Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-28 / 9. szám

4 Békés 1915 február 28. el és igy fél 12 órakor a rendes közgyűlés befe­jezést is nyert. Fontosabb tárgyak voltak a következők: Győri Imre öcsödi nyug. jegyző kérelme nyugdijának felemelése iránt, jogalap hiányában elutasittatott. Galli Gyula békéscsabai jegyző 4050 koronával nyugdijaztatott. Gerendás pusztának önálló községgé való átalakítása tárgyában előterjesztett kérelmet a törvényhatósági bizottság nem hozta javaslatba a belügyministernek, többek között azzal az indo­kolással, mert már most, midőn igazán csak a legszükségesebb kiadások vannak előirányozva a költségvetési hiányt 65%-os pótadóval kell fe­dezni és igy figyelemmel arra, hogy a lakosság nagy része a fóldvételből kifolyólag súlyos adós­ságokkal van terhelve, nincs biztosíték arra néz­ve, hogy őnnálló községgé való alakulás esetén a terheket az uj község megfogja bírni. Békéscsaba községnek a villamostelep kibő­vítéséhez szükséges turbina beszerzése tárgyában hozott határozata, amely szerint a szállítással a Reök cég bízatott meg, a beadott három leleb- bezés elutasítása mellett, jóváhagyatott. Az orosházi községi ellenőr választása ellen beadott felebbezés folytán a választás megsem- misittetett és uj választás rendeltetett el. A vá­lasztás megsemmisítése azért történt, mert a sza­vazásnál többrendbeli szabálytalanság lett be­igazolva, amelyek folytán a megválasztott Gör- bics Lászlónak nagyon is kicsi többsége kétessé vált, A többi felebbezések mind elutasittattak. Csorvás községnek a hadbavonult segéd­jegyzők fizetését beszüntető határozata megsem- misittetett és a község köteleztetett, hogy neve­zettek teljes fizetését a kiadott ministeri rendelet értelmében, továbbra is utalja ki; a községi ál­latorvos fizetésének beszüntetését helyben hagyta a bizottság, mert a község határozata — habár méltánytalan — nem ütközik semmiféle felsőbb hatósági rendelkezésbe. Öcsöd községnek a marhalevél kezelése tárgyában alkotott szabályzata helyben hagyatott. Ellenben megtagadtatott a jóváhagyás Szarvas község által a piaci rendtartás tárgyában alko­tott szabályrendelettől, mert az több intézkedé­sével a törvényt sérti és mert az abban foglalt rendelkezések egy része már a vármegyének hason tárgyú szabályrendeletében benne fog­laltatik. Köröstarcsa községnek az ártézikut záró­készülékének beszerzése tárgyában kötött vállalat­szerződése a felebbezés elutasításával jóváhagya­tott. N. Szabados Józsefnek a vármegyei közkór­ház építéséből kifolyólag letett biztosítékát a vármegye kiutalta. Az öcsödi községi jegyzők földhaszonérté- kének megállapítását a törvényhatóság jóvá­hagyta és az iratokat felterjesztette a belügymi­niszterhez. Jäger József ujkigyósi Írnok hadba­vonult ; a község képviselőtestülete azonban csak márciusig utalványozta a fizetését, a családot azonban meghagyta a természetbeni lakás és a fűtés, világitás élvezetében, végül a március és április hónapokra 25—25 koronát utalványozott Jäger családjának. A törvényhatóság a község­nek említett határozatát Jágerné felebbezése dacára jóváhagyta, azonban kijelentette, hogy felette méltányosnak tartja a felebbező kérelmét, minélfogva figyelmébe ajánlotta a községnek, hogy a család államsegélyét legalább oly ösz- szegre egészítse ki községi segéllyel, amely meg­felel a hadbavonult Írnok fizetésének. A közgyűlésnek többi légyegtelenebb tárgyai, amelyek nem íelebbeztettek meg, kivétel nélkül jóváhagyattak. Gyula városát érdeklő egyetlenegy tárgya Léderer Lajos-féle alapítvány módosított alapitó oklevele jóváhagyatott. A közgyűlésen Kéry Gyula főispán elnök­lete