Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-14 / 11. szám

1915. március 14. Békés 5 Honvódezrediink kitüntetett hősei. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása el­ismeréséül Márki Barna gyulai szolgabiró, 2-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak a hadidiszitménycs 3. osztályú katonai érdemke­resztet adományozta, továbbá elrendelte, hogy Grämling Alajos kigyósi uradalmi főintéző 2-ik népfőlkelő hadtápzászlóaljnál beosztott szolgála- tonkivüü viszonybeli főhadnagynak a legfelső di­csérő elismerés tudtul adassák. A hadsereg fő­parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Veres Béla őrmester­nek, Buzgó Péter szakaszvezetőnek, Barta András tizedesnek az 1. osztályú vitézségi érmet; Duber György törzsőrmesternek, Juhász József és Koros Henrik szakaszvezetőknek, Burlát István és Eaur György tizedeseknek a 2. osztályú vi­tézségi érmet adományozta. Életveszélyes a postahivatal bejárata. Régóta figyelemmel kisérjük azt a veszedelmes állapotot, amelv a postahivatal bejáratának egyébként is szerencsétlen elhelyezése és a helyiségbe vezető négy kőlépcső kopása miatt az ott megforduló közönség testi épségét állandóan fenyegeti. A kopás folytán simára csiszolódott kőlépcsőkhöz a cselédek által behurcolt kantákból kiloccsanó viz odafagyott és a havas vagy sáros cipővel rá­lépő embereket az elcsúszás veszedelme környé­kezi. Ezen akartak rövid idő előtt olyformán se­gíteni, hogy a lépcsőkre vasrácsozatot helyeztek el. Ez a megoldás azonban nemcsak nem segí­tett a veszedelmes állapoton, hanem még tetézte is azt. A vasrács felülete ugyanis két hét alatt szintén tükörsimára kopott és most még síkosab­bak a postára vezető lépcsők. Több panasz ér­kezett hozzánk, hogy különösen korosabb embe­rek nagyot estek a lépcsőkről a kibetonozott kemény kapualjra és fájdalmas ütődéseket szen­vedtek. Csütörtök reggel egy szegény földmives asszony úgy elcsúszott, hogy karját törte. A fel­szólalások folytán magunk is meggyőződtünk róla, hogy ez helytelen megoldás volt, a fennál­lott veszedelmes helyzet elhárítására, mert most már nemcsak fagyos, hanem még száraz idő esetén is naponta több száz ember ki van téve annak, hogy kezét lábát eltöri. Jó volna, ha mi­előbb jobb módszert alkalmaznának a bejárás ve- szélytelenitésére, mielőtt még több súlyos bal­eset nem adja elő magát, mert akkor már késő lesz a felelősség felől beszélgetni. A gyors in­tézkedést a közönség érdekében kívánatosnak tartjuk. Halálozás, özv. Herczegh Gézáné Kishalmy Ilona f. hó 8-án 56 éves korában, hosszú beteg­ség után Orosházán meghalt. A boldogult derék úrnő férjének két év előtt történt elhalálozása óta csendes visszavonultságban élt szerető leánya s unokái körében. Dr. Berthóty Károlyné édes­anyját gyászolja az elhunytban, akinek temetése március 9-én volt a róm. kath. egyház szertar­tása szerint az orosházi róm. kath. temetőben a község értelmiségének fájó részvéte mellett. Ál­dás és béke poraira ! A február végi szokatlanul enyhe idő s zivataros időjárás után tapasztalt emberek el voltak készülve rá, hogy a korai langy fuvalmat erős reakció fogja követni De hogy ez a reakció olyan erőteljes legyen, aminőnek a múlt hét folyamán bizonyult, arra igazán seki sem számí­tott. Ama bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek március derekán akkora hózivatarra, oly nagy tömegben lehullott hóra, minőben az elmúlt hét folyamán vo'lt osztályrészünk. Köz­ben csípős hideg is állott be, csütörtök este például a hőmérő R szerint 6 fok hidegre szállott alá s eme hideggel szemben a földeket elborító meleg hótakaró még szerencsének bizonyult, amennyiben a vetéseket, külö­nösen a gyönge árpát, megóvta a fagy pusztításától. Igaz, hogy árpa igen kevés van még vetve s még kevesebb kikelve, neve­zetesen csupán az és annyi, melyet február hó­nap egyik csapadékmentes hetében a magasabb fekvésű