Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-09 / 2. szám

1916. január 9.

Békés

5

Hirdetmény.

A föld- és há2birtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pótado fejében fizetendő :

a) a földbirtokra, a házbór alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami eg enes adónak és földtehermentesitósi járulóknak 30 százaléka,

b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitósi járulékoknak 40 százaléka ;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesitett föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földte- herméntesitósi járulók címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy :

1 a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó, az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző óv végéig tényleg le nem rovott tőkemaradók egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve;

2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett ós bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után ej:y évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az óv első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első ós utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyviieg bekebelezett közadók •és kincstári bórhátralókok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883 XLVI t.-c. 16 §.

Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg mely az adóévet megelőző óv végén lenmaradt tőkemara- radék után jár Ha tehát valamely földbirtokos 1913 évi január hónapban 100 000 koronát vett fel magánhitelezőnél ós ebből ugyanazon évi december hó 15 ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1914. évre az 1913. évi december hó végén feumaradt 4000 korona tőkemaradók évi kamatainak 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülöm- böztetnek

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől lelvett kölcsönökre nézve az ált. jövedelmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ;

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s így a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó -- melyek az adóév folyamán keletkeznek. <1891. 4L 187. P. M. R. 1891. 13. P. K.)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893- 28058 P- M R. 1893. 13. P K.)

A vallomás az adóév január I—31. ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál).

E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10 számában megjelent 21 275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján ós abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltórdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt.

A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózok, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadókkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés nieg- tortóntónt követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pónzügyigazga- tóságnál kérni.

Mindazon adózók kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az altalános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasz- tása céljából telekkönyviieg be nem kebelezett, vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot, avagy tény eges kamatlábat vallanak be, az 1909- évi XL t-e. 93. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

Gyula, 1916. évi január hó 2 án.

8 1—1 A városi adóhivatal.

Hirdetmény.

A IY. osztályú keresetadó alá tartozójövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1916. évi január hónapjában

állandó fizetést, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi községi, egyházi, társulatok és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pónztárnokok, s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok tanítók, nevelők, írók, művészek hivatalszolgák stb , a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken január hó 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak,, azonkívül a vállalatok ós intézetek igazgatósága elöljáróság, pénztár, föld- birtokos vagy üzlettulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, bogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- ós fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be.

Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szol gálatuk fejében akár készpénzben, akár ter- mesztmónyekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak.

E keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztmónybeli járandóság, avagy egyéb járulók a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e, vagy sem, kizárólag az adókivetésre illetékes közegek vannak hivatva.

A IV. osztályú keresetadó alá ‘tartozó járandóságoknak az állam- kincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, illetve az adott‘vallo- másban a kincstár szándékos megrövidítésének, megkárosításának, az adóköteles foglalkozás vagy jövedelem szándékos eltitkolásának cselekménye (1909. XI. 93. §-a) jövedéki kihágás, melyek

birsága 1—8. annyi mint az összeg melylyel az államkincstár megká- rosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságairól vallomást nem adnak, ezek illetményeit az illető vállalatok ós egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni ós az állampénztárba óv- negyedenkint beszolgáltani.

Tisztek, tisztviselők ós hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, e pénztárak által kifizetett illetményeikről vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki — és havi levonások utján közpónztár szedi be.

Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki.

Gyula, 1916. évi január hó 2-áu.

7 í-i A városi adóhivatal.

Hirdetmény.

A tőkekamat és járadék- adó áld tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1916. évi január hó 20-ig a

tőkekamat- ós járadókadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén, vagy, erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányadó valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek adója által közvetve, vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül : mindazon kamatok, osztalékok ós jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyón vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradekokból! özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá, hitbizományi, családi ós alapítványi tőkéből ;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából ;

d) a bányahaszonbórből ós a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék fejében élvez ;

e) külföldön íekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből ;

f) az állam vagy

g) a törvényhatóságok által kibocsátott — s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesitett kötvényekből húz ; végre

k) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál óc mindazon intézeteknél, melyekkel takarókyónztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümölcsö- zós végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel :

1. a fentebb említett magyar államkötvények ;

2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények ;

3 nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett ós jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve.

Az ezen kamatok után járó tőkekamat adót és pedig az I. allattiak után a kifizető