Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

1916. június 11. Békés 5 tHaverda Ferenc férfi-szabó ajánlja a helybeli és vidéki közön­ségnek a raktáron levő legfino­mabb tiszta gyapjú nyári szöveteit. Közgazdaság. Huszonhárom millió korona liadikölcsönt jegyeztek Békésmegyében. Békésmegye társa­dalmának minden rétege összefogott, hogy a ne­gyedik nem'zeti kölcsön minél fényesebb sikeré­hez hozzájáruljon. A nagyobb jegyzési helyekről beérkezett adataink szerint a vármegye közönsége huszonhárom millió koronával járult a negyedik hadikölcsönhöz, de néhány község jegyzése ez összegben nem szerepel, igy bizonyos, hogy vár­megyénk hozzájárulása még ezt az összeget is meghaladja^ Községek szerint a jegyzések igy oszlanak meg í Gyula . 2 491,650 K Békéscsaba . 5.511,200 K Békéscsabai cs. és kir. éleim. rakt. 5.066,250 K Orosháza 2.978.450 K Szarvas 3.473 900 K Békés 1.146.050 K Szeghalom 346,500 K Osorvás 136,000 K Tótkomlós 867,100 K Békésszentandrás . 700,000 K Gádoros . 110,000 K Pusztaföldvár . 63,220 K Békéssámson . 51,350 K Nagyszénás . 6,100 K összesen . 22.947,750 K A fejős tehenek védelmét célzó szabályren­delet alkotása iránt kereste meg az Országos állatvédő egyesület Békésvármegyét és megküld- vén mintául Szombathely város szabályrendeletét, amely a tehenek tőgyének sok vidéken szokásos mesterséges megnagyobbitását tilalmazza és bün­tetéssel sújtja, az állatkínzó és a közönség meg­tévesztésére alkalmas visszaélés hasonló módon való akadályozását sürgeti. A vármegye gazdasági munkabizottsága f. hó 8-án délután dr. Daimel Sándor alispán elnök­lete alatt látogatott ülést tartott amelyen a bi­zottság valamennyi tagja megjelent, beható ta­nácskozást folytatván a mezőgazdasági munkálatok, különösen az aratás elvégzésének biztosításával kapcsolatos kérdésekről. A. bizottság megállapította, hogy a vármegye területén 7779, ezek között — mezőgazdasági munkára kiadott 7309- hadi fogoly van és hogy a községi elöljáróságok jelentése szerint ezen kívül még közel 5000 munkásra lenne szükség. Ezen szükséglet fedezésére további hadi fogoly kirendelések, oroszlengyelországi munkások és katonai munkásosztagok vannak kilátásba he­lyezve. Miután pedig az országszerte mutatkozó nagy szükségletre tekintettel nőm remélhető, hogy a munkásszükséglet megközelítőleg is teljes szám­ban fog rendelkezésre bocsáttatni, a bizottság fel­kérte a vármegye alispánját, hogy figyelemmel a nagy munkáshiányra és arra, hogy az aratás kellő időben való elvégzése a főleg kalászosokat termő vármegyékben elsőrendű országos érdek, szemé­lyesen járjon el a minisztériumokban és minél nagyobb számú munkásnak az aratásra való ki­adását eszközölje ki Több folyó ügy elintézése mellett a bizottság megnyugvással vette tudomásul hogy a szökött hadifoglyok ezután néma fogoly­táborba, hanem a munkahelyre fognak visszaki- sértetni és a szökésért kiérdemelt büntetésük ott fog végrehajtatni. A foglyok ruházatát illetőleg felirt a bizottság az iránt, hogy az elhasznált ru- hanemüek pótlása iránti kérelmek sürgős elin­tézéséről gondoskodó törvények továbbá, hogy a bizottság rendelkezésére megfelelő anyagkészlet adassák, a melynek felhasználásával a ruházati cikkeknek a községekben való javítását és karban tartását lehessen eszközölni. Az ülésen az elnökön kívül részt vettek : Beüczei Tibor, Szalay Lajos, dr. Berthóty István, Sólyomi Lipót, Liska János, Morvay Mihály, Holló György, Omazta András, Bohus M. György és mint előadók, Künzl Ernő és dr. Yangyel Endre. IKkaparók fizetésemelése Gyoma