homokos földekben tudtak elvetni. A hét végén pénteken újra meglágyult az idő, teg­nap nagyfokú olvadás állott be, a légsulymérő ismét alászállott és aggodalmasan újra esőt je­lez. Csupán a hétfő éjjelen beköszöntő újítóid­ban bizakodunk, hogy az időt szárazabbra for­dítja, noha a hold megújulásához fűződő eme reményünk már hónapok óta folyton meghiú­sult. Adja Isten, hogy ezúttal ne csalódjunk, mert talán sohsem volt oly vagy szükségünk mint most száraz időre, hogy a tavaszi munka, melyet különben is tetemesen redukált munkás­kézzel és igával lehet teljesíteni, végre-valahára megkezdhető legyen. Csaló cigányasszonyok. Az elmúlt hónap 27-én hat dobozi cigányasszony Lakatos Eszter, Sztojka Rozália, Hízó Zsuzsánna, Vas Mária, Far­kas Erzsi és Farkas Mária kirándultak á békési határba egy kis könnyű kereset után. Itt fölko- resték Kovács Gáborné, Kovács Zsófia, Szabó Imréné és Szabó Károlyné rosszerdő-tanyai lako­sokat, kellő komolysággal elmondták nekik, hogy ök a csodás gyógyításaikról hires Siket-nemzetség tagjai, kiket hivatalos működésre a kormány redelt ki „Erdélyországból“ az Alföldre, de nagy titokban hozzáfűzték, hogy ők bizony egyébhez is értenek : nevezetesen azoknak a menyecskék­nek, kik némi ajándékot nem sajnálnak tőlük, hadbavonult férjüket csalhatatlan biztossággal ki­szabadítják a katonaságtól. Ezzel az együgyü me­sével 40 korona készpénzt és némi ruhafélét csaltak ki a hiszékeny asszonyoktól. F. hó 1-én újra megjelentek a rosszerdei tanyákon, de ezúttal a kirándulás balul ütött ki, mert a cirkáló csendőr­őrs elcsípte őket és megindította ellenük a meg­torló eljáráts. Egy szarvasi gazda adománya. A hazafias áldozatkészség szép példájáról tesz tanúságot Komár György szarvasi földesgazda ezer koronás jótékony adománya. A Vöröskereszt céljaira 700 és a Vörösfélhold részére 300 koronát ajánlott fel. Igaz örömmel regisztráljuk ezt a nemes cse­lekedetet, amely a szarvasi gazdák között immár a harmadik szép megnyilatkozása a hazafias érzü­letnek. Nagy bajok vannak most mindenfelé a kék­kővel, mert a készletek kicsinyek és ami kap­ható, az rendkívül drága. A kékgálicot szőlőper­metezésnél nem lehet helyettesíteni, ellenben a tavaszi vetésnél a mag csávázására igen jól helyettesíthető Corbin magvédő szerrel, mely a mai viszonyok között olcsóbb, mint a kékgálic és alkalmazásának egyszerűsége, valamint az üszők elleni megbízhatósága miatt, a legnagyobb figyelmet érdemli. A gazdaközönség jól teszi, ha már idejekorán ellátja magát Corbin magcsávázó szerrel, mert a vasúti szállítás nehézségei úgyis meglassítják a szállítást. Tudomásunk szerint a Corbin használható tavaszi és őszi vetésnél, búza, árpa, rozs, zab és kukorica csávázásához. A Corbin nemcsak üszők ellen védi a magot, hanem egy­szersmind megóvja a gazdát varjuk, galambok, egerek kártevésétől is az elvetett magnál, mert a Corbinnat csávázott magot ezek az állatok utál­ják. Ezen kiváló szert már Magyarországon is gyártják, még pedig Újpesten Dr. Keleti és Mu­rányi vegyészeti gyárában. Nevezett gyár már eddigi cikkeivel is pl. a lysoformmal országos hírre tett szert. 53 1—2 A csabai malom égése. Békésvármegye legnagyobb malma pusztult el néhány óra alatt folyó hó 6-án. A Rosenthal-féle malom eredetileg 50 év óta áll fenn Békéscsabán, de nemrég Ro­senthal Adolf azt külföldön szerzett tapasztalatai alapján kibővítette és megnagyobbította. A régi malom épülethez egy modernül tervezett és jól felszerelt nagy uj malomrész épült, amelynek fel­építése 1 évvel ezelőtt fejeztetett be. Az építke­zés és malomberendezés azonban igen nagy ösz- szegbe került, amelynek előteremtésére részvény- társaság alakult. A részvények többségének bir­tokosai a Rosenthal és Haraszti család. A csabai nagymalom, ahogy nevezni szokták, a most em­lített részvénytársaság malma, a háború kitörése óta, jelentékeny szerepet játszott a hadsereg élel­mezésében és fokozott munkássággal éjjel-napoal dolgozza nagymennyiségben őrölte meg a kenyér­magvakat, annak dacára, hogy a katonáknak el­vitt régi munkásokat uj gyakorlatlan munkások­kal kellett pótolni. F. hó 6-án, szombaton este 6 óra után 15—20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az ereje, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd uránná egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni. Egy pillanat alatt ezer és ezer ember tudta Békéscsabán, hogy ég a nagymalom és a tűz körül ezer és ezer ember gyülekezett. Nyom­ban kivonult a tűzoltóság, amelyet későbben megerősített a gyulai és a békési tűzoltóság is. Kivonult továbbá a rendfenntartásra és mentés­munka céljából csaknem az egész helyőrség. Kiss László főszolgabiró szintén pillanatok alatt meg­jelent a helyszínen és ott egész éjszaka fáradha­tatlan erélylyel vezette a rendfenntartás és a mentés munkáját. A tűz a régi malom helyiség úgynevezett koptatójában keletkezett. Három munkás volt itt, akik a robbanástól megsebesül­tek, ezeket a kórházba szállították. A robbanás a koptatónak a malomudvar felőli falának felsőrészét kidöntötte s az ráesve a kapualj tetejére és a mel­lette lévő lakóházra, úgy a kapualja, mint a la­kóház egyik szobájának tetejét a mennyezeten ke­resztül betörte ; a vasból készült lépcsőt elszakította és elgörbítette, vasrácsokat kiszakított a falból és 15 méternyire dobta ki az udvarra. A robba­nás utáni pillanatokban a régi malom lánggal égni kezdett, amely mindinkább elhatalmasodott. A régi épületből az uj malomrészbe átvezető át­járók és ajtók azonnal elzárattak. Úgy látszott egy ideig, hogy az uj malomrész megmenthető lesz, de egy félóra múlva az is tüzet fogott. A most keletkezett óriási lángtengerrel szemben a tűzoltóság természetesen tehetetlen volt, annál is inkább, mert a robbanás a víztoronynak a régi malomba vezető csövet elszakította s a viz kifolyt. Ennek folytán a mentés most már csu­pán a terménykészlet és a raktárak megóvására irányult. Lázas munkával hordták ki a terményt és lisztet a piacra és más köztérre, ahol azokat a teljes számban kivonult katonaság őrizte. Egy pillanatban a malomból a raktárba vezető átjáró is tüzet fogott és az egyik nagy raktárt fenye­gette a veszedelem. Azonban elfalazással sikerült a veszélyt elhárítani. Az égő malomban ezalatt rohamosan dúlt a vész, az emeletek egymásután zuhantak le és a nagyórtékü malomberendezés egymásután hamvadt el a tűzben. Éjfél táján nagyjából elvégezte munkáját a pusztító elem s akik másnap megszemlélték annak helyét csupán, a puszta falakat látták égnek meredezni, üres ablakszemekkel. De ha az elem borzasztóan pusz­tított is, nem kevésbbé szép eredményt ért el az emberek mentőmunkája. Az égő malomból is sokat megmentettek, úgy hogy mint egy 50,000 mm. megmentett liszt mellett, a veszteség termé­nyekben aránylag nem nagy. Másnap délben a tűz okának kiderítése végett kiszálltak Dr. Konrád Ernő kir. ügyész és Szabó László vizsgálóbíró, akik több mint 3 napig folytatták kint a vizs­gálatot. Szakértőket rendeltek ki annak megál­lapítására, hogy malompor robbanása, vagy pe­dig bűnös kéz okozta e a tűzvészt. A szakértők között a honvédelmi ministerium küldöttje is megjelent. A megfelelően irányított rendőrségi nyomozásában pedig két detektív is résztvesz. Az iddigi adatok szerint a tűz oka valószínűen sze­rencsétlenség. A malmot a részvénytársaság le­hetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újon­nan üzembe hozni szándékozik, Öngyilkosság. Borzalmas módon vetett vé- g^)t elaggott életének Békésen özv. Hidvégi Ger- gelyné Sz. Molnár Erzsébet 79 éves asszony. F. hó 9-én reggel kiment a kamrába és ott torkát egy éles késsel teljesen átmetszette. Fia, ki rö­vid idő múlva keresésére indult, már holtan ta­lálta a földön, vérében fekve a szerencsétlen öreg assszonyt.

Next

/
Thumbnails
Contents