Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-09 / 15. szám

Békés 1916. április 9. # teljes rekompenzációt nyújt, hogy a magasabb fekvésű földeken sokkal több a búza, árpa s zab­vetés, mint tavaly és az azt megelőző esztendők­ben is volt. A bevetett területeken mindenütt gyönyörűen fejlődik a vegetáció és további ked­vező idő mellett ezidőszerint a legjobb termésnek nézhetünk eléje. Hanem a jó meleg eső most már nagyon elkelne, miután a föld felülete már nagyon is meg van száradva. Balesetek. A gyulai gyufagyárban április 1-én délután súlyos baleset érte Tollas Mari 16 esztendős munkásnőt. A svédgyujtó készítő gép­nél dolgozott, mikor a pléh keretben levő gyufa hirtelen meggyuladt s a láng a lány arcába csa­pott. Súlyos és fájdalmas égési sebeket szenve­dett. A közkórbázban gyógyulása nehány hetet fog igényelni. — Szőllősi Róza kórházi ápoló­nőre az elmebeteg osztály épülete előtt egy ablak zuhant le és jobb kezefejét erősen összezúzta. Az ablakot egy dühöngő elmebeteg dobta le rohama közben. — Osváth József bakkancsgyári mun­kás jobbkezének hüvelykujját folyó hó 6-án a sarokfaragó gép odakapta és egy darabot levá­gott belőle. — A közkórházban kötözték be sérülését. — Szabó István 16 éves szolga f. hó ö-én szalmával megrakott kocsin hajtott a vasút felől a városba. A szembe jövő katonazenétől a lovak megijedtek, a kocsit elragadták s a fiú a magasból lezuhant. Jobb vállperece eltört. A köz­kórházban ápolják. Nem fizetik az adót. A városi adóhivatalban a napokban tartotta meg dr. Lovich Ödön polgár- mester az évnegyedi vizsgálatot s arra a szomorú tapasztalatra jutott, hogy a lakosságnak még az a része sem fizeti be adóját, akikről biztosan tudni lehet, hogy gabona és jószág eladásból tekintélyes összeget zsebeltek be. A városi pénztár ennek következtében üres és maholnap a rendes háztar­tási szükségleteket sem lesz képes ellátni. Azért a polgármester elrendelte az adók legerélyesebb behajtását. Legalább akik itthon vannak, tegyenek eleget kötelezettségeiknek, elég ha a hadbavonul- tak hátralékát kénytelen a város nélkülözni. Egy csirkefogó öngyilkossági kísérlete. Köz­ismert alakja a gyulai rendőrségnek Kis István gyulai csavargó, aki 20 esztendős korának dacára már elég szép múltra tekinthet vissza. A lopások egész sora fűződik a nevéhez és csak nemrég emlékeztünk meg róla, hogy éjjel megtámadta Exner Reinhardt gyulai fiút és elrabolta pénz­tárcáját. A minden hájjal megkent csavargónak nagyon is felszaporodtak a rovásai és mostanában kerülnek tárgyalásra viselt dolgai. A reá váró büntetéstől való félelmében öngyilkosságra szánta el magát. F. hó 4-én délután a szentpálfalvi oláh­temetőben zsineggel egy fára kötötte föl magát. Éppen abban a percben járt arra a körgáton Fa­zekas Mihály vasúti munkás, észrevette a kapálózó embert, gyorsan odaszahdt és elvágta a zsineget. Az értesített rendőrség részéről odaérkezett dr. Kurtucz Yaléria tiszti orvos és Péter József rendőrbiztos megállapították, hogy pulzusa még rendes. Intézkedésükre beszállították az akasztott ember jelöltet a közkórházba, ahol mesterséges légzéssel teljesen magához téritették. Halálos tragédia Szentetornyán. Folyó hó 3-án halálos végű tragédia történt, a máskor olyan csendes Szentetornya határában. Kovács János ottani tanyai lakos és sógora Szécsi György a jelzett napon már reggel elmentek korcsmázni. Valami örökségi vita volt közöttük. Talán ez iz­gatta, ez hajtotta őket, mert máskor ilyent nem tettek, Ittak pálinkát sört. Ha az egyik korcsmát megunták, elmentek a másikba. Mámoros állapot­ban megint csak rámentek arra, ami bennök mo­toszkált. Az örökség kérdésére. Az ilyen osztozko­dás még józan állapotban is indulatba hozza az embereket, hát még szeszes italtól felhevült álla­potban. A sógorok kegyetlenül összevesztek. — Csak úgy röpködtek a könnyelmű sértő szavak, a melyek