Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

4 Békés . 1916. májas 14 erősen megkoptak és így sürgős kijavításra szorulnak. Javaslatba hozta tehát, gondos­kodjék a bizottság, hogy a vasúti állomások mellett raktározott, azonban részben a fuvar- hiány, részben a fuvarokért követelt, de meg nem fizethető magas árak miatt a helyszínére még ki nem fuvarozott fedanyag készletek mielőbb kiszállíttassanak. A bizottság a főispán előterjesztésére akónt határozott, hogy sürgönyileg felhatal­mazást kórt a kereskedelemügyi minisztertől arra, hogy az igás fogatokat hatóságilag ki­rendelhesse a fedanyagnak kituvarozása cél­jából. Utasította azonban a vármegye alispán­ját, hogy a megadandó felhatalmazással csak akkor éljen, ha előbb a méltányos ár meg­szabása tekintetében megkísérelendő egyezség az érdekelt fogatok tulajdonosaival nem sike­rülne. A felhatalmazás megadása azért kére­tett most, mert a mezei munkálatok nagy részt befejezést nyertek és igy az igás munka erő a gazdasági munkálatok nagyobb sérelme nélkül jelenleg felhasználható. Az államépitészeti hivatal főnöke egy­ben kérte a közigazgatási bizottságot, hogy mivel a jelenlegi vasúti közlekedés mellett Gyuláról Békéscsabát egy nap alatt nem le­het megjárni és Budapest és Arad-felé a le­hető legrosszabb — a vármegye székhelyé­ről — a vasúti közlekedés, ennélfogva ezen rendkívül hátrányos állapot mielőbbi meg­szüntetése iránt Írjon fel a bizottság a minisz­terhez. Elnöklő főispán a felszólalásra vála­szolva kijelentette, hogy ő már eljárt az állam­vasutak igazgatóságánál aziránt, hogy a mél­tán kifogásolható sérelmes helyzet orvosoltas- sók és azt a biztatást kapta, hogy ha reggel 8 órakor Nagyvárad felől és az este 6 órakor Békéscsaba felől érkező vonatok közlekedése nem is lessz visszaállítható, legalább olyan megoldást fognak keresni, hogy egy motor­vonat beállításával a gyulaiaknak lehetővé tétessék a Békéscsaba felé való kedvezőbb összeköttetés. Sárossy Gyula árvaszóki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknól említésre méltó esemény a múlt hóban nem történt. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész jelentése szerint a gyulai kir. törvényszék fogházában a múlt hó végén letartóztatva volt 95 egyén, ezek közül jogerősen elitéit 89 és vizsgálati fogoly 6. A letartóztatottak között volt 88 férfi és 7 nő. Egészségi állapot jónak mond­ható. Élelmezés tekintetében — amely külön­ben házilag kezeltetik — panasz nem volt. Fegyelmi eset kettő fordult elő A-rabok tul- nyomólag mezei munkálatokkal lettek foglal­koztatva és kerestek az állam részére 1208, mig a saját részükre 464 koronát. Ezek után a közigazgatási bizottság tel­jes ülése délelőtt fél 12 órakor véget ért, — nyomban utána az árvaügyi felebbviteli kül­döttség tartott ülést és Sárossy Gyula árva­széki elnök előadása alapján 5 felebbezett ügyben határozott másodfokon. Tanügy­Évzárás a középiskolákban. Miat értesülünk — a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendele­tet adott ki, a mely szerint a most folyó tan­évet valamennyi középiskolában junius 3-ikáig be kell fejezni. Eddig a batáridőig az összes vizs­gákat meg kell tartani és már a bizonyítványokat is ki kell osztani. A rendelet vonatkozik a gim­náziumokra, a reál-, polgári-, kereskedelmi isko­lákra, tanítóképzőkre és általában valamennyi középiskolára. A főgimnáziumban szünetelnek az előadá­sok. A törvényszéki épületben — ahol ezidősze- rint a helybeli főgimnázium elhelyezést nyert — — a múlt hét folyamán járványos betegségi eset fordult elő. A vármegye tiszti főorvosa elővigyá- zati szempontból a fertőtlenítés idejére a főgim­náziumi előadások szünetelését rendelte el. — A szünet folyó hó 