község képviselőtestülete a község két utkaparójának fi­zetését évi 400 koronáról 600 koronára emelte fel és határozatát jóváhagyás végett beküldötte a vármegyéhez. Állami aratógépek. A földmivelésügyi mi­niszter az aratás megkönnyítése céljából intézke­dett, hogy az ország különböző helyein könnyen megszerezhető aratógépek álljanak rendelkezésre. Ily aratógépek szerezhetők be: Bäcker Melicbár gyártmányúak Mezőhegyesen és Bábolnán a mé­nesbirtok igazgatóságánál, Debrecenben a gazdasági akadémia, Pápán a földmives iskola, Gödöllőn a Korona-uradalom igazgatóságánál. — 2. Amerikai Mc. Cormick rendszerűek, Kisbéren a ménesbirtok, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán a földmives iskola és Gödöllőn a Korona-uradalom igazgató­ságánál. — 3. Amerikai Piano jegyű gépe Mező­hegyesen és Kisbéren a ménesbirtok, Lúgoson a földmives iskolai igazgatóságánál, Nagyváradon a műszaki kirendeltség vezetőjénél. A gépek első­sorban kisgazdáknak, gazdaköröknek, szövetkeze­teknek oda adatnak el, ahol az aratás biztosítá­sára reájuk leginkább szükség van. A marokrakó aratógépek ára vizhprdó előállvánnyal 1 alattiaké 710 korona, a Mc. Cormick rendszerüeké 720 korona és a Piano gépeké 690 korona. A tandem III. osztályú kereseti adó alá tartozik. A hadi jövedelemadó törvényes szabályo­zása és kivetése a tantiém és a remuneráció meg­adóztatásának kérdését uj megvilágításba helyezte és uj problémákat is vetettt fel. Legutóbbi fel­hatalmazási (indemnitási) törvény 11.§- ának 4-ik pontja a hadi jövedelemadónak az 1916 évre való kivetésével kapcsolatban kimondja, hogy a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatósága és felügyelő-bizottsága tagjainak e minőségükben bármely elnevezés szerint járó ja­vadalma nem számítható az 1914 évi XLVI. L-c. 11. §-ában említett szolgálati járandóságok közé, tehát nem veheti igénybe azt a kedvezményt, mely szerint a IV. osztályú kereseti adó alá tar­tozó és a 20000 koronát meg nem haladó szol­gálati járandóságok adómentesek. — E törvényes intézkedés tehát első Ízben különbözteti meg az igazgatóság és felügyelő-bizottság jutalékát a szol­gálati járandóságoktól, úgy hogy előbbi után a hadi jövedelemadó jár, utóbbi után nem. A hadi jövedelemadónak az 1916 évre való kivetésére vo­natkozó 1915 évi 148076 számú pénzügyminisz­teri rendelet azonban már nem maradt meg a tantiémnek a hadi jövedelemadóban való fentebb említett megadóztatásánál, hanem a tantiémeknek a keresetadóval való megadóztatása kérdésében is uj álláspontra helyezkedett. A rendelet ugyanis a felhatalmazási törvény 11. § ának 4. pontjára való hivatkozással a következőket mondja : «Ebből folyik, hogy ezek a javadalmak (t. i. a lantiémek) az 1916. évtől kezdve, az 1875 évi XXIX. t.-c. 16. §-ának megfelelőleg, kivétel nélkül III osz­tályú kereseti adó alá veendők, mert az egy azon oevételi forrásból eredő keresetet — elnevezésé­nek különfélesége szerint — más-más adónemek­kel érinteni: jogtalanságokra és az adózóval szemben indokolatlan kedvezményekre vezetne.» Ez a rendelkezés ellentétbe került az eddigi ke­reseti adókivetési gyakorlattal, amely a volt pénz­ügyi közigazgatási bíróság 21, számú döntvényére támaszkodva, e javadalmazások (tantiém) között különbséget tett aszerint, hogy azok állandó, ha­tározott összegben, vagy pedig bizonytalan körül­ményektől függő, változó összegben voltak meg­állapítva és a jövedelemnek e természete szerint a IV. vagy a III. o. kereseti adó alá vonta azokat Ami a tisztviselői jutalmakat (remuneráció) illeti, azok a IV. osztályú