Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-09 / 28. szám
1916. julius 9. Békés 3 ebzárlatot az eddiginél komolyabban vegyék. — Gyulán is, noha az ebzárlat elrendeltetett, sőt meg is hosszabbittatott, éppen annyi kutya jár védőkosár nélkül éjjel és nappal szabadon, mint az ebzárlat előtt. A rendőrkapitányi hivatalnak néhány ebtulajdonossal szemben a maximális büntetést kellene alkalmaznia, amellett a szabadon engedett kutyákat, tekintet nélkül azok gazdájára s fajára, irgalom nélkül agyonüttetni, igy talán elejét lehetne venni a fentihez hasonló tragikus esetnek. Talált ruhaneuifíek. Julius 3-án este 10 órakor Nagy Mihály rendőr a Kossuth-téri vasúti megállónál két báránybőr béléssel bélelt kabátot és egyéb ruhanemüeket tartalmazó csomagot talált, amit minthogy a közelben senki sem tartózkodott bevitte a rendőrséghez. Tulajdonosa ott átveheti. Az aratásra kezdetétől fogva kedvez az idő, amennyiben a szorgos munkát egy pillanatig sem kellett az idő viszontagsága miatt megszakítani Nem szakították félbe kedd és szerdán sem, pedig akkor a legszívósabb és legedzettebb takarót is erős próbára tette a nagy forróság, amelyhez hasonlót már évek hosszú sora óta nem tapasztaltunk. — Kedden a déli órákban a hőmérő árnyékban R szerint 32, napon pedig 39 fok melegre szökött fel. Nagy szerencse, hogy a búza túlnyomó része akkorára már teljesen megérett és a buzaszem megkeményedett és igy az óriás hőség folytán csupán kevés búza szorult meg. A gazdaközönség aggadalma, hogy a tikkasztó forróság csakis pusztító zivatar alakjában fog kiegyenlítődni, szerencsére nem valósult meg. Szerdán estefelé pedig vészes felhők vonultak fel az ég boltozatán, de szélvihar és zivatar helyett csodálatos módon csupáu csendes meleg eső következett be éjfél után 1 órakor, mely lehütötte a nagy forróságot és amellett igen jótékonyan hatott a hőhullám folytán eltikkadt növényzetre is. Csütörtök óta a légsulymérő újra magasabban áll, ami további száraz időre nyújt reményt, s amire legalább további nyolc napra szükség van. Kedvező idő esetén a búza és árpa zöme egy hét múlva le is lesz aratva. Az 1877—1866. évi születésű népfölkelek pótszem léje A honvédelmi miniszter rendeletéből a III népfölkelési bemutató pótszemle második szakasza, az 1877—1866. évben született egyénekie nézve, a f. évi augusztus 29 tői szeptember 21-ig terjedő időben fog megtartatni. Az alispáni hivatal a honvéd kiegészítő parancsnoksággal egyetértőleg a napokban megállapítja a vármegyére nézve a szemle megtartásának részletes tervét, a melyet annak idején mi is közölni fogunk. A gyulai nyári vásárról már lapunk mult- heti számában megírtuk, hogy az a kormány rendelete következtében csupán egy napon fog megtartatni; Ez az egy nap pedig péntek julius hó 14-ike lesz. Kérdéses dolog, hogy habár Gyula városa rendőrkapitányi hivatala a legmeszemenőbb helyeken is meghirdette az egynapos vásárt, vájjon az abban érdekelt közönség tudomást szerezhetett-e és hogy a lábasjószágok felhajtása a normális vásárokhoz viszonyítva, nem fog-e nagy viszsza- eséssel járni ? Nagy reményt bizonyára nem fűzhetünk a forgalomhoz, amiben nagy része van a rendkívül szorgos munkaidőnek is, amely a megszokott vásárosok közül is igen sokakat ezúttal úgy a vevő, mint az eladó és különösen az eladó közönség részéről vissza fog tartani. Olyan állatfelhajtásra pedig éppen nem lehet számítani, hogy a felhajtott állomány a vásártéren elhelyezhető ne lenne. Halálozás, Özv. Reinhardt