mint méreg ütődtek bele a Kovács István zavaros, robotos elméjébe és ott még nagyobb zavart csináltak. Délben a sógorok elváltak és elmentek haza, mindketten ebédeltek egy keveset. Szécsi György azután befogta a lovait és kiment a földjére szántani. Kovács István meg elővette a vadászfegyverét s annak mindkét csövét meg­töltötte. Az otthonvalóknak feltűnt a dolog. — Marasztalták Kovács Istvánt, mert nem ok nél­kül féltek, hogy bajba keveri magát. De Kovács Istvánba egyszerre belebujt az ördög és az vitte egyenesen a sógora földjére. Szécsi György már messziről látta a sógorát kezében a fegyverrel közeledni. A bérese is figyelmeztette rá. — De Szécsi magyar ember módjára tovább szántott. Talán nem hitte, hogy baj lesz. Ha hitte is, ak­kor se szokta a magyar ember azt kikerülni. — Mikor Kovács István 8—10 lépésre ért hozzá Szécsi György szembe fordult vele. Ekkor Kovács István felemelte a puskáját — és rálőtt Szécsi Györgyre, akinek fejét találta a lövés, s erre el­esett. Kovács István nyugodtan tovább ment — majd jelentkezett a csendőrségnél. Szécsi István vasárnap meghalt. Kovács Istvánt letartóztatták és átadták a kir. ügyézségnek. Tragikus halál. Lászlói Vince kapitány, pár évvel a háború kitörése előtt sok ideig Csabán szolgált a 101. gyalogezredben. Innen Trebinjébe helyezték. A háború kitörése is ott érte. Több ütközetben vett részt a szerbiai, montenerói s az olasz fronton. Katonái rajongásig szerették atyai bánásmódja miatt. Legutóbb Rumába helyezték, ahol a város katonai parancsnoka lett. Itt érte a szerencsétlenség március 23-án a Csabán is köz­szeretetben álló kapitányt. Délután egy tüzes vérű paripán kilovagolt a határba. Valamitől a ló meg­ijedt, megbokrosodott s a kapitányt levetette a hátáról, ki oly nagyfokú agyrázkódást szenvedett, hogy alig pár óra alatt kiszenvedett. A tragikus véget ért kapitányt nagy katonai pompával te­mették el Rámán. Halálozás, özv. Vilim. Jánosné szül. Csorna Etel néh. Vilim János jóemlékü csabai ügyvéd özvegye f. hó 3-án elhunyt. A köztiszteletben álló matróna egyetlen fia Vilim István népfölkelő had­nagy orosz fogságban. Dr, Zsilinszky Endre föld- birtokos az elhunytban anyósát gyászolja. Teme­tése szerdán délután volt nagy részvét mellett. Szerencsétlenség. Bencsik János csabai fürjes­pusztai lakos tanyájára igyekezett. A békési utón a motor előtt áthajtott, de a lovai itt ijedezni kezdtek, s a kocsit visszataszították a sínekre. — A motor már nem fékezhetett s elütötte a ko­csit. Bencsik a kocsi alá került. — A kórházba szállították. Öngyilkosság. Pilinszky János csabai 59 éves gazda a háza padlásán fölakasztotta magát, mire észrevették hozzátartozó,i már meghalt. — Tettének oka ismeretlen. Öngyilkossági kísérlet. Hrabovszki Mi- hályné békéscsabai asszonynak az ura is bevonult katonának. Sokat busult emiatt az asszony. Ad­dig addig kesergett, amíg megakart válni az élettől. Előbb marólugott ivott, de csak keveset, majd egy konyhakéssel hasbaszurta magát. Kór­házba szállították, hol nagy kínok között meghalt. Száraz sütemény a harctérre. Ezen a címen kiadóhivatalunkban egy füzetecske jelent meg, mely 100, különösen tartós édesség recipéjét fog­lalja magában. Ara 40 fillér. Ajánlásképen közöl­jük a füzet előszavát: »Mivel a harctéren nem érnek rá tésztát készíteni, drága katonáink pedig, különösen a fiatalabbjai, majd elepednek a mamájuk vagy életükpárja készítette édességért, a csomagok azonban sokára érvén oda és a nem tartós süte­mény útközben élvezhetetlenné válik, néhány tar­tós sütemény recipéjének az összeállítását és ki­bocsátását nem tartottuk feleslegesnek.