kereseti adó alá tartoznak és a hadi jövedelemadó alól mentesek. «A keres­kedelmi alkalmazottaknak adott remuneráció — mondja a közigazgatási bíróság 1916. évi 1272 sorszámú elvi határozata, — nem egyoldalú tet­széstől függő ajáudék. hanem a szolgálati viszony­ban kifejtett tevékenység ellenértéke. A remune- ráeió a részvénytársaságoknál kifejlődött állandó gyakorlat szerint a tisztviselőknek oly járandósága, mely összegére nézve nincs ugyan előre meg­állapítva, de az egyes üzleti évek eredményéhez képest és a fizetések arányában váltazó összegben minden hivatali kötelességét teljesített tisztviselő­nek évenként kijár.» Még világosabb különb­séget tesz tantiém és remuneráció közt az 1916 évi 1274 számú elvi határozat megokolása : «Az igazgatóság tagjai csak akkor sorozhatok a rész­vénytársaság hivatalnokai közzé, ha állandó fize­téssel hivatalnoki minőségben is alkalmaztatnak. Ekkor is különbözik azonban jogi természetére nézve a szolgálati szerződésből folyó illetmény az igazgatósági tagnak járó nyereségjntaléktólA Az uj rendelkezés alapján a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelő-bi­zottsági tagjainak tantiérajei ez évtől kezdve III. osztályú kereseti adó alá vonatnak. Az erre vonat­kozó előmunkálatok a gyulai pénzügyigazgatóság­nál is folyamatba tétettek. Az érdekeltek körében bizonyára nagy konsternációt fog kelteni az adó- tehernek e réven való nagyfokú emelkedése, de viszont a kincstár szempontjából jelentékeny be­vételi többletet jelent s egyik forrássá lesz az állami jövedelmek most nagyon is szükséges fo­kozásának. De érezhető hatása lesz a községek háztartására is, mert adóalap emelkedését s igy a pótadó csökkenését eredményezi. Törvéuyszéki csarnok. Esküdtbiráskodás. Az ez évi második es- küdtbirósági ülésszak junius hó 5-ón kezdő­dött, 6-án folytattatott és 7-ón befejezést nyert. A tárgyalt három ügy tárgyalási anyagát múlt számunkban ismertettük, ezúttal a tárgyalások eredményéről számoltunk be. Junius 5-én a gyilkossággal és gyilkosságra való felbujtással vádolt Oláh Istvánná és Oláh István bűnügye tárgyalta­tott le, akik közül Oláh István az anyja reá- birása folytán Vésztőn 1915. évi november hó 5-én hasonnevű apját agyonlőtte. A bíróság a következőképen alakult meg. Elnök: Tóth Ferenc, bírák: Sinka Endre és Dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki bírák. Jegyző: Dr. Schröder Gábor kir. törvényszéki jegyző. Köz­vádló : Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Oláh Istvánnó védője: Dr. Berónyi Annin ügyvéd. Oláh István védője: Dr. Kóhn Mór ügyvéd. Rendes esküdtek : Márkly Gyula, Balaskó Béla Arató Lajos, Sonkoly Sámuel, Fabriczi Pál, Pfaff Ferenc, Kaczkó Mátyás, Zsjakovits Mi­hály, Balog Sándor, Horvát Sándor, Vermes Gyula, Szrnka Mihály. Pótesküdtek: Bein Géza, Havasi Hermann. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság mindkét vádlottat felmentette. Kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Juuius 6-án a szándékos emberölés bűntettével vádolt Kovács Pálnó bűnügyé­ben, aki azzal volt vádolva, hogy Békéscsa­bán 1916. óv január hó l-én újszülött gyer­mekét megfojtotta s azután két hétig ágyá­ban elrejtve, majd a kamarában elásva tar­totta, a bíróság tagjai á következők voltak : Elnök; Dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki biró. Bírák: Sinka Endre, Dr. Megyosy Ágos­ton kir. törvényszéki bírák. Közvádló: Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Jegyző: Göndör Béla kir. törvónyszóki“jegyző. Védő : Dr Her-

Next

/
Thumbnails
Contents