Józsefné Kontur Róza folyó hó 6 án délelőtt meghalt. A bodogult derék matróna magas kort, 86 életévet élt, ebből 29 évet özvegységben. Már előrehaladott kora dacára, özvegysége első éveiben nagy ambícióval folytatta jóemlékü férje messze földön híressé vált cukrászüzletét s később az üzletet átadva csendes elvonultságban élte le magas éveit. Gyermekei nem voltak és tekintélyes vagyonát oldalági rokonai öröklik. Halála széles körökben kelt igaz részvétet amely impozánsan nyilatkozott meg péntek délután nagy közönség jelenlétében történt végtisztességén, amikor is a róm. kath. egyház gyászszertartásai szerint helyezték örök nyugalomra a Szentháromság temetőben. Nyugodjék békében ! TŰZ. Vasárnap délelőtt 9 órakor tüzilárma riasztotta meg az ünneplőket. Najmann György mészáros földbirtokos vásártéri házánál gyuladt ki ismeretlen módon egy 15 méter hosszú, nádfede- les istálló. A tűz átterjedt a mellette levő kocsiszínre is, melynek fele szintén elhamvadt. Az oda érkező tűzoltóknak és a kivezényelt katonai készültségnek a megeredt eső is segített az oltási munkábau. Az elpusztult tetőn kívül, élőjószágban kár nem esett, Az épület nem volt biztosítva. Öngyilkosság. Csütörtkön reggel Balog János gyulai szücsmester 71 éves felesége Grem- sperger Teréz lugkőoldattal megmérgezte magát. A maró folyadék néhány óra alatt végzett az életunt asszonnyal, hiába való volt az orvosi segélynyújtás. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A gyulai csizmadia ipurlársiilat templomi zászlójába múlt vasárnap a nagymise alatt a háború emlékére hadizászlószöget vert be. A díszes zászlószög aranyból készült és rajta a kőzépeurópai szövetséges hatalmak : magyar, német, bolgár és török nemzet jelvényei vannak bevésve. A társulati zászlót a tisztikar, koszorúslányok és fáklyások, továbbá a tagok nagy számai állták körül. Az evangélium után dr. Lindenberger János rövid összefoglaló beszédben vázolta a rettenetes háború szomorú utókövetkezményeit, melyek enyhítésére a társadalom minden rendű és rangú szervezetének áldozatára szükség lesz. A hadi zászlószög beverését Krizsán András elnök és Bakóh György zászlótartó teljesítették. A szögbeverés után a társulat tagjai a bakancsgyári irodában gyülekeztek, hol díszközgyűlés tartatott, melyen dr. Lin- denberger János, dr. Lovich Ödön és Dobay Ferenc ipartestületi elnök is résztvettek, Székely Lajos pedig «Az öreg népfölkelő» cimü alkalmi vonatkozású dolgozatát olvasta fel. A zászlószög 640 koronára rugó váltságdíját a társulat a hadiárvák árvaháza javára ajánlotta fel és küldötte el. A díszközgyűlést ősi szokás szerint egyszerű közös reggelizés rekesztette be. — A zászlószög váltságdíjára a következő adományok folytak be : Bőr- szövetkezet 50 K, Csizmadia Ipartársulat, Névery István, Szőke Ferenc 20 — 20 K, Névery Antal, Bujdosó József, ifj. Biró György 15 — 15 korona. Krizsán András, idb. Bikóh György, idb. Szabó Antal, Somogyi János, Tóth János, Mülek József, Gyepes Gáspár, Névery Károly, Szilágyi Mátyás, ifj Gáspár József, Kurilla Miklós, Takács Károly, Schwerthöffer Anrás, Siflis István, Baranyai László, Kiss Mihály, Szarka Sándor 10—10 korona, idb. Junászka Mihály 4 K, idb. Géczy Mátyás, Tar János 6—6 K, Bekker Mátyás 4 K, Burda István, Kiss Ferenc, Zsiga János, Fetz Gyula, Somogyi Mihály, Nagy József, Mészár Lajos, Fábián János, Szida Sándor, Illés Mihály, Szegedi László, Mihu János, Jagues Gyula, Gyepes Ferenc, Balog Gábor, Horváth