Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-16 / 3. szám
4 Békés 1916. január 16. fenyegő nagy veszélytől és rendkívüli károsodás tói megóvassék. Az engedély annál inkább megadandó volt — mert az államvasutaknak homokbányájában — mielőtt a község felesleges vize oda oda vezettetett volna, már felfakadó viz jelentkezett, aminek következtében a gyümölcsös egy része el is pusztult — és igy az engedély megadása esetén a helyzet ebben a tekintben alig valamivel lehet kedvezőtlenebb. Az előálló magánjogi sérelem azonban vagy egyezség, vagy kártérítési per utján orvosolható úgy, hogy a község anyagi megterheltetése, a kérelem megtagadása esetén reá várakozó rendkívüli károsodáshoz viszonyítva — alig számba vehető lenne. Horváth Béla az államépitészeti hivatal főnöke jelentésében előadta, hogy fedanyag kifuvarozása, a múlt hóban egyáltalában nem történt, mert fuvarost kapni nem lehet. Az utkaparók az utak víztelenítésével, a sár lehúzásával, s a fák galya- zásával foglalkoztak. Bánki Horváth Mihály s társainak kérelmét — Orosháza s Csorvás községek között a 63 sz. őrháznál megálló létesítése iránt, a bizottság pártolólag terjesztette fel a kereskedelelemügyi miniszterhez. Öcsöd községnek gyámpénztári szabályrendelete, amely a belügyminiszter észrevételei alapján átdolgoztatott, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetek. A gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hó végén letartóztatásban volt 100 férfi és 6 nő, azok közül volt 102 jogerősen elitéit, vizsgálati fogoly 3, felebbező 1. Egészségi állapot jónak mondható. A hó végével 8 volt a beteglétszám. Élelmezés terén panasz nem merült fel. Fegyelmi eset 3 volt. A foglyok — akik mezőgazdasági munkálatokkal voltak foglalkoztatva, az államnak 1135 kor 80 fillért, mig maguknak 330 koronát kerestek. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszék működésében nem fordult elő említésre méltó esemény. A múlt hóban kiosztatott az előadóknak 2589 ügydarab, feldolgoztak belőle 2041-et. A múlt évben a vármegyei árvaszékhez érkezett 22828 ügydarab, ebből a folyó évre átjött feldolgozatlanul 548. Megemlítjük, hogy az árvaszéki előadói személyzetnek épen fele van hadban, s igy a meglevő előadói személyzet munkássága teljes elismerést érdemel. A közigazgatási bizottság teljes ülése még délelőtt fél 11 órakor végett ért, nyomban utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyben, .Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadásában 3 felebbezett ügyben hozott másodfokú határozatot. Egyéb albizottsági ülés nem tartatott. H i r e k. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsa múlt vasárnap rendes közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya az 1916. évre szóló hitközségi költségvetés tárgyalása volt. A háborús állapot és az azzal járó drágaság miatt a hitközség kiadásai lényegesen növekedtek, mig ezzel szemben a bevételek nagyban csökkentek és a hátralék rendkívüli összegre, tízezer koronára emelkedett. Legnagyobb a veszteség a párbérben, mert a háborúban távollevők párbére — ha a bevonulnak vagyona, vagy biztos jövedelme itthon nincs — hivatalból töröltetik, de lényeges az elmaradt bevétel az egyházi adóból is, mert megterhelhető királyi egyenesadó alap különféle okoknál fogva kevesbedett. — Az egyháztanács elhatározta, hogy a hátralékok behajtására intést alkalmaz és az adószedőket a beszedésre szorgalmazza, az adózókat pedig általában figyelmezteti, hogy hátralékukat sürgősen fizessék le, hogy az egyház ős iskolák szükségletének ellátásában fennakadás ne legyen. Mindezek alapján és a parancsoló szükség folytán az egyházi adókulcs a királyi adó 20 százalékában lett megállapítva, ami a korábbi évekhez képest