10-től, bezárólag 17-ig tart, 18-án a rendes előadások ismét folytatódnak. Ez az in­tézkedés azonban a VIII. osztálynak most folyó osztályvizsgálati rendjét nem érinti. A gyulavári allami ellemi iskola kibővítése 18000 koronába kerül, amely összegnek államse­gélyként leendő engedélyezését kérte a közigaz­gatási bizottság a vallás és közoktatásügyi minisz­tertől. A miniszter válaszolva a felterjesztésre ér­tesíti a bizottságot, hogy a kibővítési munkálatok létesítését nem veszi érdemleges tárgyalás alá, mert a háborús viszonyok között, az gazdaságosan s célirányosan úgy sem vihető keresztül. Utasítja a közigazgatási bizottságot, hogy ezt az ügyet a normális viszonyok helyreálltával újból ter­jessze fel hozzá, kijelentvén, hogy hajlandó tá­mogatást adni, de az egész költséget nem enge­délyezheti. Hírek. Hadikölcsönt a haza oltárára. Honvédek kopogtatnak millió és millió magyar ajtón és vár­ják minden ajtó megnyílását. Hősök, mesebeli vitézek lelkes, tüzes szeme néz be minden ablakon s néma, kérlelő tekintetük azt monja, adjátok oda immár negyedszer mindeneteket amitek csak van Magyarországnak, hogy folytathassuk harcainkat, hogy ágyúink el ne némuljanak, kenyérzsákunk telve legyen minden jóval, hogy el ne fogyjanak fegyvereink, meg ne fázzunk hideg éjszakákon s befejezhessük isteni diadalaink sorát elhatározó, végső diadalokkal. A negyedik hadikölcsön gyö­nyörű, beszédes milliárdját kéri a magyar állam. Mindenkit kér, harcosokat és polgárokat, dúsgaz­dagokat és sanyargókat, hogy mindenki álljon egyetlen milliós ezredbe s adja oda_ pénze feles­legét a hazának. Hajdan Mária Teréziák esengtek a nemzethez vérért, életért és pénzért, ma egy szürke honvéd áll a messzeségben s onnan a távol harcterekről honvédek szava suhanva jön a nagy hegyeken, végtelen mezőkön át, — ma egy cso- gálatos hadsereg mondja, adjatok oda mindent, el ne hagyjatok minket, kik érettetek minden nap milliószor élnek és ezerszer meghalnak. Lelke­sedésünk minden termését ma az állam csürjébe kell behordanunk. Ahogy Németország számlálat- lan milliárdokkal mutatta meg, milyen a német otthonok ősereje, ahogy Ausztria is a maga gaz­dagsága óriási jegyzéseivel mutatta meg erejét és készségét, mi is példátlanul vettük ki részünket a haza megsegítéséből. De ne elégedjünk meg •azzal, hogy a legnemesebb katonavért mi adtuk, a legnagyobb hősök bölcsőjét mi ringattuk s hogy eddig adtunk. Többet, még többet kell adnunk. A könnyelműség léha oltára helyet mindenki erre a márványoltárra vigye mindenét. A rengeteg pénz, mely itt is ott is cseng, vegye útját az állam nagy kasszája felé. Nyíljanak ki nemcsak a szivek, de az erszények is. A termékeny, gazdag kánaáni Magyarország kettőztesse meg erejét. A negyedik trombita bűvös szava hiv. Félre ne álljatok s ad­játok oda, mit Isten adott. A19—38 évesek potszemlójéröl multheti számunkban közölt híradásunkba technikai hiba csúszott be, amennyiben tévesen úgy látott nap­világot közleményünk, hogy az 1878—1887. év­beli születésűek kerülnek Gyulán május 26, 27. és 29-én sorozás alá, holott helyesen az 1878—1897 évbeliek, vagyis 19—38. évesek tartoznak a bi­zottság elé állani. A szemlék különben ezúttal a Göndöcs népkerti pavillonban fognak megtar­tatni. A 18 évesek május 29-én vonulnak be. A város katonaügyosztálya közli, hogy az 1898 év­ben született, s alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok folyó évi május 29-én tartoznak még abban az esetben is népfel­kelési tényleges szolgálatra bevonulni, ha ez a körülmény a népfelkelési igazolványi lapjukon feltüntve nincsen. A bevonulásra külön hirdet­mény nem fog kiadatni. Nem lesz utóállitás. A folyó hó 20. napjára Békéscsabára kitűzött utóállitás, a