Ferenc, Szatmári Gyula, Horváth Károly, Link Ferenc, Kozsenek István, Osváth József, Wagner Ferenc, Bene András, Bányász Nagy Sándor, Kiss Jáno3. idb. Gáspár József, idb. Gyepes Jakab, Pécsi Lajos, cs. Tóth József, Pécsi Lajosné, Szilváéi István, Dobai András, Hegyi András, Háromházi Gyula, Erdélyi József, Géczi Péter, Klinkovics József, Hévízi Ferenc, Gyepes István, Ujicz Pál, ifjú Somogyi János, Hölczer Kálmán 2—2 korona. Kiss Károly, Dávid Márton, Dászkál Gergely, ifjú Hölczer Kálmán, Gyepes Péter, Béres Andrásné, Szabados László, Szabó János, Janku Mózes, Tóth Gyula, Fekete Adám, Gerebenits Péter, Klinkovics István, Gyepes Jakab, ifj. Junászka Mihály, Puczkó Imre, Takács Ivárolyné 5—5 korona. — Vrtyák Dániel, Medve Pál 6—6 K, Abrahám János 20 K, Dandi István, Putnoki Sándor, Szabados István, Burda György, Krizsán Péter, Oláh György, Pallag József, Puczkó Mihály, idb. Biró György, Jámbor Ferenc 4—4 korona, özv. Túri Károlyné, Szilvási István, Baráth Ferenc, 10—10 korona. Fülöp Sándor, Szabó István, 3—3 korona. Szabó Sándor, N. N., Tárnái Ferenc, Dányi Ferenc, Orovecz Albert, H^gyi Istvánná, N. N., Keres Lajo3, Kukla József, Jámbor István, Szilágyi Károly, Kolozsi Ferenc, Murvai János, Erdős Sándor, 1—1 korona. Balázs Istvánná 40 fillér, összesen 638 korona 40 fillér. Államsegély A belügyminiszter Pusztaföldvár községben létesítendő ártézikut fúrására 4000 korona államsegélyt utalványozott. |_Pétcr_András;_| Julius hó 3-án életének 77-ik evében meghalt Szeghalmon Péter András, vármegyénk és az egész alföldnek egyik legvagyonosabb polgára. Péter András mintaképe volt a szorgalmas, vagyongyüjtő, jó magyar paraszt- gazdának. Aránylag nem nagy, akkor 20—30 ezer forintot érő vagyont örökölt, amelyet szorgalmával, okszerű gazdálkodásával és takarékosságával óriási vagyonná gyarapitott, amelynek értékét a mai viszonyok még igen növelték annak folytán hogy birtoka gazdag állatállománnyal volt felszerelve. Vagyoni helyzete, értelmessége messze földön ismertté és becsültté tették személyét, bárha a nyilvános szereplést, népszerűséget sohasem kereste. Hosszú ideig volt Szeghalom község bírája, az egyházi tanácsnak, a vármegye törvényhatóságának tagja, egyidőben a gyomai kerület képviselőnek jelölte, de ő nem ‘fogadta el a jelölést, Balatonfüred község pedig, amelynek hires fürdőjét évenként állandóan fekereste és a hol a fürdőtelepet és községet is nagy adományokkal támogatta, díszpolgárává választotta meg. Végrendeletével örök elismerésre tette érdemessé nevét, hálára kötelezvén Szeghalom községét és a magyar oktatásügyet. Nagy vagyonából, amelylyel szorgalmát az ég megáldotta, nagyobb hagyományokat rendelt özvegyének Túri Erzsébetnek és testvérei gyermekeinek, általános örökösévé pedig a szeghalmi református egyházat tette meg, arra kötelezvén, hogy vagyonából Szeghalmon gimnáziumot állítson fel. Az egyháznak a gimnáziumra kapott vagyon értékét ' több mint másfélmillió koronára becsülik azok, kik Péter András vagyoni viszonyait ismerik, úgy hogy az uj intézet felállítása mielőbb megkezdhető lesz. A nagynevű alapitó temetése csütörtökön délelőtt történt meg felette nagy részvét mellett. Áldás és béke hamvaira ! Hősi halál Tegnap temették Békésen Schiffer Sándort a 6l-ik gyalogezred tar. főhadnagyát, aki a bukovinai harctéren mint egy munkásosztag parancsnoka súlyosan megsebesült és Máramarosszigeten meghalt. Holttestét családja Békésre szállíttatta. A főhadnagy kétszer sebesült