Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
(Äynla, 1916. május 91. 91. szám. XLVIII. évfolyam Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. Megyei közgyűlés előtt. ii. A közgyűlésnek — a választáson kívül — fontosabb tárgyait a múlt számunkban már közölt alispáni jelentésen kívül az alábbiakban ismertetjük : A vármegyei háztartási és 1 százalékos pótadó pénztárak múlt évi zárószámadásai szerint, mindkét pénztárban megtakarítások vaunak, amelyek közül a házipénztári megtakarítás túlnyomó része azáltal állott elő, hogy a tisztviselők, és vármegyei alkalmazottak egy része hadba vonult. A maradványok mikénti felhasználása tekintetében az állandó választmány már határozott és azok a különböző segélyeken kívül a tisztikarban bekövetkezett személyi változások következtében szükségessé vált épülettatarozásokra és tisztogatására fognak fordittatni, minthogy a költségvetésbe e címen felvett összeg, a rendkívül magas árak miatt távolról sem elegendő. Beliczey Géza és társai indítványt terjesztettek a közgyűlés elé, hogy a vármegyei főjegyzővé megválasztandó dr. Berthóty István főszolgabíró részére 1000 korona személyi pótlékot szavazzon meg a vármegye. Az inditváDy azzal van megokolva, hogy nevezett érdemes tisztviselőnek, vármegyei főjegyzővé való megválasztása a vármegye közóhaját képezi és ily körülmények között méltánytalan lenne, ha uj állásában kevesebb FELELŐS SZERKESZTŐ : liÓH .V 1>ÁVID. volna a javadalma, mint főszolgabíró minőségében volt. A vármegyének az építkezési, a fogadó, vendéglő, kávóház végül az utcai árusításról szóló szabályrendeletei az illetékes miniszterek felhívásai alapján módositandók. A miniszterek által kívánt módosítások részleteiről annak idején megemlékeztünk, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a keresztülvezetendő módosítások, a szabályrendeleteket lényegükben nem érintik. Jásznagykunszolnok vármegye annak a feliratának támogatását kéri, amelyet a képviselőházhoz intézett a háború alatt keletkezett vagyonszaporulatok megadóztatása tárgyában. Ez az egyetlen törvényhatóségi körirat, mely a tárgysorozatban fel van véve. Kiss László békéscsabai főszolgabíró, tekintettel szolgálati idejére, a VII. fizetési osztályba való előléptetését kéri. Minthogy a törvényes előfeltételek fennállauak, mivel továbbá nevezett főszolgabíró az előléptetésre kiváló főszolgabírói működése alapján joggal tarthat igényt, ennélfogva a törvényhatósági bizottság a kérelmet bizonyára készséggel teljesiti. A közkórház fűtési berendezési munkálatainak újból való elkészítése, a beszerzett költségvetés szerint, mintegy 20,000 koronába kerül. Minthogy a kérdéses munkálatok, amint azt már többször megírtuk, most már el nem halaszthatók, ennélfogva annak végrehajtását a törvényhatósági bizottság bizoMegjelenik minden vasárnap • nyára elrendeli annál inkább, mert a költségekre az 1914. évi kórházi pénztármaradványból a vármegyének fedezete van. A vármegyei helyiérdekű vasutak igazgatóságában a vármegye részére biztosított helyek betöltése tekintetében kell a törvény- hatóságnak intézkedni amiatt, mert a főis- páui, alispáni, főjegyzői és az orosházi főszolgabírói állásokban változások lesznek. Ugyancsak ki kell jelölni a vármegyének megbízottját a gyulavidéki helyiérdekű vasút felügyelőbizottságában is. A vármegye alispánja jelentést tesz arról, hogy a negyedik hadiltölcsönre a vármegye különböző alapjaiból 250,000 koronát — ebből 175,000 koronát lombard kölcsön felvételével — jegyzett. Ezen jegyzéssel a vármegye ösz- szes hadikölcsöne 750,000 koronát tesz ki. A vármegyei épületek f. évi tatarozási költségeinek