átmenetileg két percent növekedést mutat. — Az iskolák a belvárosi nagy iskolák kivételével mind el vannak foglalva katonai célokra, igy az oktatás a Belvároson van összpontosulva félnapos tanítási rendszer mellett. Mint érdekes tünetet említjük fel, hogy a háború alatt és miatt az iskolás gyermekek létszáma semmit sem apadt, sőt inkább szaporodást mutat — mig ellenben négy tanerő állandóan a háborúban távol van, kiknek osztályát az itthonmara- dottak látják el. A vármegye közbiztonsági állapota, a múlt hóban a csendőrség jelentése szerint a következő volt. Előfordult 178 bűneset amelyek egy kivételével mind kiderittettek. A feljelentett egyének száma 225 volt, elfogatás 19 esetben. Fontosabb bűnesetek. Lopás 78, orgazdaság 32, gyújtogatás 8, fegyveres erő elleni vétség 10, testi sértés 6, rágalmazás és becsületsértés 4, sikkasztás 3, ember életa elleni támadás 2, csalás 1, stb. Utóállitások a folyó évbén. A honvédelmi miniszter az utóállitások határidejét az egész évre megállapította. Az utóállitások Békéscsabán tartatnak és pedig február és augusztus 21-én, szeptember 30-án, a többi hónapokban pedig 20-án. Ha valamely hónapban előre nem látott körülmények folytán, vagy azért mert arra szükség nem lesz, az utóállitás elmaradása kellő időben kőzhirrététetik. Fizetni kell az egyházadét. Az állami tisztviselőknek fizetése után kirótt egyházi és iskolai adóknak és párbér jogosságát, a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter tudvalevőleg egy konkrét eset kapcsán — legutóbb kimondotta. A miniszter döntése ellen érdekeltek a közigazgatási bizottsághoz fordultak panasszal. A bíróság azonban kimondotta, hogy a vitas kérdés eldöntésére, nem bir joghatósággal, ezek szerint a miniszter határozata végérvényes. A vármegyei községi közmunka összeírásáról, kivetéséről s behajtásól szóló vármegyei szabályrendelet, a kereskedelmi miniszter rendelete folytán módosíttatott illetőleg abból az a rendelkezés, hogy a községi közmunka utcák és járdák fenntartására is fordítható, mint a törvénynyel ellentétes töröltetett. A jóváhagyás végett felterjesztett szabályrendeletet azonban a kereskedelmi miniszter most sem hagyta jóvá, hanem arra újabb észrevételeket tett. Legfontosabb azok között, hogy a szabályrendelet szerint az, aki a természetbeni közmunka elvégzésére alapos ok nélkül ki nem áll, az az általa teljesíteni elmulasztott közmunka tartozás váltság összegének kétszeresét tartozik lefizetni; ha ez összeg behajthatatlan, úgy az előirt kézinapszám kétszeresének természetben való ledolgozására kényszer utján kötelezendő. Ezt a rendelkezést, amely 1891. évben, midőn a szabályrendelet alkottatott miniszteri jóváhagyással került a szabályrendeletbe, a kereskedelmi miniszter most kifogásolja s azt kívánja, hogy mindaz, aki a törvényben előirt kötelességét elmulasztja, az még büntetésből se kényszeríthető természetbeni szolgáltatásra, másrészt pedig a kényszer alkalmazása gyakorlatilag kivihetetlen, a szabály- rendelet olykép módositassék, hogy az illetőtől az általa teljesíteni elmulasztott közmunka tartozással egyértékü váltság összeg hajtandó be. A miniszternek teljesen igaza van abban, hogy a kényszer semmit sem ér, igazolják ezt az eddigi tapasztalatok, amelyek szerint a kényszer alkalmazásával a hatóságnak rendkívül sok kellemetlensége s baja van, anélkül, hogy a legkisebb eredményt elérné. Itt említjük meg, hogy a természetben beszolgálandó közmunka hátralék a folyó 58425 K-t tesz ki, a tavalyi 49965 közmunka kézi napszámból — csendőri karhatalom igénybevétele mellett is — alig 400 lett a múlt évben beszolgáltatva. A természetben való közmunka beszolgáltatásnak nem sok értelme van, mert a miniszteri módosítás esetén is, a váltság