Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-26 / 39. szám

XLVIl. évfolyam. Oy«!a, 1915 szeptember 90. 39. szám. Előfizetési árak: Egész évre .......... 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Év negyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal! Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyilíterek infézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. [Tanítok a tüdővész ellen. Í000 korona jutalom 10 tanítónak. A tüdővész elleni védekezés sociális is­mereteinek terjesztésében nagy szerepük van a tanítóknak. A József Kir. Herceg Szana­tórium Egyesület, ez a par excellence tüdő­vész ellen küzdő társadalmi és egészségügyi szervezet évről-évre a magyar tanítósághoz fordult, hogy legyen segítségére a tüdővész elleni ismeretek terjesztésében. A tanítók az iskolájukban a jó levegőnek, tisztaságnak, rendes étkezésnek egészségügyi fontosságát már a múltakban is hangoztatták, újabban azonban a tuberkulózis elleni védekezés or­szágos szervezése folytán e tanítások céltuda­tosabbak lettek és érintették a fertőzés ve­szedelmének orvostudományi kritériumait is. A zsenge növendékek előtt a tanítók a min­dennapi élet szörnyű példáival bizonyították, hogy az egészséges életmód elemi szabályai­nak be nem tartása minő szörnyű rombolá­sokat idéz elő a családokban. A tuberkulózis lakásbetegség. Ezt igazolják a legalsóbb né­pesség körében pusztító és nemzedékről-nem- zedékre valósággal öröklődő fertőző esetek. A megismerésnek, a kórokozás e megállapí­tásának pedagógiai felhasználása alkalmas arra, hogy a növendékek révén az alsóbb népesség körében áldásosán terjessze az egészségügyi ismereteket. A magyar tanítóság helyesen ismerte fel a maga feladatát e téren s a József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület évről-évre konstatálhatta, hogy a tanítóság munkája milyen jelentékenyen segíti előre humanitárius és ismeretterjesztő tevékenységét. Ez indította az egyesületet arra, hogy legújabban egy egészségügyi tízparancsolatot is forgalom­ba hozott, amelyet sok ezerszámban szétkül­dött az iskolák vezetőinek. Ez egészségügyi tízparancsolat a következőkép hangzik: 1. Az egészség a legnagyobb vagyon és boldogság. 2. Zsugori ember az, aki a napfénnyel takarékoskodik. A napfény az egészség leg­jobb megőrzője. 3. Egészségedre vigyázz s ezzel vigyázol embertársaidéra is. 4. Gondosan őrködjél lakásod tisztasága felett. Szenyben elszaporodnak a rovarok, kü­lönösen a legyek. Ezek pedig a legveszedel­mesebb betegségek terjesztői. 5. Étkezés előtt mosd meg kezedet szap­pannal és vízzel, nehogy veszedelmes beteg­ségek csiráit vidd a szádba. 6. Sohase köpj a földre, mert a köpe­ted árthat embertársaidnak. 7. Zsongitó alkohol ártalmas az egész­ségre. A tiszta víz a legjobb ital. 8. Sok betegséget egészen láthatatlan kis lények (bacillusok) okoznak, amelyek el­len a tisztasággal és fertőtlenítéssel véde­kezzél. 9. Erezd ember voltadat és légy ma­gadra tiszta, mert a tisztátalanság állati tu­lajdonság. 10. Gyomrodat meleg, forralt ételekkel tápláld, a magas bő elpusztítja a betegség csiráit. Kétségtelen, hogy ez a rövid mondatokba komprimált egészségügyi tanácsadás megtalálja az utat a gyermek elmékbe és a gyermeken át a szülőkhöz. A József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület a tanítóság nemes munkáját mél­tányolni kívánta azzal, hogy az ország taní­tói karából 10 olyan tanítót, aki a tüdővész elleni védekezés sociális ismereteinek terjesz­tése körül a legtöbb eredményt produkálta, 100—100 korona jutalomban, vagyis ösz- szesen 1000 korona jutalomban részesí­tett. Az egyesület mérlegelte a hozzá be­terjesztett jelentéseket s ezek alapján a kö­vetkező tanítóknak Ítélte oda a 100—100 koronás jutalmait: Bagoly Béla ig.-tanitó (Barátos), Fischer Lipót ig.-tanitó (Liptó- szeutmiklós), Fülöp Gyula tanító (Nagyrákos) Horn József isk.-igazgató (Poprád), Kiss Béla ig.-tanitó (Újpest), özv. Konecsny Jánosné tanítónő (Szilágysomlyó), Kovács Ida óvónő (Vésztő)), Nergert Vilma tanítónő (Jászkara- jenő), Lukács Dénes tanító (Alsógyertyán), Szutter Dániel ig.