcsön megszavazása és egyes alkalmazottak részére drágasági segély megállapítása ügyében hozott községi határozatok képezik. A közgyűlés tárgyainak előkészítése céljából az állandóválasztmány folyó hó 20-án délelőtt tart ülést. A liadiscgélyck felemelése. A hadbavonultak családjainak segélye a jelenlegi szabályok szerint akként van megállapítva, hogy egy egyén teljes segélye napi 62 fillért, félsegélye napi 31 fillért tesz ki Békésmegyében, bármenynyi is azonban a családtagok száma, az egy család részére járó segély összege a nagyobb községekben 1 K 80 f, a kisebb községekben 1 K 60 f, túl nem haladhat, Különösen pedig a sok tagból álló családok részéről a mai nehéz megélhetési viszonyok között mindgyakoribb volt a panasz a segély ilyen megállapítása miatt és hatóságaink indokolt esetben gyakran éltek felterjesztéssel egyes nagyobb családok segélyeinek kivételes felemelése iránt. A panaszok általános orvoslása céljából a kormány rendelkezése folytán hétfőn délelőtt a főispán elnöklete alatt szakértekezlet fog tartatni a vármegyeházán, amelyen a belügy- és pénzügyminiszterek kiküldöttei és az elsőfokú közigazgatási bizottságok vezetői vesznek részt, amelynek célja lesz a viszonyok mérlegelésével javaslatot tenni oly irányban, hogy az egyes családok maximális segélye minő összegre lenne felemelendő. A vármegye június havi közbiztonsága. A debreczeni csendörkerületi parancsnokság által összeállóit kimutatás szerint a vármegye területén levő csendőrőrsök a folyó év junius havában 137 esetben folytattak nyomozást. E számból 46 kisebb kihágási cselekményre esik, mig a büntettek és vétségek gyanúja miatt folytatott nyomozások közül nagyobb számmal szerepelnek a lopás 30, fegyveres erő elleni vétség 30, tüzeset, gyújtogatás 8, csalásé, orgazdaság 3, testisértés 4, vagyon- rongálás 3 esettel, a többi nyomozás pedig különféle vétség között oszlik meg. Katonaorvosi előléptetések. A király a háború tartamára kinevezte dr. Mezey Lajos békési, dr. Outtmann Jenő békéscsabai magánorvos és dr. Weisz Aladár endrődi községi orvos, népfölkelő segédorvosokat főorvosokká. Hősök kitüntetésé. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartásáért Lovász Sándor 2 honvéd gyalogezredbeli századosnak a hadidiszitményes 3. osztályú vas- koronarendet, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül dr. Telmann Sándor, a II/2. népfölkelő gyalogzászlóaljnál beosztott szolgálatonkivüli viszonybeli főhadnagynak a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. Vitéz magatartásukért Erdős Artur a 2. népfölkelő gyalogezrednél beosztott népfölkelő főhadnagy, csákói Geist Gyűl >, egy honvéd lovas dandárnál beosztott 2. honvéd huszárezredbeli tart. főhadnagy, valamint az ellenség előtt kitűnő és önfeláldozó magatartásáért dr. Friedmann Bernát a 300. honvéd gyalogezrednél beosztott 4 honvéd gyalogezredbeli tartalékos főorvos, a békésmegyei közkórház volt közkedvelt alorvosa, a signum laudist újólag nyertek. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Schneider Mátyás gyulai építőmester, a 2. népfölkelő gyalogezrednél beosztott tart. főhadnagy a signum laudissal lett kitüntetve. A hadseregparancsnokság vitéz magatartásuk elismeréséül Hegedűs István gyulai kerületi munkásbiztositó pénztári számellenőr és Ambrus Lajos gyógyszerész, Ambrus Sándor főispán fia 101. gyalogezredbeli zászlósoknak, Márk János és Welter József 2. honvéd gyalogezredbeli őrmestereknek az I. osztály^ ezüst vitézségi érmet, Tottál Iván 101. gyalogezredbeh zászlósnak, Kornye György honvédnek, Simon Tódor szakaszvezetőnek és Csörgő Gyula népfölkelőknek a 2. honvéd gyalogezredben a másodosztályú ezüst vitézségi érmet, Gilea Avram, Gombos József, Bundies Tivadar, Kocsis György, Kozma Miklós, Győrfi Gergely, Mekes Mózes, Fodor József, Fodor Imre honvédeknek, Pekerle Krisztián örvezetőnek, Steindl Béla szakaszvezetőnek, Varga Ferenc szakaszvezetőuek a 2. honvéd gyalogezredben a bronz vitézségi érmet adományozta. Adományok. A gyulai vöröskereszt egyletnek adományoztak: Feigl N. cs. és kir. II. gyalogezredbeli katona 2 K, özv. Varga Mihályné 40 f, id. Sebestyén Ferencné 98 f, Varga János Tamás- hida 40 f, Schriffert Teréz 80 f, Frankó Flóra (a vak katonák részére} 2 K, Fülöp János kalauz (Békéscsaba) a gyulai vak katonák részére 10 K, Rudolf F. 11-ik gy.