alatt jelen voltak: Ambrus Sándor, dr, Daimel Sándor, Moldoványi János, Házy Imre, dr. Zöldy Géza, Sárossy Gyula, dr. Zöldy János, Horváth Béla, dr! Lovicb Ödön, Holló György Popovits Szilveszter, Lukács Endre, dr Berényi Ármin, dr. Kohn Mór, Sinszky Ferenc, Schmidt Iván, dr. Kun Pál, Weisz Mór, Kohn Dávid, Korossy László, Adám Gusztáv, dr. Tardos Dezső Zelenyánszky Mihály, Steigervald István, Hack Márton, Pálffy Béla, dr. Török Gábor, Dobay Ferenc, Szikes György, Boros János, Grünfeld Jakab, dr Jantsovits Emil, Schmidt Gyula, Ko­vács Márton, Ravai Gábor, gróf Bolza Alfonz, Scherer Benedek, Névery Alber, Botka István, Beisner Ede, Haán Béla. Vizsgálat a hadisegélyek ügyében. A mozgósítás folytán bevonultak gyámol nélküli családtagjainak segélyezése a napi sajtó­ban és az ország közönsége körében állandó bi- rálgatás tárgyát képezi. A felhangzó panaszok nem alapnélküliek, mert az állam által bőkezűen ontott segélyezések sok esetben céltévesztettek és számtalan dologhoz szokott egyént munkakerü­lővé tesznek. A honvédelmi minisztérium és pénz­ügyminisztérium most együttesen azon fáradozik, hogy az ország összes pénzügyigazgatóságait be­járva, a hadisegély fizetések dolgában informá­ciót szerezzen be, egyszersmind a hozzájuk tö­megesen beérkezett panaszokat megvizsgálják, továbbá megvizsgálják a pénzügyigazgatóság és mellé rendelt számvevőség által vezetett nyilván­tartásokat, bogy az abban felsorolt kiszámítások úgy a felek, mint a kincstár érdekében is meg­felelnek-e a szabályoknak. Eddig 15 vármegyében tartott vizsgálatot az a bizottság, amely f. hó 24-én érkezett Gyu­lára s amelynek tagjai: Frank Béla honvédelmi miniszteri osztálytanácsos, Haller Károly pénz­ügyminiszteri osztály tanácms és dr. Jakabb Oszkár pénzügyminiszteri számellenőr voltak. A bizott­ság két napon át vizsgálta meg a segélyezettek által a minisztériumokhoz benyújtott és maguk­kal elhozott panaszokat, valamint a segélyezési ügyeket. A szükséges felvilágosításokat Zádor Mór kir. tanácsos, pénzügyigazgató és Deimel Lajos számtanácsos, számvevőségi főnök adták meg. Mint értesülünk a bizottság meggyőződött róla, hogy a panaszok egytől-egyig alaptalanok, s hogy a segélyezési ügyek úgy a pénzügyigaz­gatóságnál, mint a számvevőségnél a legnagyobb szakértelemmel és körültekintéssel láttatnak el. A felek érdekeinek a legmesszebbmenő méltá­nyossággal való elbírálása és a szabályok pontos betartása felett a bizottság a legnagyobb meg­elégedésének adott kifejezést. Azonban megállapította a bizottság azt is, hogy a vármegye területéről hadbavonultaknak, különösen pedig a földmunkásoknak, közönséges napszámosoknak, gazdasági cselédeknek és szak- képzettséget egyáltalában nem igénylő munkákat ellátó munkásoknak családjai nagyon sok esetben az illető családok rendes életviszonyaihoz és tár­sadalmi helyzetéhez képest indokolatlanul magas segélyben részesülnek. A törvény szerint ugyanis az a rendes na­pisegély, a napi lakáspénzzel együtt, amelyet egy család részére megállapítanak, nem lehet nagyobb, mint az az összeg, melyet a bevonult átlagosan naponkint megkeresett. Ezt az átlagos napi ke­resetet a községi elöljáróságok állapították meg és pedig a vármegye területén aránytalanul kü­lönböző összegekben. A legkisebb átlagos napi keresetet Körösladányban 1 K 40 fillérben, a legnagyobbat Öcsödön 4 koronában jelentették be. Gyulán például a közönséges napszámot 3 koronában állapították meg. Ezen aránytalanságok és jogtalanságok ki­küszöbölése végett a bizottság, a minisztérium megbízásából megállapította a vármegye területére azt az összeget, amelyen tulmenőleg a fentemlitett