Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
2 Békés 1915 március 28. pékeknek és általában azoknak, akik a liszt feldolgozásával vagy forga- lombahelyezósével foglalkoznak, azt a lisztkészletet, melyet már hatósági intézkedés következtében kaptak. Minden más, eddig még be nem jelentett készlet bejelentendő. Ismételjük, hogy mindez csak a búzára, rozsra és árpára, valamint az ezekből előállított lisztre vonatkozik. Hadi érettségi bizonyítvány. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium intézkedett, hogy a középiskolák VIII. osztályának katonai szolgálatra behívott tanulói tényleges szolgálatuk megkezdése előtt megkapják érettségi bizonyítványukat. A helybeli főgimnáziumban f. hó 22-én tartották meg tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt az érettségi osztályozó értekezletet, a melyen a rendelet szerint Írásbeli és szóbeli vizsgálat nélkül kizárólag a középiskolai I—VIII. oszt. érdemjegyek alapján állapíttattak meg az egyes tárgyakból az érdemjegyek, illetve az érettség fokozata. Jelesen érettnek nyilvánította a bizottság : Hász Mártont ; jól érettnek ; Titz Józsefet és Uhrin Istvánt; érettnek: Rácz Sándort. Az ifjak április 15-én vonulnak be katonai szolgálatra, érettségi bizonyítványukat pedig egy héttel hamarább kapják kézhez. Ugyanekkor kapják meg osztálybizonyitványukat azok a VII. és VI. osztálybeli tanulók is, a kik a népfelkelő szemlén ,alkalmasának minősíttetvén, a VIII. oszt tanulókkal egyidőben vonulnak be. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1915. év 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Az anyák, a családok onnan, a távolból e kép eszményében küldik haza fájón rezgő szivük érzelmeit. Bizonyítják, hogy nem boldogok- Hiányzik valamijük Hazafájásukban érzik. És itthon egy másik anyának szenvedő, busongó képe verődik vissza abban a képben ; a hazáé, ki szenved és remél, vár és hisz, hogy az ő kivándorolt fiai visszatérnek. Soha. sohasem feledem el ezt a megrázó össze ölelkezést ... ott a temetőben ... a sir- halmok közt. Ha mindig ily eleven, égőén lobogó volt a mi népünkben, magyarjainkban a hazafájás az élőkhöz és hantok alatt porladozókhoz való visszatérés vágya; milyen lehet most e vágy a magyarnak kálváriás nagy esztendejében, mikor vére hullásai és áldozatai közt várja nemzetünk bizalommal a feltámadást. Mikor tele vannak sírokkal a harcmezők, Kárpátainknak magasságai és mélységei. Városaink és falvainknak temet ői Mikor láthatatlanul ravatalok foglalják el tűzhelyeinket és harangoknak bugása sir annyi ezer és ezer családnak lelkében. Ó, most igazán haza fáj a lelke minden magyar kivándorlónak. Sóhajaik most a bömbölő és háborús tengerek felett szállanak hozzánk Jöjjetek is! Mihelyt lehet, jöjjetek. Kidőlt soraink titeket várnak. Búval, vérrel harmatozó mezeink ölelő karokkal fogadnak. Jöjjetek, mig mások, idegenek nem jönnek és el nem foglalják a földet, melyet hőseink nektek is — megmentettek. Baumgartner Endre, rom. kath. segédlelkész. Hírek. Virágvasárnapjára virradtunk, mely kezdete a nagy hétnek ; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet most hozza első zsengéit és az egyház azokat Istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer felhaugzik, azután kezdetét veszi a mély gyász. A harangok elnémulnak, orgona nem szól ; tompán, fájdalmasan, megható egyszerűséggel remegnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozsmák. — A kereszténység magába száll és bűnbánó lélekkel üli meg a Megváltó kínszenvedéseinek két ezredéves emlékét. Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben uj ; a vallás titokteljes mistériumai minden évben ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon ; a hivők összeszedik a természet első zsengéit és ezekkel kezökben hangoztatják a jeruzsálemi nép üdvkiáltását: »Hozsánna! Áldott, ki az Ur nevében jő 1« A nagyheti szertartások sorrendje a róm. kath. Anyatemplomban a következő : Virágvasárnapon-. 8 órakor csendes mise, 10 órakor pálmaszentelés, körmenet, azután ünnepélyes mise, mely alatt a passiót éneklik. Délután 3 órakor Szent kereszt úti ájtatosság. Szerdán délután 3 órakor gyászvecsernye, mely alatt Jeremiás próféta siralmai énekeltetnek. Nagy csütörtökön reggel a szertartások 9 órakor kezdődnek, passió, az oltári Szentség a szent sírba helyeztetik. Délután 3 órakor gyászvecsernye, 6 órakor szentség, szent beszéd, betétei. Nagyszombaton reggel fél 7 órakor szentség kitétel a szent sirhoz, 7 órakor pedig tűz és a húsvéti gyertya szentelése. A próféciák után a keresztkut szentelése s a mindenszentek litániája, ezek végzetével ünnepélyes mise, mely alatt Glória éneklésre az orgona, harangok és csengettyűk újra megszólalnak. Este 7 órakor feltámadási körmenet. Husvét vasárnapján reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepélyes mise, utána szentbeszéd, amelynek végével ismét csendes mise olvastatik. Délután 3 órakor vecsernye. Husvét hétfőn reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepélyes mise, utána szentbeszéd, délután 3 órakor vecsernye. A vármegyei központi választmány f. hó 26-án d. u. 3 órakor Ambrus Sándor alispán el nöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgya az volt, hogy jogerősnek mondotta ki a békésszent- andrási, a szarvasi I. a., a gyulavárosi I. és II., a köröstarcsai, tótkomlósi, szeghalmi és végül a békéscsabai II. szavazókörök országgyűlési képviselőválasztóinak névjegyzékét. Ezek a névjegyzékek eddig azért nem voltak jogerősöknek kimondhatok, mert ezen névjegyzékekből törlések történtek amiatt, hogy a névjegyzékekbe felvett egyes választókra nézve időközben állottak elő olyan körülmények, amelyek folytán őket a névjegyzékből törölni kellett. Említettük már, hogy ezen törlések miatt két békéscsabai lakos élt jog orvoslattal a közigazgatási bírósághoz, amely a törlést elkésés okából megsemmisítette, a többieknek törlése azonban, mivel az ellen 4nem éltek jogorvoslattal, jogerőssé vált és igy őket a központi választmány a fenti napon tartott ülésében kihagyta a most már jogerős névjegyzékekből. Mivel pedig ezek szerint az összes névjegyzékek jogerőssé váltak és illetőleg a törvényben előirt összes eljárások kimerittettek, annálfogva a névjegyzékek egy-egy példánya a belügyminiszterhez, az illető községhez, a közjegyzőhöz küldettek meg és két-két példány a vármegyei levéltárban helyeztetett el. A most kiküldött névjegyzékek egészen 1916. év végéig érvényesek, tehát az idén a központi választmánynak a névjegyzékkel semmi dolga nem lesz, hanem csak jövő tavasszal kell intézkednie az uj törvény alapján most elsőizben összeállított névjegyzékeknek az 1917. évre leendő kiigazítása tekintetében. Az uj törvény által alakított központi választmány működése szintén megszűnt a most említett ténykedésével és ha a központi választmánynak választás elrendelése miatt összekellene jönni, már a februárusi közgyűlésen újjá alakított központi választmány lett az intézkedésre illetékes. A vármegyék szerepe a.világháborúban. Az országos monográfia szerkesztősége, amelynek