Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-18 / 25. szám
1916 június 18. Békés 3 a társulati védőmüvek és árvédelmi helyzetének állapota tárgyában. 17. Ugyanannak 31420/1916. sz. rendeleté a vizszabályozási járulékok behajtása tárgyában. 18. Ugyanannak az 110635/1915., 111121/1915. és a 111683/1915. sz. rendeleté az Aradmegyei ármentesitő társulatnak a Tőz-Szartos és Bél patakok szabályozása ellen Társulatunk részéről beadott felebbezésnek elintézése tárgyában. 19. Ugyanannak 111964/1915. sz. rendeleté a Társulat 1916. évi költségelőirányzatának jóváhagyása tárgyában. 20. Ugyanannak 112891/1915. sz. rendeleté a társulati alkalmazottaknak az 1915. évre megállapított rendkívüli segély jóváhagyása tárgyában. 21. Ugyanannak 30477/1916. sz. rendeleté az 1916. évben végrehajtandó orsz. kataszteri felmérési munkálatok előirányzata tárgyában. 22. Ugyanannak 113320/1915. sz. és 30620/1916. sz. rendelete a »Békéscsaba közraktár« állomás átalakítása illetve a Sza- jol—Békéscsabai Máv. fővonal második vágányának kiépítése tárgyában 23. Békés-, Arad- és Biharvármegyék alispánjainak az árvíz védekezés tekintetében kiadott kiegészítő rendeletéi. 24. Özv. Szalay Józsefné és társai kérvénye belvízcsatorna létesítése tárgyában. 25. A békési ref. főgimnázium és a szomszédos birtoktársainak kérvénye belvízcsatorna létesítése tárgyában. 26. Hídvégi János és társai kérvénye belvízcsatorna létesítése tárgyában. 27. Özv. gróf Wenckheim Frigyesné szül. Wenckheim Krisztina grófnő kérvénye belvízcsatorna létesítése tárgyában.- 28. Vámosi Lajos és társai kérvénye belvízcsatorna létesítése tárgyában. / 29. Doboz község elöljáróságának kérvénye a kettőskörösi hullámtér bérletének aa í 916. évre leendő meghosszabbítása iránt. 30. Dr. Szegedi Kálmán indítványa a tavaszi és őszi közgyűlésen a közgyűlés és választmányi ülésnek ugyanazon nap délelőtt- jéré két külömböző időre való kitűzése tárgyában. (49/1015. kgy. határozat.) 31. Társulati igazgató-főmérnök jelentése a Feketekörösön lehuzódó árhullámok okozta veszély elhárítása céljából tett tanulmányok tárgyában, valamint a Feketekörös töltésein jelentkezett szivárgások megakadályozására vonatkozó tervének előterjesztve. (37/1915. sz. kgy. határozat.) 32. Ugyanannak jelentése a belvízcsatornákon kiépítendő szorító zsilipek tervei éá költségvetése tárgyában. (40/1915. sz. kgy. határozat.) 33. Társulati tisztviselők és altisztek kérvénye az 1916. évre rendkívüli segély mtígállapitása tárgyában. V 34. Misley Elemér kérvénye előlege törlesztésének elhalasztása iránt. jj 35. Zsilák András társulati őr kérvénye rendkívüli segély engedélyezése iránt. is 36. Özv. Sztupkai Pálné társ. gépész özvegyének kérvénye drágasági pótlék kiadása ránt. 1 37. Igazgató-főmérnök előterjeszti Burda István valamint Vécsei Ferenc gyulai lakosokkal a hullámtér haszonbérlete tárgyában kötött szerződést jóváhagyás céljából. ">■' 38. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának 1915. november hó 9-én, d$c,ember hó 7-én, 1916. február hó 1-én és’ május hó 2-án tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése.-J: 39. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek és a pénztárosi jelentés előterjesztése.-a* ----Ta nügy. A gyulai izr. elemi népiskolában a folyó évi záróvizsgálatok folyó hó 25-én délelőtt tartatnak meg. Hírek. Pünkösd ünnepe, amely Gyulán tudvalevőleg három napig tart, miután a harmadik nap a műit század elején e napon dühöngött példátlan nagy jégvihar megörökítésére hitfelekezeti különbség nélkül fogadott emlékünnep és mint ilyen «jégellen» jelzővel iktattatott városunk krónikájába, az idén tisztán egyházias jellegű volt, minden más időkben szokásos társadalmi mozgalom nélkül. Másodszor hasadt reánk immár a vérrózsákat fakasztó piros pünkösd, s mig a fegyverdörgés, a harci zaj tomholása s ellenségeink ádáz vérszomja messze hessegeti a hol itt, hol ott felrebbenő békegalambokat, halált okádó ágyuszörnyetegek torkából lobbant elő szárazon és vizen a pünkösdi láng. Huszonkét