-ezredbeli egyévi önkéntes a hadiözvegyek és árvák javára 10 koronát adományozott. A hozzánk érkezett összegeket rendeltetési helyükre juttattuk. Napközi Otthon Gyulán. A nemzetek most folyó küzdelme tanúbizonyság arra, hogy az állam szempontjából legnagyobb érték az ember. De még nagyobb lesz az ember éréke akkor, amikor elérkezik az ideje, hogy helyreállítsuk a háború pusztításait. Az elmúlt évtizedekben a népesség számbeli tényleges gyarapodása jóval kisebb volt, mint amenyoyinek a születések nagy számához képest lennie kellett volna. Ennek oka elsősorban a gyermek, különösen pedig a csecsemő halandóság állandó nagy mértéke volt. 1911—1914. év átlagában 100 csecsemő közül egy éves kor előtt 20 halt meg. Népszaporodásunk e kedvezőtlen tünete nem kerülte el az illetékes hatóságok figyelmét és ezért a gyermek, különösen csecsemő halandóság ellen való védekezés előmunkálatai már a háború előtt megindultak. De háború kitörésekor e munkálatok is félbeszakadtak. Elodázhatatlan azonban, hogy a munkába járó anyák gondozás nélkül maradt gyermekeinek védelméről haladék nélkül történjék megfelelő gondoskodás. Különösen sürgőssé teszi ezt az a körülmény, hogy a katonai szolgálatnak az 50 éves korig való kiterjesztése folytán az egészséges munkabíró férfilakosság katonai szolgálatra vonult be és igy a férfimunka legnagyobb része a nőkre hárul, akik gyermekeiket igen sok esetben kénytelenek felügyelet nélkül hagyni. Fokozza a felügyelet szükségességét az is, hogy a most következő időszakban a mezőgazda- sági munka a nőket még nagyobb mértékben veszi igénybe és a csecsemők halandósága is a nyári meleg hónapokban a legnagyobb. Az ország egyes vidékein már eddig is kifejlődött az a gyakorlat, hogy a nagy nyári munkaidő alatt a szülők gyermekeiket olyan idegen családbeli, de megbízható nők felügyelete alá helyezték, akik foglalkozásuknál fogva házi tűzhelyeiket egész napon át nem hagyják el. Azokban a községekben, városokban, ahol a gyermekek elhelyezésére szolgáló ilyen helyiségek nincsenek, illetőleg a meglevők meg nem felelnek, a belügyminiszter most kiadott rendeleté következtében elkerülhetetlenül szükséges Napközi Otthonoknak felállítása. Ami a Napközi Otthonok elhelyezését illeti, minthogy az elemi iskolákban a tanítást már a legtöbb helyen befejezték, e célra az elemi iskolák megfelelő számú helyiségei kínálkoznak a legalkalmasabbaknak. A miniszteri rendelet végrehajtása céljából dr Lovich Ödön polgármester értekezletre hívta egybe a helybeli két nőegylet és a vöröskereszt egylet vezetőségét, az összes vallásfelekezetek lelkészeit, a kir. tanfelügyelőt, tanítókat, tanítónőket és orvosokat. Az értekezleten alig tizen jelentek meg a meghívottak közül. Dr. Lovich Ödön polgármester ismertette a napközi otthon célját s azokat a feladatokat, melyek ebből kifolyólag a társadalomra háramlanak, miután annak közpénzekből való létesítése a mai viszonyok mellett lehetetlen. Egyhangú volt a vélemény, hogy a Napközi Otthont meg kell szervezni és pedig 2—6 éves korú gyermekek befogadására, Csecsemők felvételére az intézmény, szervezetlensége miatt nem lesz képes. Kétféle gondozó intézet fog szerveztetni. Egyikben azok a gyermekek helyeztetnek el, kiket az anya reggeltől estig való gondozásra ad be, egy másik pedig azon gyermekek részére, kiknek anyja egész héten át távol van. Az elsőben az anya látná el élelemmel a gyermekeket, az utóbbiban pedig főzni kellene, amihez az anyák naponkint 50 fillérrel járulnának hozzá. A felügyeletet az elemi népiskolák tanítónői, a tanítók feleségei, vagy a tanítók nő családtagjai látnák el, akik erre külön felkéretnek. A pénzügyi részét az intézetnek közadakozásból kell összehozni. Az értekezletből kifolyólag a helybeli takarékpénztárak gyárak s nagyobb cégek a támogatásra felkérettek. Hogy a gondozó intézetre Gyulán tényleg van-e szükség, a közeli napokban fog eldőlni. Nevezetesen a hadi segélyben részesülő asszonyokat — akiknek leginkább van szükségük erre a könnyítésre — a most 16—21-ig folyó segélyfizetések alkalmával egyenként meg fogják kérdezni, hajlandók-e gyermekeiket és hányat a Napközi Otthonra bízni ? A további lépések ehez képest fognak megtétetn i