földmunkások stb. családjainak segélye ki nem utal­ható. Ez az összeg Gyula város, Békéscsaba és Orosházán 1 K 80 f., a vármegye összes többi községeiben 1 K 60 f. lesz. A bizottság fentebbi megállapításának a következő indokai voltak : Az állami segélyezésnek csak az a célja, hogy a hadbavonultaknak családjai abból kifo­lyólag, hogy a családfő bevonult, szükséget ne szenvedjenek, nyomorba ne jussanak, de semmi­esetre sem az, hogy a családok még jobb hely­zetbe jussanak, mint amilyen helyzetben a há­ború előtt voltak. A hadbavonult keresetének egy részét maga a hadbavonult költötte, illetőleg fogyasztotta el, családja fentartására tehát keresetének mindig csak egy részét fordíthatta. A hadbavonultnak — kivételes esetektől el­tekintve — nem volt az évnek minden napján keresete, sőt a földmiveléssel foglalkozó munká­soknak legtöbbnyire egész télen át nincs kere­setük, a családok pedig minden napra, még a vasárnapokra is kapnak segélyt. Abból kifolyólag, hogy a hadbavonultnak nem volt az évnek minden napján keresete és hogy a különböző évszakokban kölönbözők a napszámok, a hadbavonult egy napi keresetének átlaga 365 napot véve alapul, lényegesen kisebb, mint az az összeg, amelyet a hadbavonultak leg­nagyobb része bevonulásának időpontjában egy- egy munkanapra keresett. A túlságosan bő segélyezés a segélyezett családok igényeinek emelkedésére, a kapott se­gély nagy részének kényelmi és fényüzési tárgyak beszerzésére vezet és általában oly kényelemhez és jóléthez szoktatja a hadbavonultak családtag­jait, amilyen kényelmet és jólétet a hazatérő be­vonult alig fog nyujlhatni családjának, azonkívül a tulmagas segélyezés munkakerülést és ennek következtében egészségtelen munkabér emelke­dést is von maga után. Hivatalosan is elismertettek tehát azok a pauaszok és érvek, amelyek a tulbőkezü segélye­zés ellen országszerte felhangzottak és a segé­lyezés helyes mederbe való terelése elrendeltetett. A pénzügyigazgatóság felhívást ad ki az elöljá­róságoknak, hogy a már megállapított segélyeket a legnagyobb gonddal azonnal vizsgálják át és mindazokat a segélyeket, amelyek a bizottság által megállapított összeget meghaladják, a fen­tiek szerint szállítsák le s a legközelebbi félhó­naptól már a redukált összegeket fizessék ki Hirek. A közigazgatási bizottság március havi ülé­sét jövő hó 8-án fogja tartani. Gyulai hős tisztek kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartása elismeréséül Szathmáry Géza a 2. honvéd gyalogezred parancsnokságával megbizott 8. honvéd gyalogezredbeli ezredesnek a hadi- diszitményes 3. osztályú vaskorona-rendet díj­mentesen adományozta. Az ellenség előtt tanúsí­tott vitéz magatartása elismeréséül Hadfy Zoltán századosnak, Mihalik Jenő és Mittermayer Imre 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagyoknak a hadi- diszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy ugyanezen címen Kolonics Márton főhadnagy, gazdászati tisztnek, továbbá vitéz és önfeláldozó magatartásuk elis­meréséül dr. Balogh Ernő, a 2. honvéd gyalog­ezredhez beosztott népfelkelő főorvosnak és dr. Ulrich Gyula a 2. honvéd gyalogezrednél beosz­tott szolgálatonkivüli viszonybeli segédorvosnak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék. Előléptetések a honvédségnél. A lapunk múlt heti számában már közölteken kívül a gyulai 2-ik honvéd gyalogezrednél még a következő elő­léptetések történtek: Marcsek György dobozi jegyző, dr. Chnstián Kálmán gyomai ügyvéd és Pap Endre gyulai pénzügyi számellenőr, népfel­kelő hadnagyok, népfelkelő főhadnagyokká nevez­tettek ki, Kineveztettek továbbá 1914 nov. 1-ei

Next

/
Thumbnails
Contents