hónapja tartó élethalál harcunk nem hogy lankasztotta volna, inkább megacélozta elszántságunkat, fokozta minden erőnk megfeszítését. E véres pünkösd minden világtáj felől fel- lobogó lángcsóvái is mint uj tüzes nyelvek szálltak harcosainkra s az ország minden egyes polgárára, hogy a törhetetlen hit és áldozatkész, kitartó elszántság leikével töltsenek el bennünket addig a várva várt napig, amidőn bizton várt végső diadalunk visszaadja e sok megpróbáltatáson átesett főidnek és nemzetnek a tartós, áldásos s igazi jó békességet. Hősök kitüntetése. A hivatalos lap közlése szerint a király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredmény teljes magatartása elismeréséül Deisler Károly 2. honvédgyalogezredbeli ezredesnek, egy honvédgyalogezred parancsnokának a hadi diszit- ményes Lipót-rend lovagkeresztjét; az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül dr. Ssáss Géza 2. honvédgyalogezredbeli orvosnak, 1 dandár egészségügyi intézete parancsnokának a Ferenc-József rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adományozta. — Elrendelte továbbá, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért: Hűmmel Gyula a 309-ik honvédgyalogezrednél beosztott, 2. honvédgyalog- ezredbeü őrnagynak, Rosgoniji Lajos és Tabajdy Iván 2.-ÍS honvédgyalogezredbeli századosoknak, Rajz Jenő a VIII—2. népfölkelő gyalogzászlóaljnál beosztott népf. főhadnagynak ; az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül dr. Simkó József a cs. és kir. 109. népfölkelő hadtápzászlóaljnál beosztott szolgálaton- kivúli viszonybeii ezredorvosnak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Tenner Alfréd Pál, a III—2. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népfölkelő hadnagynak kitűnő, szolgálatai elismeréséül az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta, végül az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül dr. Schaffer László a 27. honvédgyalogezrednél beosztott tartalékos segédorvos, a békésmegyei közkórház volt segédorvosa a signum laudissal lett kitüntetve. A vöröskereszt kórház részére Berkes Ilonka 10 koronát adományozott. Az aratásról, nemcsak laikus, hanem szakértő körökben is az a vélemény formálódott, hogy az idén a rendesnél 8—10 nappal korábban fog megkezdődni. Ez a föltevés napi sőt szaklapokban is volt olvasható, de mi egy pillanatig sem hittünk benne. Az aratás a legkedvezőbb viszonyok mellett is csak Péter-Pál napján fog megkezdődni, akkor is csupán szikvegyülékü vagy magasabb fekvésű homokos földeken. — Ami a termés kilátást illeti arra nézve mint mindenkor a küszöbön álló két hét döntő befolyású lesz. A rozsdához fűződő pgodalmak szerencsére túlzottaknak bizonyultak. Az élősdiek eme legkárosabbika ugyanis nem terjedt túl a buzalevélen, a kalászt érintetlenül hagyta, sőt a buzalevélről is nagy részben lemosta a két hét előtti enyhe eső. A rozsda helyett azonban fellépett a hesseni légy és pedig a gyulai határ farkashalmi, kispi'is pejréti dűlőiben. Reméljük azonban, hogy csak pásztásan és anélkül, hogy nagyobb károkat okozna. Kedden Nagy- zerind, Tamáshida vidékén óriási területeken nagy jégvihar dühöngött és ennek következménye a levegő erős lehűlése. Tengerire, veteményekre, legelőkre, sőt késői búzákra is nagyon kívánatos volna jó meleg eső. A gyulai rablók. Múlt számunkban részletesen megemlékeztünk az Ungurán Demeter és neje gyulai lakosok ellen intézett rabló támadásról. Említettük, hogy a rendőrség elfogott az Erdélyi Sándor sugárúton egy csavargó cigányt, akit vallatásra fogott. A beható nyomozás rábizonyította erre a Lakatos István nevű nagyváradi cigányra, hogy egyik tettese volt a rablásnak. Be is ismerte a tettét és megnevezte társait, a kik szintén nagyváradi cigányod voltak. Erre Elek István detektív Nagyváradra utazott és az ottani rendőrséggel karöltve kibogozta a cselekmény száljait és magával hozta az ottani társakat. Most már az ügyészségnek átadva, együtt van a három tagú társaság: Lakatos István, Jóni Kálmán és Gábor József. Ezek