-tanitó (Pápa). A magyar tanítóság nem szokott hozzá, hogy a maga önfeláldozó, önzetlen, hazafias és sociális tevékenységét, akár a nyilvános­ság, akár magánosok részéről valami móltány­TÁRCA. Dobos István hadipilóta feljegyzései. Egy idő óta nagyon változatos a munkánk. Mikor a múlt ősszel a hangártáborral idejöttünk a tengerpartra, a komor és titkozatos fekete he­gyek tövébe, még palléroskodtunk is néhány hé­tig. Jártunk a munkások és mesteremberek kö­zött és vigyáztunk, hogy szépen, becsületesen készüljön el mindén, a hangárak, a deszka- épitészet ezen remekei, a repülőtérnek lemángo­rolt mező, az odavezető utak, mindenféle beren­dezések, a lakásaink. Később elővettük a sze­relő- és mechanikus-tudományunkat. Hozzáfog­tunk a szétszerelve hozott gépek összeállításá­hoz, nem azért, mintha nem lett volna elég em­berünk, de türelmetlenül vártuk, hogy gépre szállhassunk és itt bizony akadt dolga minden­kinek, aki csak egy csavart is meg tudott for­gatni. Mire elkészültünk és felszállásra került volna a sor, megjöttek a több hetes őszi esők. És mi, akik eddig is alig fértünk a bőrünkbe, és nagy vérszomjasán vártuk az alkalmat, hogy bomba­vetési kirándulásra küldjenek, napok hosszat ásitva heverésztünk a gépek között. Végre egy napon oszladozni kezdtek a fel­hők és déltájt egy keskeny, de ragyogóan fényes felhőhasadékon át három repülőgépet pillantottam meg a magasban. Az ellenséges hegyek felől jöttek. Kalapálni kezdett a szivem. Hát mégis lesz valami. Ha egyéb nem, hát egy kis csete­paté 2500 méteren Mert ilyen magasban lehet­tek. Lelkendezve futottam a kapitányomhoz, köz­ben folyton szemmel kisérve a repülőket. Amint jobban néztem és nagyobbodtak, roppant isme­rősnek tűntek fel a körvonalaik. Hisz ezek a sa­ját gépeink, még pedig a tengeri madaraink, hidroplánok ... Az ellenség rengeteg lőport pa­zarolhatott rájuk. Csak úgy rengtek a hegyek, úgy dörögtek az ágyuk onnan túlról. K. altiszt barátommal együtt összetett ke­zekkel könyörögtünk a kapitányunknak, engedjen bennünket felszállni, hadd nézzük meg, mi tör­ténik odaát. A szó szoros értelmében betegek voltunk, hogy tétlenül kellett hallgatni az ágyuszót. Másnap aztán megkezdődött a tánc. Elő­ször 0. főhadnagy indult útnak és pompás fényképfelvételekkel megrakodva tért vissza két és fél órai repülés után. Utánna K. barátom kö­vetkezett, aki bombákat vitt magával. Láttuk egy darabig, amint a viz fölött körözött elég nagy magasságban, azután hirtelen eltűnt. Bizony motordefektust kapott szegény és tengeri fürdőt vett akarata ellenére. De közel történt a parthoz és baj nélkül kihalászták őt is, a gépét is, pedig az ellenséges hajók veszettül ágyuztak feléje Ezen az éjjelen azután aludni sem tudtunk. Az ellenséges hajók veszettül bombázták az egész aerodromot. Nagyjában igy múltak a napok. Sokat szálldostunk a tenger felett, megnéztük gyakran, mit csinálnak az ellenséges hajók. Ellátogattunk a Lovcsenre, tiszteletünket tettük Cetinjében. Egyszer egy nagy sátortábort fedeztem fel: vagy kétszáz félvad fickót kergettünk ki belőle bom­báinkkal. Máskor nyolc puskalövéssel a szár­nyainkban érkeztünk haza a hangárok elé, de bajunk nem történt. így szürkén felsorolva, ezek a dolgok ta­lán unalmasan hangzanak, hisz oly gyakoriak a repülő katonák életében. De amint jegyzeteim­ben lapozgatok, ellenállhatatlan erővel torlódnak fel bennem az újra meg újra átélt nagy esetek megrázóan szép izgalmai épp úgy, mint a kisebb epizódok egymást kergető képei. Különösképpen emlékezetes marad egy utam, mikor utasom otthon hagyta a fényképező gépet és bombákat sem rakott a gépbe, sőt gép­fegyver sem került a podgyász közé. A kapitá­nyom magához intett és ideadta a vidék egy ál­talam még ismeretlen részének a térképét, a melyen egy hosszabb útvonal vörös ceruzával volt meghúzva. „N. és G.u-n keresztül el kell repülni ide. Ez D. Itt már meglátni az állásain­kat. Óvatosan, nehogy az ellenséges tüzérség elcsípjen benneteket. »Pontosan elmondja, hol kell landolni, milyen a terep, rendesen melyik irányból fuj a szél. Úgy látszik, tájékozottan és alaposan ismeri a helyet. »Ott jelentkeztek M. főhadnagy urnái és átadjátok ezeket a kis cso­nLiSbp'uua.Is: mai száma © oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents