Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-07 / 10. szám
1915. március 7. Békés Iád birtokában és használatára milyen mennyiség hagyandó meg kenyérnek, vetőmagnak, takarmánynak, a felesleget pedig lefoglalnak nyilvánították, amiről a mennyiség megjelölésével jegyzéket hagytak vissza. Ezt a mennyiséget annak tulajdonosa különbeni súlyos büntetés terhe mellett el nem adhatja, semmi címen másnak át nem engedheti, hanem köteles azt az országos gazdasági bizottságnak a hatóságilag megállapított legmagasabb áron, készpénz fizetés mellett átengedni és az általa meghatározott időben, az általa kijelölt állomásra oda szállítani. Gyula város belterületén a hét végéig befejezték az ösz- szeirást, annak eredményéről kormánytilalom következtében úgy nálunk, mint országszerte tilos számadatokat közölni. A külterületi tanyákon még hátra van az összeírás, amit a járhatatlan utak késleltetnek, — A földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy úgy nálunk, mint Nénetország- ban a hadsereg lisztszükséglete aratásig biztosítva van, tehát a most még egyes gazdák birtokában levő gabona kizárólag a polgári lakosság élelmezésére fog fölhasználtatni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a lefoglalt gabona miképen kerül a fogyasztó közönséghez, a következőket közölhetjük : Az országos gazdasági bizottság a lefoglalt gabonából minden törvényhatóságnak átadja a lakosság élelmezésére kiszámított mennyiséget, de nem készpénz ellenében, mert a törvényhatóságoknak különösen a háború alatt nem áll módjukban ilyen nagy összeget előteremteni. Hanem az fog történni, bogy a helyi malmok (esetleg konzorciummá tömörülve), amelyek készpénzért, a megállapított maximalis áron veszik át a gabonát az országos gazdasági bizottságtól és a lisztre megállapított maximális áron ők bocsátják a közönség rendelkezésére a már lisztté feldolgozott gabonát a közvetítő kereskedelem utján. A malmoknak a haszna az a differencia volna, amely a maximális gabonaár és a maximális liszt ár között van, azonkívül az őrlésnél megmaradt korpa is az övéké lenne. Mivel azonban a városunk lakosságára jutó gabona mennyiség pontosan ki lesz számítva és bizonyos mértékre korlátozva lesz, biztosítanunk kell a lisztnek a közönség között való arányos elosztását, vagyis azt, hogy ne juthasson mindenki tetszése szerinti mennyiségű liszthez, mig másoknak semmi se jusson. Ennek a megoldása a városi tanács feladatát fogja képezni. Hogy ez a nehéz kérdés miként oldassák meg legcélszerűbben, nem fog nagy gondot okozni a városházán, mert hiszen a szomszéd városok : Nagyvárad, Arad stb. már találtak ki megfelelő tervezeteket. Ezek közzül, bizonyos speciális helyi viszonyokat figyelembe véve, a legcélszerűbb módszert mi is felhasználhatjuk. Utbiztosok lakbér különbözető. Tudvalevő, hogy a vármegye összes tisztviselői, közöttük a kórházi alkalmazottak is megkapták azt a lakásbér különbözetet, amely azáltal állott elő, hogy a vármegyének egyes községei később magasabb lakbérosztályba helyeztettek, mint ahova az eredeti beosztás alkalmával Boroztattak. Ennek folytán két utbi'ztos is kérte a részére járó egyenként 110 koronát kitevő lakásbér különbözet kiutalását. A törvényhatósági bizottság a kérelmet mint felette méltányosát teljesítette. A kereskedelmi miniszter azonban nem hagyta jóvá a törvényhatóság határozatát, mert az utbiztosok az 1914. X. t.-c.