meg a harctéren, de mindannyiszor visszament és a legutóbbi véres ütközetek egyikében súlyos fejsebet kapott, amelyből már nem gyógyulhatott meg. Az elhunyt fia volt Schiffer Mihály békési szeszkereskedőnek. A mélyen sújtott család iránt általános részvét nyilvánul meg. A békési reformátns lelkészi állásra a pályázati határidő alatt 18-an adták be pályázati kérvényüket és pedig: Nyitrai Zoltán torontál- vásárhelyi hitoktató segédielkász, Bokor Sándor erdőhegyi lelkész, Czirják Béla békési főgimn. vallás-tanár, Karácson András volt békési, most püspökladányi s.-lelkész, Koppányi Gyula békéscsabai lelkész, Kiss László orosházi lelkész, Ballay Aladár dancsházi lelkész, Gócz Lajos nyirparasz- nyai lelkész, Bányai Lajos gyulavárii helyettes, jelenleg tábori lelkész, Tóth Lajos karánsebesi lelkész, Pánczél Jenő átányi s -lelkész, Tar- nóczy Lajos bihari lelkész, Torma Béla ma- rosfelfalui lelkész, Nádházy Bertalan hattonyai, jelenleg tábori lelkész, Harsányi Pál gyomai lelkész, Peleskey Sándor máramaros-viski lelkész, Vajda Mihály gyantái lelkész, aki azonban beadott pályázatát időközben visszavonta. — A pályázati kérvények junius hó 30-án Szentesen átvizsgáltattak és ugyanekkor a jelölés is megejtetek. A választás napja még nincs kitűzve, de a korteskedések már megindultak Békésen, habár a háború következtében nem olyan temperamentumos mérben, mint aminőben a legutóbbi papválasztások alkalmával A mozgalomból annyi mégis kivehető, hogy a küzdelem Karácsony Aud- rás, Tarnóczy Lajos s Harsányi Pál között lesz. A vonal lelején. Kokanovics Iván szakaszvezető e hó 4-én utazás közben felment a vasúti kocsi tetejére hüsölni. Vigyázatlanságát azonban súlyosan fizette meg. Midőn a vonat a békéscsabai állomásra behaladt, a felüljáró homlokzata a szakaszvezetőt a kocsi tetejéről leseperte, s nem csekély sérülésével a békéscsabai katonai kórházba szállították. Tönkrement asszony halála. Ez is furcsa dolog ma, amikor nem szólva a tisztviselőkről — nem tönkremenni, hanem gyorsan meggazdagodni szokás. Éi mégis megtörtént. Magyar Sándorné sz. Lászik Anna tótkomlósi lakos, gépész neje, mialatt a férje a harctéren volt sertéskereskedéssel foglalkozott. Hogy-hogynem, az asz- szony ezen nemcsak nem nyert, hanem veszített. Utóbb vesztesége már 30000 koronára szaporodott, amire annyira elkeseredett, hogy a múlt hó 24-én marólugott ivott Súlyos állapotban szállították a gyulai kórházba. Gyilkos és öngyilkos orosz fogoly. Párját ritkítja az a gyilkosság, mely Szarvason történt. Egy orosz fogoly agyonszurta két gazdáját, s s azután saját nyakát vágta el. Sonkoly Mihály gazda tanyáján történt a borzalmas eset. A gazdán kívül veje Tusják György és három muszka fogoly tartózkodott a tanyán. Csütörtökön éjjel az egyik muszka fogoly Sonkoly Mihályt gyomron szúrta és amidőn ez kiabált, a segítségére siető Tusjákon is szúrást ejtett a szive táján s végül elvágta a saját nyakát. Tusják azonnal meghalt, de Sonkoly és a gyilkos muszka még éltek, mikor a csendőrsóg emberei megérkeztek. Kórházba szállították őket, azonban útközben meghalt a gyilkos muszka. Sonkoly Mihályt beszállították a gyulai közkórházba anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna ő is meghalt s halálával homály borult a gyilkosság okára. — Az bizonyos, hogy olyan humánusan, szinte kényeztetve sehol sem bánnak a hadi foglyokkal, mint nálunk, feltevésünk tehát csak az lehet, hogy a tettes elmezavarban követte el rémes tettét. A