« A külö­nösen tartós és az olcsón előállítható sütemények külön meg vannak jelölve. Azt hisszük, hogy a mostani magas élelmiszer árak mellett sok házi­asszony megveszi a füzetet, hogy olcsó áron ké­szíthessen kávé mellé való apró süteményt, ha nincs is a harctéren senkije, akinek süteményt küldhetné. Kapható: Dobay János könyvárusnál Gyulán. Szerencsétlenség. Folyó hó l-én súlyos sze­rencsétlenség történt Orosházán, a 73-as orosházi vasúti átjárónál. Egy kocsi előtt a lovak a robogó személyvonattól megijedtek 8 örült vágtatásba kezdtek. A kocsis nem tudta megfékezni a lova­kat, a kocsi felborult s a rajta ülők közül egy asszony súlyos természetű belső zuzódásokat szenvedett. A kocsisnak pedig a bal lába tört el. A dobozi postajáratnak Békéscsabára vissza­helyezése érdekében a község kérelme folytán a közigazgatási bizottság által tett előterjesztésre a postaigazgatóság válaszolva a község kérelmére és panaszára kijelenti, hogy azon nem segíthet, mert a dobozi postamester a megállapított 1440 korona szállítási átalányért a doboz—békéscsabai posta­szállítási sem a saját fogatával sem bérbeadás utján fentartani nem képes, mert oly magas bért és árat követelnek, hogy az az átalányt jóval felülhaladja. A békési kettős postajáratot emiatt kellett egy járatra leszállítani. A békés—dobozi postajárat — az igazgatóság értesítése szerint — jelenlegi menetrendje a mai rendkívüli viszonyok­nak teljesen megfelel, mert Gyulán délelőtt 11 óra 30 perckor feladott, Dobozra szóló postakül­demények, valamint a budapesti reggeli hírlapok még aznap délután 5 órakor Dobozon vannak, viszont a Dobozon egész nap feladott küldemények másnap reggel 5—6 óra között Békéscsabán, Gyulán, sőt Budapesten vannak. — Ennél jobb összeköttetést akkor sem lehetne elérni, ha a régi állapot állíttatnék vissza. A vonatkésés minden vonatkozásban érezteti hatását, arról tehát a posta nem tehet. Végül kijelenti az igazgatóság, hogy ha Doboz község ragaszkodik a békéscsabai össze­köttetéshez, úgy az visszaállítható, ha a község az 1440 korona szállítási átalányon felül előálló költségeket viselni hajlandó lesz. Öngyilkos diákleány. Fehér Imre kondorosi földbirtokos 17 éves Ilona leánya, ki a szegedi felsőkereskedelmi iskolának volt növendéke, múlt hónap 14-én eltűnt a lakásáról. Levelet hagyott hátra szüleinek, amelyben azt irta, hogy öngyil­kos lesz. A szülők kerestették a leányukat, de nem tudtak nyomára akadni, mig végre 30-án a fiatal leány holttestét a Tiszából kifogták a tápéi halászok. Az öngyilkos leány megismerkedett egy fiatal tanulóval, kivel szorgalmasan leveleztek. Az igazgató azonban megtudta a levelezést s a fiút is, a leányt is megintette. A megintés után a lány hamarosan eltűnt. A Tiszába ölte magát. A mélyen sújtott szülők leányuk holttestét haza­vitették Kondorosra. Magyar Hubertus jelvény. A honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala megalapította a magyar Hubertus-vadászjelvényt, amely a maga művészi formájában pompás emléke marad a vi­lágtörténeti nagy időknek és a magyar vadászok nemes áldozatkészségének, jövedelmével pedig az elesett hősök özvegyei és árvái alapját fogja gazdagítani. A magyar vadászok bizonyára kivé­tel nélkül megveszik és másokkal is megszerez­tetik ezt az ő dicsőséges emblémájukat. — A Hubertus-jelvény egyszerűbb kiállításban 2 koro­nába kerül, a diszesebbje 5 koronába és a jöve­delem az utolsó fillérig a nemzet vértanúinak hátramaradottjait illeti Megrendelhető a Hadse­gélyző Hivatal jelvényosztályánál, Budapest, V. Akadémia-utca 17. Elhalálozások. Leimd'órfer Mór volt gyomai irodatiszt, aki egy éve hogy nyugdíjba ment, hosszas szenvedés után Gyomán elhalt. Holtteste Nagylakra lett elszállítva. — Faragó László gyo­mai járási hivatalszolga a doberdói fensikon fo­lyamatban levő harcokban hősi halált halt. Használjunk jótékonysági számolócédulákat! A Hadsegélyező Hivatal az érdekelt szaktestületek és a nagyközönség szerető figyelmébe ajánlja a jótékonysági számolócédulákat, amelyeket kizárólag a hivatal terjeszt, a nemes cél érdekeinek szigorú

Next

/
Thumbnails
Contents