-ben nincsenek felvéve a vármegyei alkalmazottak között, minélfogva illetményügyeikben sem ez a törvény, sem pedig az ujabbi kapcsolatos törvények nem alkalmazhatók, hanem az ő illetményeik kizárólag a vármegyei szabály- rendeletben megállapított mérvben szolgáltatan- dók ki. A gazdasági munkákhoz és fuvarozásokhoz szükséges igaerő felhasználása tárgyában a földmivelésügyi miniszter rendeletet adván ki, annak értelmében felfüggesztette a miniszter a ragadós száj és körömfájás elleni védekezés tárgyában kiadott rendeletének egyes részeit és arra való tekintettel, hogy a hadiszolgáltatások nagyban apasztották az igaerők számát, sz alábbi kivételes intézkedéseket léptette életbe : Az említett betegség miatt lezárt udvarból tanya, major a beteg vagy betegségben gyanús állatokat kivinni vagy munkára felhasználni tilos. A fertőzött község lezárt udvarából az egészséges szarvas- marhákat, bivalyokat igába fogva igazolvány mellett kizárólag a község határáu belül még a közutak érintésével is szabad gazdasági munkákra vagy sürgős fuvarozásokra felhasználni. Ha az illető birtokrészek közutak érintése nélkül elérhetők, az esetben a kihajtáshoz nem kell igazolvány. Ragadós száj és körömfájással járványosán fertőzött község vészmentes udvarából említett állatokat igazolvány mellett még a község határán kívül is szabad a szóban levő munkálatok végzésére felhasználni. Az igazolványt a községi elöljáróság díjmentesen köteles kiállítani. A többször említett betegségtől mentes községeknek birtokosai a fertőzött község területén, a fertőzött terület érintése nélkül, szabadon közlekedhetnek mellőzhetetlen gazdasági munkálatok teljesítése végett, de ez az elöljáróságnak előzetesen bejelentendő. Ragadós száj és körömfájással fertőzött községekben az őrök kiállítása mellőzhető, azonban a fertőzött udvarok bejárata megfelelő felírással látandó el. Yészkerület alakítása mellőzendő. Sürgős munkaidő esetén a mesterséges befertőzés elhalasztandó. Ha a gazda a gazdasági munkát a ragadós száj és körömfájásnak igás állatai között történt fellépte miatt elvégezni képtelen, az esetben a hatóság a közerő kirendelése iránt intézkedik. Azokkal az egyénekkel, akik a most említett miniszteri rendeletben foglalt rendelkezéseket nem teljesitik, a legszigorúbban kell eljárni, tőlük az igazolvány bevonandó és állataik szigorú udvar zár alá helyezendők. A vadászati bérjövedelem felosztása tárgyában egy konkrét eset kapcsán a közigazgatási bíróság a panasz elutasítása mellett kimondotta, hogy azokra az évekre, amelyekre a vadászati bérjövedelem felosztása nem kéretett, utólag nem lehet a felosztást követelni és az ilyen bérösszeg jogosan a közjövedelmek apasztására fordítható, továbbá, hogy mivel a bérjövedelem felosztásából kifolyólag a község semmiféle teherrel nem terhelhető, ennélfogva a felosztással járó költségek az érdekelt feleket terhelik Mértékhitelesitésről szóló 1907. évi Y. t.-c. a hordójelzésre vonatkozó része ellen Heves vármegye felirt a bel és kereskedelmi miniszterekhez és az említett törvény vonatkozó szakaszának módosítását kéri. A körirat abból indul ki, hogy Hevesvármegye a vármegyében létesített három hordójelző hivatal után, harmadfél évi működése alatt 4658 koronát fizetett rá és hogy semmi remény nincs arra, hogy ezek a költségek jövőben megszűnnének vagy kevesbednének. Mivel pedig a hordójelző hivatal működése a vármegye közviszonyain egy vonalnyit sem javított, ennélfogva elérkezettnek látja a törvényhatóság az időt arra, hogy a törvény megfelelő módosítását kérje. A régi törvény szerint a hordójelzés, a mértékhitelesités keretében biztosíttatott aként, hogy a mértékhitelesités joga arra alkalmas egyéneknek bizonyos időtartamra bérbeadatott és ezen rendszer mellett, amely panaszra sohasem szolgáltatott okot, a törvényhatóságnak még némi haszna is volt évente. Az uj törvény szerint azonban hivatali jellegű hordójelző hivatalokat kellett a vármegyének fölállítani és igy állandó fizetésű hivatalnokokat kell alkalmazni, ennek ellenében a jövedelem a törvényhatóságot illeti. Az uj törvény rendelkezése a régihez képest hátrányosabb elsősorban azért, mert az érdekelt felek nagy részének most nem lehet helyben a hordójelzést elvégeztetni, hanem kénytelenek nagy távolságokra bemenni a hivatal székhelyére, ami idővesztességgel jár és emellett rendkívül költséges, másrészt a szezonok idejében nagy a munka- torlódás, ami ezután állandó panaszra szolgáltat okot. De hátrányos az uj törvény által előidézett helyzet azért is, mert a vármegyének dolgát szükségtelenül megszaporitotta és felelősségét is fokozta és végül mert valódi szükség nélkül a vármegyét felesleges költségekkel terheli. Hevesvármegye ezek után kijelenti, hogy az említett hivatalok felállításával járó költségeket a jövőben egyszerűen nem fogja fizetni, tehát fizesse azokat az állam, vagy pedig haj ezt nem vállalja, úgy revideálja a törvényt. Itt említjük meg, hogy a kereskedelmi miniszter azokban a vármegyékben, ahol a hordóhitelesitő hivatalok még nem lettek átszervezve hordójelző hivatalokká, ennek teljesítésére ez év végéig adott haladékot. Vámszedési jogok meghosszabbítása. A mezőberényi és kétegyházi vasúti állomásokon a vármegye által gyakorolt vámszedési jog érvénye ez évi február 14-én lejárt, minélfogva a kereskedelmi miniszter tekintettel arra, hogy az engedély végleges meghosszabbítása iránt folyamatba teendő eljárás hosszabb időt vesz igénybe, a kérdéses vámszedési jogokat egy évre ideiglenesen meghosszabbította. Megemlítjük, hogy a mezőbe- rényi vámos utak adóssága már le van törlesztve és igy a vámszedési jog további engedélyezéséből befolyó jövedelem a vámtárgy fenntartás é3 esetleg annak kibővítési költségeire fog fordittatni. Irodalom. Hadi beszédek. A honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala népszerű füzetekben kiadja azokat a tanulságos és léleknemesitő beszédeket, amelyeket a háború óta legkiválóbb államférüaink, főpapjaink, tudósaink, Íróink és politikusaink tartottak a nyilvánosság előtt, az országos Hadsegélyző Bizottság felolvasási sorozatán. A hazafias, igaz magyar szellemtől áthatott beszédek retorikai szempontból is rendkívül becsesek. Gondolatokban gazdag, gyönyörű munka valamennyi ; a közönség jól teszi, ha a tizfilléres füzeteket megvásárolja és összegyűjti. Nagyszerű és maradandó emlékei lesznek e füzetek annak a hazafias föl- lángolásnak és együttérzésnek, amely a nemzet minden rétegét oly megható módon egyetlen táborba terelte a magyar nemzeti becsület és a magyar nagyság védelmére. Eddig gróf Apponyi Albert, Gsernoch János, báró Hazai Samu, gróf Tisza István, gróf Andrássy Gyula, Prohászka Ottokár és Rákosi Jenő hadibeszédei jelentek meg. A füzetek az Általános Beszerzési és Szállítási R. T. utján (Budapes, Y. Kádár utca 4.) rendelhetők meg, de kaphatók a dohánytőzsdékben is. A befolyó tiszta jövedelmet a háborúban elesett vagy a kapott sebek következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára fordítják. Választójogi vizsgák. Gyerkes Mihály szé- kelyudvarhelyi áll. el. isk. igazgatótanitö » Választói jog, Választójogi vizsgák, Arcképes Igazolványok Útmutatóját címmel ügyes összeállítású könyvet irt. Az 56 oldalra terjedő könyvecske a képviselőválasztói jogosultságról, a választói u. n. írni, olvasnitudás és a Vl-ik osztály vizsgálatainak kiviteli rendjét ismerteti, valamint a vasúton való utazásnál féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolvány, úgyszintén egyszeri utazásra és bútorszállításra vonatkozó kedvezmények kérelmezésére és elnyerésére vonatkozó tudnivalókat tárgyalja könnyed formában, körültekintő ötletességgel. A tartalmánál fogva a tanítók kezében nélkülözhetetlen és igen hasznos tájékoztató ára 1 kor. 20 fill. TT • 1 r A Gyulán, Kisrománváros, Iá lO/l/kl Hatvan-utca, 19. sz. a. • e&y 2 szobás lakás hozzátartozó mellékhelyiségekkel azonual kiadó. Értekezni lehet — a fenti szám alatt lakó tulajdonossal. 50.1—2