folyamatban levő népfölkelői szemlék miatt ezúttal sem tar- tatik meg. A megyei árvaszék évi jelentése. A vár­megyei árvaszéknek a törvényhatósághoz intézett éves jelentéséből az alábbi adatokat közöljük. A jelentés megemlékezik elsősorban az árvaszéki személyzet létszámában előfordult személyi vál­tozásokról és arról, hogy a személyzet tagjai közül kik teljesítenek katonai szolgálatot. Be lett 'ktatva a múlt évben 22828 drb. Nyilvántartatott az 1914 év végével 21744 kiskorú, 536 gondno­kolt, mig az 1915 év végével 22995 kiskorú és 541 gondnokolt. Az elhagyott gyermekek száma a múlt év végén 648 volt. Az 1915 év végéig nyilvántartásba vett hadi árvák száma 980, szá­muk folytonosan emelkedőben van. Érdekükben társadalmi mozgalom nem észlelhető s olyan jó­tevő, aki hadiárvát magához vagy örökne fogadott volna eddig még nem jelentkezett. Mindkét kö­rülményt sajnálattal jelenti be az árvaszék. Az eddig kibocsájtott három hadikölcsönre a gyám­pénztárak taralékalapjaiból 796500 korona mig a kiskorúak és gondnokoltak tömegéből 1161000 korona jegyeztetett. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrség jelentése szerint előfordult április hóban 200 bűncselekmény, kiderittetett 190. A feljelentett egyének száma 258 volt. El- fogatás 17 esetben történt. Fontosabb bűncselek­mények száma: ember élete elleni támadás 2, testisértés 9, lopás 75, gyújtogatás 8, hatóság elleni erőszak 2, rágalmazás 4, sikkasztás, rablás, orgazdaság, csalás, okirathamisitás 28, fegyveres erő elleni bűntett 6 stb. Gryneusz György pénzügyigazgató. A király Gryneusz György volt gyulai pénzügyigazgató helyettest, a pénzügyminisztériumba beosztott ki­rályi tanácsosi címmel és a VI. fizetési osztály jellegével felruházott pénzügyi tanácsost a VI. fizetési osztályba szombathelyi pánzügyigazgatóvá nevezte ki. Májusi előléptetések a honvédségnél. A honvédség rendeleti közlönye a gyulai 2. honvéd­gyalogezrednél a következő előléptetéseket közli: Deisler Károly alezredes ezredessé ; a tartalékban Diemár Kálmán, dr. Fuchs Béla, Becher Ernő hadnagyok főhadnagyokká, Radványi Emil, Lajta János, Munkácsi Andor tisztjelöltek hadnagyokká, a népfölkelésnél dr. Sándor János és dr. Lauro- vics Zoltán segédorvosok főorvosokká, Bánhegyesi Lajos, Harvich Ernő, Biegler Sándor,Verzár Béla, Sztankovics Lajos, Parecz István, Weisz Gyula, Oláh Bertalan, Rotter Henrik, Gitta Ágoston hadnagyok főhadnagyokká, Németh Sándor, Ten­ner Alfréd Pál tisztjelöltek hadnagyokká, Molnár István tartalékos főhadnagy, a polgári életben a szolnoki főgimnázium tornatanára a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred tényleges állományába fel­vétetett. Hősök kitüntetése. A király megparancsolta, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül dr. Werthetm Iván gyulai orvosnak, a 2. cs. és kir. népfölkelő csendőrzászló­alj aál beosztott népfölkelő segédorvosnak. Dr. Wertheim Iván hat hónapot töltött a bukovinai fronton és a Rarance körüli újévi harcok -t az első vonal segély helyén élte keresztül. Ugyanezt a kitüntetést kapták a harctéren szerzett betegsé­gében hősi halált halt dr. Adler Imre 2. népföl­kelő gyalogezred menetzászlóaljánál beosztott nép­fölkelő főorvos; továbbá az ellenség előtt tanú­sított vitéz magatartásáért Aczél Béla a 302-ik honvédgyalogezredhez beosztott 2. honvédgyalog- ezredbeli hadnagy, Gellert Jenő és lomcsányi Belizár az 1—2 népfölkelő gyalogezrednél beosztott 2 honvédgyalogezredbeli főhadnagyok; végül az ellenség előtt kitűnő szolgálatai — elismeréséül Balogh Dénes az I—2. népfölkelő hadtápzászló- aljnál beosztott főhadnagy, pósteleki uradalmi in­téző. Az I. oszt. ezüst vitézségi érmet az ellenség

Next

/
Thumbnails
Contents