voltak, akik Ungurán Demeternél .szállást vettek ki és este 9 órakor ellopták a szekrényben elhelyezett pénzt, azután a házigazdát és feleségét megverték, megkötözték és tőlük a katonaságnak eladott disznókért kapott pénzt követelték, de ennek rejtekhelyét Ungurán Demeter nem árulta el, hanem azt mondta, hogy a pénzt a katonaságtól még nem kapta meg. — Ungurán Demeterné az izgalom miatt súlyos rá- zódtatáson ment keresztül, mely halálát okozta. A kir. ügyészség intézkedésére a holttestet felboncolták. Hogy a tettesek milyen elvadult emberek, mutatja az, hogy Gyulára már rablás szándékával jöttek. Lakatos István két oigányasszonyt hozott magával, a kikkel beszállt a Komló szállóba. A rablás előtt a tettesek egy vásári sátorban összejöttek és mialatt eltervezték, hogy hol, kinél és miként végzik el a rablást, jóízűen ettek és söröztek. A rablás után Lakatos István még vígan itt maradt Gyulán az ő asszonyaival. Ez volt a veszte, mert az asszonyok is szórakozni akartak és a másnapi vásárban jártak keltek. — Egyiküket azonban a rendőrség letartóztatta, mint csavargót. Ezt aztán nem akarta cserbenhagyni Lakatos István, de ahelyett, hogy az asszonyt ki tudta volna szabadítani, maga is a rendőrség kezébe került. Úgy hírlik egyébként, hogy Elek István detektív Táradról a három tettesen kívül három cigányasszonyt is hozott magával, mint a kik segítőtársak, vagy orgazdák voltak, de ezek ellen nem indítottak bűnügyi eljárást, hanem a cigányokról szóló legújabb rendelet szerint internálták őket. A nagyváradi lapok úgy ’állitjják be a dolgot, hogy az ottani rendőrség emberei jöttek át Gyulára s ők nyomozták ki a rablás tetteseit. Ez az állítás a valósággal homlokegyenest ellenkezik. A valót mi adtuk elő. Elfogott aprójószág tolvaj A gyulai rendőrség egy vakmerő csirkefogót kerített kézre a múlt hét folyamán, akinek a vármegyei közkórházból, hova betegsége miatt szállították, sikerült megszöknie, de Péter József rendőrbiztos leleményes ügyeséggel két nap múlva ismét elfogta. Múlt szombaton virradóra az Erdélyi Sándor-uton ellopták Tóth Ferenc törvényszéki biró 11 darab csirkéjét és dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész aprójószágjait, valamint Horváth Istvánná Eesedi utcai lakos 28 db csirkéjét. A lopást Tóth Ferenc reggel észrevette és Elek István detektivt lakására sietett, hogy megkárosítását tudomására adja s a nyomozást mielőbb folyamatba tétesse. Útközben többeknek elmondta, hogy meglopták, közöttük Havasi Hermann Kossuth-téri italmérőnek is. — Havasi figyelmeztette a bírót, hogy kora reggel egy 19 esztendős suhanc a szemközti lábadozó osztagnak kínált megvételre két láda baromfit, ahol azonban azzal utasították el, hogy későbben jöjjön, mikor az élelmező tiszt is ott lesz. Erre az illető, aki Földesi Imre biharnagybajomi illetőségű napszámosnak mondotta magát, engedelmet kért Havasitól, hogy néhány órára a kapu alatt elhelyezhesse a szárnyasokat, amit ő meg is engedett neki. Tóth Ferenc megnézte a ládák tartalmát és azokban felismerte saját csirkéit. N emsokára odaérkezett Elek István detektív és az oda visszajövő, tolvajt elfogta. Kiderült, hogy az éjszakai zsákmányt a tolvaj Zöldy főügyész udvarán talált ládákba helyezte és az éj leple alatt a Gyár-utca sarkáig szállította el. Hajnalban elfogott egy egy- lovas bérkocsit, amely, a korai vonathoz igyekezett és ezzel vitette el a ládákat a katonai barak- hoz. Az elfogott tolvaj, akiről megállapították, hogy katonaszökevény is, mert a helyőrségi kórházból megszökött, egy ideig nyugodtan viselkedett, egyszerre azonban az őrszobában földhöz vágta magát, szája tajtékzotc, úgy hogy a rendőrbiztos epilepsziás betegnek tartva a suhancot a békésmegyei közkórházba vitette. A tolvaj hétfőn délután megszökött a kórházból és még azon — éjjel Áros Jánosnénál 8 tyúkot lopott. Éjfél körül a pályaudvaron csomagolta kosárba a tyúkokat, de munkájában a vasúti személyzet megzavarta, mire zsákmányát otthagyva elmenekült, de még azon éjjel Ötvös Jánosné Kerecsényi-utcai
