Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-11 / 24. szám
2 Békés 1916 junius 11 Krisztus követői lehetnek, hogy az ő igáját viselhetik és nem lázadnak az Úr ellen, ha gondviselő keze velük másként rendelkezik, mint ahogyan ők gondolták emberi véges elméjükkel Boldognak érzik és vallják magukat vallásos kötelességeik teljesítésében és nem zúgolódnak, nem összeszori- tott ököllel teljesítik azokat; tudják jól, hogy a vidám adakozókat szereti az Ur. Látom lélekben mindezeket, s elmém a Szentlélek Isten felé száll, s könyörgő imádsággal kérem őt, jöjj el Szentlélek Isten, végezd el az emberek szivében most is ezt a nagy munkát: legyen mindnyájunk élete Krisztus élete, mely nem retten vissza semmi téren a lemondástól; nem retten vissza lemondani a mindennapi élet kicsiny kényelmeiről étel és ruházatban! Legyen mindnyájunk élete önfegyelmezett élet, mely ért a vágyak pórázon tartásához, a beszéd és a nyelv fölött való urajomhoz! Teljék meg mindnyájunk szive a vallás és vallásos élet kötelességeinek ideális fölfogásával, hogy megtérjen abba Krisztus békéje Jöjj el Szentlélek Isten ! Dr. Liiulenberger János. Tanügy. Érettségi vizsgálatok. A gyulai főgimnázium szóbeli érettségi vizsgálata folyó hó 3-án délután folyt le dr. Vass Bertalan tankerületi királyi főigazgató elnöklete alatt. Mindössze kát vizsgázó volt, akik közül Follman Ferenc jól érett, Pala- sovszky Andor érettnek nyilváníttatott. A május hó 29-én katonai szolgálatra bevonult VIII. osztályos tanulók bevonulásuk előtt egy héttel hadi érettségi bizonyítványt kaptak kézhez, amely szerint Ladies György jól érettnek Reisner Tibor érettnek és Stern Andor jelesen érettnek minősíttetett. A főgimnáziumban most folyó hadikurzusnak 12 hallgatója a kurzus befejezése után junius hó 23—24-én bocsáttatik osztályvizsgálatra, illetve érettségi vizsgálatra. Fj segédtaníclögyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kóródy Ferenc segédtanfelügye- lőt Krassószörény vármegyéből Békés vármegye tanfelügyelőségéhez áthelyezte. Hírek. A közigazgatási bizottság e havi rendes ülését a közbeeső pünkösdi ünnepek miatt a szokottnál egy héttel később, junius 19-én hétfőn tartja. A csendőrség működése májas hóban. A debreceni csendőrkerületi parancsnokság kimutatása szerint a Bákésvármegyében elhelyezett csendőrőrsök május hó folyamán 169 bűntett és vétség, és 70 kihágási ügyben folytattak nyomozást. A nagyobb számmal előfordult büntettek és vétségek a következők voltak : az ember élete ellen irányuló cselekmények 6, testisértés 6, lopás 54, sikkasztás 2, orgazdaság, bünpalástolás 56, idegen vagyon rongálása 5, tüzkárosodás 8, fegyveres erő ellen1 vétség 8. A felderített kihágások túlnyomó része a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kisebb kihágás volt. A községi kÖZinimka összeírásáról, megváltásáról és kezeléséről szóló szabályrendeletet a törvényhatóság februári közgyűlésén módosítván, a kereskedelemügyi miniszter most jóváhagyta. A módosítás lényege a szabályrendeletnek a természetbeniközmunka tartozás végrehajtására vonatkozó részét érinti és akként intézkedik, hogy aki felhívásra természetbeni közmunkatartozását be nem szolgálja, attól a kötelezettség megállapított vált- ságára készpénzben fog behajtatni. Katonai előléptetés. A király a háború tartamára a honvédelmi minisztériumba berendelt Vadas József gyulai 2 honvédgyalogezredbeli nyugalmazott százados gazdászati tisztet, szám- tanácsossá nevezte ki. Előléptetés a postánál A m. kir. posta és távirda vezérigazgató a gyulai postahivatalnál kinevezte Dósa István II. osztályú kezelőt I. oszt. posta-távirda kezelővé. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Bartos Jenő a IV—2. népfölkelő gyalogzászlóaljnál beosztott népfölkelő főhadnagyot a signum laudissal tüntette ki. A hadsereg parancsnokság vitéz magatartásukért a 2. népfölkelő gyalogezredben a következőket tüntette ki II. oszt. ezüst vitézségi éremmel: Terényi Péter zászlós, vármegyei tb. aljegyző Zsivics Mihály népf. őrmester, Dodity Iván népf. szakaszvezető, Scefaneszku Péter, Pod- ránszky Vince o. szakaszvezetők, Janicsek Emil, Halmazsán János, Lmdt István népf. tizedesek, Sutyinszky János, Petrucz János népf. őrvezetők, Jov István, Ardeleán János, Braun Mihály, Koszté Vazul népfölkelők. — Bronz vitézségi éremmel: Lengyel Balázs, népfölkelő tizedes, címzetes őrmester, Metz József, Kral Károly, Weisz Jabos és Geiszt Antal népf. szakaszvezetők,“Englánder Dezső, Mihu Dániel, Avrameszku Partémé, Szander József, Ungu-reán Gábor és Bodnár Béla népf. tizedesek, Szigeti Gábor népf. örvezető, Faur János, Juhász János, Sütő Mihály, Gotschich András, Farkas István, Hotorán Flóra, Dancsovszky András, Szűcs Antal, Megye Péter és Haas Krisztián népfölkelők Duma János népf. tizedes, Blaga Zakariás népf. és Philip János honvéd. Magyar nemesség. A király Grallert Konrád vezérőrnagynak, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet adományozta «cebrowi» elő- névrel. Grallert tábornok a háború kitörésekor a békéscsabai 101. gyalogezred parancsnoka volt alezredesi rangban és a háború fo^amán ismételten kitüntette magát. Megkapta a legmagasabb katonai kitüntetéseket. Most a királyi kegy a magyar nemességgel ismerte el a kiváló katona érdemeit. Moldovitnyi János beiktatása. Mint megírtuk, Moldoványi János békési főszolgabíró vasárnap, folyó hó 4-én foglalta el uj tisztét, impozáns szép ünnepélyesség és ováció keretében. Gyulai baratai közül sokan kísérték fel járása székhelyére, ahol a járási tisztikar élén Baross Dezső tb. főszolgabíró fogadta s üdvözölte. Közben a békési községháza terme zsúfolásig megtelt a békési elöljáróság, továbbá a mezőberényi és körös- tarcsai küldöttségek tagjaival, akik a terembe lépő főszolgabírót lelkes éljenzéssel fogadták. A járás nevében Kolozsi Endre mezőberényi főjegyző lakóinak szeretete, lelkesedése, virág, szivar, cigaretta eső gyanánt s zeneszó zengett, trombita harsogott, dobok peregtek s rekedtre kiabálták magukat a lelkes honfiak és honleányok az erkélyeken. Engem is elkapott a tömegmámor . . . Megszámlált és beosztott cigaretta készletemet olvasatlanul s a vásárcsarnokból drágán vett virágainkat két kézzel dobáltam a kelenföldi pályaudvarra haladó csapatok közé, akik kipirult arccal, dobogó szivvel. félelemnélkül, büszkén és bátran mentek a harctérre. Igazán büszkék, igazán bátrak, igazán lelkesek voltak. Egy lelkes főváros tomboló szeretete suggerálta őket, diadalmenetükben. Szép volt, nagyon szép volt, de amellett olyan nagyon, nagyon szomorú is volt, mikor ezek á büszke szép gyerekek énekelték, hogy : — „Recece, nem vagyok én kapitány“ s