élén Dr. Csánki Dezső országos főlevéltárnok «Magyar történelmi társulat» alelnöke áll, elhatározta, hogy megiratja külön egy kötetben valamennyi vármegye szerepét és részvételét a világháborúban. Ez a monográfia fel fogja ölelni elsősorban mindazon mozgalmakat és eredményeket, amelyek a vármegyében megindultak és áldásos működésűkkel enyhítették a háború borzalmait és fokozták a nemzet ellenálló képességét. Közölni fogja a monográfia a vármegyéből bevonultak névsorát, szolgálati minőségük szerint, a csapatok működési területeit, a harczokat, amelyekben résztvettek, az elesettek, sebesültek, elfogottak jegyzékét a helyek megjelölésével, végül külön részben fogja méltatni a harcztéren kitüntetett hősöket annak leírásában, hogy a kitüntetést hol és mily tettel érdemelték ki. Ennek a munkának megírásához a szerkesztő a vármegyének csupán erkölcsi támogatását kéri és már most kijelenti, hogy az eladandó példányok árából a vármegyebeli rokkantak és elesettek özvegyei és árvái javára bizonyos hányadot fog juttatni. Népfelkelő bemutató szemlék. Az 1873-tól 1878-ig, vagyis 36-tól 42 évig született népfelkelő kötelezettek népfelkelő szemléjére vonatkozó tervezetet az alispán és a katonai hatósággal egyetértöleg egybe állitván, a tervezet szerint a bemutató szemlék két bizottság előtt a járási székhelyeken fognak az alább megjelölt időben megtartatni: Az első bizottságnál kezdődik a bemutató szemle április 6-án és tart 28-ig, a második bizottságánál a bemutató szemlék április 6-tól 15-ig terjedő időben fognak végbe menni. Az első bizottságnál Békéscsabán elsőnek Békéscsaba népfelkelő kötelezettel jelennek meg és pedig április 7 és 8-n, Újkígyósról pedig április 8-án, Orosházán: április 10, 11, 12 és 13-n Orosháza, 13-án Csorvás, Békéssámson, Gádoros, Nagyszénás és Pusztaföldvár, április 14-én Szentetornya és Tótkomlós, Szarvason-, április 19-én Szarvas és Békésszentandrás, április 20-án Békésszent- andrás, Kondoros és Öcsöd, Gyomait.- április 22-én Gyoma és Endröd, Békéseit: áprils 24, 25, 26-án Békés, 26 án Köröstarcsa és Mezőberény népfelkelő kötelezettjei tartoznak megjelenni. — A második bizottságnál Gyulán április 7 és 8-án a város, április 8-án Doboz, Gyulavári és Kétegyháza népfelkelői kötelezettel kerülnek vizsgálat alá. A szeghalmi járás más kiegészítő kerületi parancsnokság körletébe tartozván, a járáshoz tartozó községek említett népfelkelő kötelezettel a szemle határidejének kitűzése iránt a nagyváradi honvédkiegészitő parancsnokság fog az alispánnak előterjesztést tenni, Eddig az előterjesztés még nem érkezett meg. Megemlítjük, hogy a fent említett két bizottság előtt még a Csanád és Csongrád megyebeli népfelkelő kötelezettek is, az illetékes járási székhelyeken fognak szemle alá kerülni. Gyulai honvédek az elesett Przemyslben. Az osztrák-magyar monarchia legnagyobb vára orosz kézre került. Igaz nem nagy öröme telhetik az ellenségnek az ölébe hullott zsákmányban. Romhalmazzá és hamuvá változtatta a hős várőrség a hat hónapon át minden ostromnak, támadásnak sértetlenül és szilárdan helyt álló, csodás ellenállással megvédett büszke erődöt. Fájdalmas szívvel, hazafiui bánattal vettük hírét a váratlan veszteségnek, de vigaszunkra szolgál, hogy nem az ellenség fegyverei sújtották le, hanem elháríthatatlan természeti törvény, az alattomos éhség fosztotta meg a további védelem lehetőségétől. Hónapokon át az egész világ a legendás vár felé fordította figyelmét, bennünket pedig még szorosabb szálak fűztek a vár sorsához,