ár legnagyobb részben behajthatatlan marad, de legalább megszabadul a hatóság attól, hogy a kényszer kirendelésekkel járó csendőri karhatalmat vegye igénybe, s hogy a csendőröket, fontosabb teendőitől elvágja, anélkül, hogy a kirendelésnek valami eredménye lenne. A himlőjárvány, amiről múlt lapszámunkban hirt adtunk, megszűntnek mondható. A már jelzett két haláleseten kívül több áldozatot szerencsére, nem kívánt a betegség. Csupán három uj betegedés fordult elő, ezek sem kívülről származó uj esetek, hanem az elhalt Tapodi Istvánnak megfigyelés alatt álló három gyermeke. Az erélyes orvosi óvintézkedések elejét vették a ragály elharapózásának. Ambrus Sándor alispán fel- terjesztést intézett a belügyministerhez, hogy a város egész lakosságára rendelje el a kötelező ujraoltást. A minister nem rendelte el az általános oltási kötelezettséget, csupán a kórházi ösz- szes betegek beoltását rendelte el, a polgárság közül pedig csak azokét, akik a betegekkel érintkeztek. Vitézséyi aranyérem a halottnak. Ifj. Haviár Dani cs. és kir. 10-ik huszár-ezred zászlósának holttestét exhumálták s a múlt év őszén hazaszállították Szarvasra s ott eltemették az édesanyja mellé. Esztendő utolsó napján fényes kitüntetés érkezett az özvegy címére. Arany vitéz- ségi érem. Sajnos, a szép kitüntetés már örök nyughelyén találta a dicső halált halt vitézt. A vöröskereszt egyletnek Frankó Flóra 2 K, Szaxmann főhadnagy, gazdasági tiszt (Temesvár) 1 koronát adományozott lapunk utján. Kitüntetett orvosnövendék. A hadsereg főparancsnokság Bikss Mór 46. gyalogezredbeli zászlóst vitéz magatartásáért az I. oszt. ezüst vi- tézségi éremmel tüntette ki A kitüntetett zászlós a gyulai főgimnáziumban két év előtt érettségizett s mint orvosnövendéket sorozták be. Nehány hónapig a gyulai vöröskereszt kórházban is teljesített szolgálatot, egy idő óta pedig az olasz harctéren működik. * Halálozás. Zielbauer Alajos folyó hó 13-án reggel, rövid súlyos betegség után, 72 éves korában meghalt. A jóravaló derék ember halála mélységes részvétet keltett igen széles körökben, különösen pedig a régi Anfang és a Polgári kör tagjai között, amely két helyiségnek Zielbauer évtizedek hosszú során közszeretetben álló vendéglőse volt, akit puritán becsületessége, derűs kedélye, kiváló humora s páratlan jószívűsége folytán mindenki nagyrabecsült és szeretett. Közsajnálkozás között vált meg néhány év előtt a Polgári kör vendéglősségétől, ami sok tekintetben hozzájárult, hogy a Polgári kör régi kedélyes élete, a díszes uj helyisége dacára nagy hanyatlásnak indult, önzetlenségének legnagyobb bizonyítéka, hogy csaknem félszázados becsületes és igyekvő munkássága s takarékos életmódja dacára nem szerzett vagyont magának s élete utolsó éveit tisztes szegénységben élte le. Halálát özvegye, két gyermeke, unokái s a jó barátok és ismerősök nagy száma szive mélyéből fájlalja. Temetése tegnap délután volt, igen nagy részvéttel a róm. kath. egyház szertartása szerint a Józsefvárosi temetőben. Áldott legyen emléke ! Dr. Kovács Károly hősi halála. Csak emberek vagyunk, ezért jöhetnek a legnagyobbszerübb győzelmi hírek, könnyeinket nem tudjuk elrejteni, fájdalmunknak nincsen határa, mikor a gyász és emlékezés koszorúját kell fonnunk szép, erős, egészséges véreink sirjára, mikor egyszerre le kell mondani azokról, akiktől a legtöbbet vártunk, mikor temetnünk kell reményteljes fiainkat. Igen, hazafiak vagyunk, a szivünk büszkén dobog fel minden győzelem hírére, reménykedéssel várunk egy szebb jövendőt, de ezekben a szomorú órákban bizony üres, értéktelen és szegény ez a minden kincsétől megrabolt élet. Ez a háború úgy megviseli a testünket, meg a lelkünket, hogy amig élünk nem fogjuk kiheverni. A győzelem