mentek a halálba .. . Sirnivalóan gyönyörű volt ... * * * * Akkor úgy éreztem, hogy de jó lett volna ha akkor lett volna a háború, mikor még én is fiatal voltam ... Ha a kaszárnyaélet unalmas „marscheinz“-jától váltott volna ki ez az izgalmas gyönyörűség, ha én masírozhattam volna a kipirult arcú bakák közt, a tépett öreg zászló alatt diadalmenetben a halál tarlói felé . . . Irigyeltem azokat a délceg büszke szép gyerekeket, ezekért a nagyszerű pillanatokért . . . Szegény büszke szép fiatal gyerekek ! . . . Azóta legnagyobb részük ott maradt a galíciai hómezőkön, a szerbiai uttalan sártengerekben, a montenegrói fekete hegyek szaka- dékaiban. S jöttek utánuk az öregek, az élettől megviseltek, a barázdált arcuak . . . Ezeknek már nem jutott virág, roggyadozó lépteiket nem kisérte ujjongás és mámor . . . Az első láz elmúlt, a háború intézménnyé vedlett, amelyet most már jobban, tökéletesebben csinálunk, de kevesebb lelkesedéssel, mösterségképen .. A háborút megszoktuk. Már aki megszokta, akinek lelke volt hozzá, hogy megszokja . . . A pesti spiesz ma már fel se pillant az újságjából, a kávéház ablaka mellől, mikor ott megy el a menetszázad, virágnélkül, ujjongás nélkül, csak könnyes arcú feleségek, anyák és gyerekek jajtalan fájdalmától kisérve. Sokkal jobban érdekli őt a zsir ára, meg az alagi verseny eredménye. S a szegény öreg csontok, a felvirágQzat- lan családapák, az élettől meptépett másodrendű anyag csak megy, megy az uttalan vihar felé . .. »Háború van, hát menni kell, ennyi az egész, alsó ... ki is osztja a kártyát ? . . . Hát ez is sirnivaló, épen úgy, az a másik, csak szépnek nem olyan szép . . . * ** Miért van háború ? Nagy és szent célokért, a lét vagy nemlétért, mondják a vezércikkek buzgó olvasói. Azért, hogy megtudjunk élni, mondják azok, akik a lapban először is a köz- gazdasági rovatot keresik. „Mert a rácok megölték a trónörököst“ vélekedik a falu „Mert Európa három legelőkelőbb családja faséba jött“ mondják a cinikusok. Miért, miért ? a hazáért, a becsületért, a szabad kereskedelemért, a kultúráért, a német hegemóniáért, a magyar nemzeti nagyságért, az osztrák magyar egységért, a jólétért, a jobb erkölcsökért, szóval a háború igazi okát és célját illetőleg nincsenek kialakult nézetek az emberek között. Mégis mennek, mennek, hol lelkesen, hol kötelességtudóan a lányarcu kadettok s a boronáit arcú öreg közemberek a halál aratógépei elé, anélkül hogy igazán tudnák miéri mennek ... És folyik a vér, omlik a köny és szakadnak a szivek . . . Emberi szemponthói gyönyörű ez a csodás kö- telességteljesités ez a teljes öntudatlan odaadás az egyén részéről a köznek ... De a filozófus a maga kakasülőjéről úgy nézi ezt a nagy nyüzsgést mint mi a tülekedő, verekedő hangyabolyt, mikor azt véletlenül felrúgják a mezőn Nem érti a lázas mászkálásukat. Az állati társadalomban pedig tudatosabb célokért folyik a háború. A gorillák tudják, miért ütik egymást husánggal kupán az őserdőben. Vagy egy nagyobb kókuszdióért, vagy egy jobb növésű nőstény gorilláért. A szegény orosz muzsik nem tudja miért hajtják nyölcas sorokban gépfegyverrel és kancsukával egy rríásik gépfegyver felé . . A jó Darvin mester megállapította, hogy köztünk és a gorillák között fajrokonság van. Nem hihető, hogy a gorillák túlságosan örülnek az atyafiságnak. * * *