megállapítása tekintetében, az építkezési bizottság meghallgatása alapján szintén intézkedni kell a törvényhatóságnak. A vármegyei munkásházak egy részénél az idei rendkívül bő csapadék folytán előállott nagy mérvű rongálások következtében szükségessé vált aláfalazásokra több ezer koronára lesz szükség. Ezen összegre a munkásházi tartalékalap nyújt fedezetet. Az Orosháza—szentesi törvényhatósági utak állami kezelésbe történt átvétele következtében a törvényhatósági bizottságnak határozni kell a miniszter által kívánt kötelezettségek elfogadása és egyéb kapcsolatos TÁRCA. Jvkáczíá- virág. Májusi meleg napféngen Szépen virágzó ákáczfák Anclalgó szerelmeseknek Jövetelét most is várják, Szétárasztják illatjokat Ház-udvaron, utczán, téren, Epen úgg, mint eggkor régen. Tudod ? Akkor! Nagyon régen. Virág-lombos szépségökkel, Illattal hivó ákáczfák Szerelmesek jövetelét Hogy hiába most se várják: Jere, menjünk, adsza kezed, Édes, öreg feleségem ! Epe)i úgy, mint egykor régen. Tudod? Akkor! Nagyon régen. Hogy fekete hajunk feh 'r, S arczunk ráncos lett azóta? Baj is az ! Csak zendüljön fel Ajkunkon a régi nóta: „ Nincsen annyi tenger csillag, Nincsen annyi fönn az égen!u Epen úgy, mint egykor régen. Tudod? Akkor! Nagyon régen. Ne huzakodjál! Jer, nézd ! A Fák is hogy megöregedtek, Derékban, ágban vastaggá S terebélyesekké lettek, De illatos virág-lombjok Ott függ most is az ág Végen, Epén úgy, mint egykor régen. Tudod? Akkor! Nagyon régen. Virágzó képességüket Akáczfáink megtartották, Szerelmünket az esztendők, Növelték, nem fogyasztották: Jer! örüljünk a virágnak, Édes, öreg feleségem, Epen úgy, mint egykor régen. Tudod? Akkor! Nagyon régen. Domonkos János. A tudomány és a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlődéséhez elkerülhetetlen a tudományos búvárkodás Tulajdonképen az egész mezőgazdálkodás nem egyéb mint egy végtelenül komplikált és szorosan tudományos alapon végzett kísérletezés, melyet az egyszerű földmi vés otthonról szerzett tapasztalatai és a saját természetes eszének diktandója szerint hajt végre, a képzett gazdászok pedig azoknak az ismereteknek alapján, melyeket sok esztendei iskolázás és szorgalom utján gyűjtöttek. A mezőgazdálkodáshoz rengeteg sok köze van a vegytannak, a természetrajznak, a fizikának, a me- terologiának, nem számítva azt a körülményt, hogy ma már minden jóravaló gazda nemcsak könyvelő, de egyúttal képzett azokban a kereskedelmi ismeretekben is, amelyeket egynémely érdekkörök oly nagyra tartanak. Németországban, amelynek mezőgazdasága határozottan fejlettebb mint a miénk, milliókat költenek évenkint olyan tudományos kísérletekre, amelyeknek célja akár a kémia, akár a fizika segítségével elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését. Hogy ennek mi az eredménye, azt mindenki tudja, mert hiszen ha egy kimondottan ipari államban a mezőgazdaság fejlődése jó egynéhány lépéssel előbbre van, mint egy kimondottan mezőgazdasági államban, akkor már ez a dolog is magában véve eredmény, még pedig olyan, ami előtt kalapot kell emelni Hogy pedig ennek a fejlettségnek és annak a készségnek, amivel Németország a mezőgazdaság ügyét iparkodik előbbre vinni, mi hasznát látjuk a háború . folyamán, arról nagyon érdekes dolgokat mondott el minapában Miklós Ödön volt földmivelés- ügyi államtitkár, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet magyar delegátusa. Kezdjük a kisebbik dologgal. Miklós Ödön szerint ma már Németországban nincs egy talpalatnyi, mezőgazdaságilag hasznositható föld sem, amely meg ne volna művelve. Minden eszközt felhasználtak a németek, Xja,pvi:n.l£: mai száma, S oláa.1.
