Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-21 / 8. szám
1915. február 21. Békés S Tanügy. Elölépés. A vall. és közokt. miniszter Kalmár Margit orosházi áll. el. isk. tanítónőt a III. fizetési osztály 3-ik fokozatába előléptette. — Ugyancsak előlépett Domonkos Erzsébet gyulavári! áll. el. isk. tanítónő a III. fizetési osztály 3-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály 2-ik fokozatába. Magasabb személyi pótlék. A kultuszminiszter az 1904. é I. t.-c. alapján Péterfy Lajos békéscsabai áll. polg. isk. tanító részére 200 kor , Juhász Balázs orosházi áll. polg. isk. tanító részére 300 kor. és Szamosi József orosházi áll. polg. isk. tanító részére 200 kor. magasabb személyi pótlék-többletet engedélyezett. Szolgálattételré berendelés. Békésvármegye kir, tanfelügyelője Török Béla békési áll. gazdasági iskolai szaktanítót ideiglenesen a békéscsabai áll. gazdasági ismétlő iskolához és a békéscsabai áll. polg. iskolához dr. Reznek Mihály teendőinek ellátására szolgálattételre beosztotta. Hirek. A vármegyei legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok f. évi névjegyzéke most már teljesen egybe van állítva, illetőleg a névjegyzék jogerős, mivel az egyetlen panasz ügyben a köz- igazgatási bíróság döntött. Nevezetesen Luko- viczky János a névjegyzékből kihagyatván, fe- lebbezését a másodfokú hatóság sem vette figyelembe, mert azt, hogy megfelelő mennyiségű adót fizetne, nem igazolta. A közigazgatási bíróság előtt azonban nevezett elfogadható módon igazolta, hogy adója 890 kor. 82 fillér, ennélfogva a közigazgatási bíróság Lukoviczki Jánost az említett adóösszeg kitüntetésével a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok f. évi névjegyzékébe fel venni rendelte. Adófelszólamlási bizottság. A hadsegélyezés céljaira szolgáló jövedelmi adónak elsőfokú kivetésére hivatott adófelszólamlási bizottság elnökévé a miniszter gróf Wenckheim Déuest nevezte ki. Népfelkelési bemutató szemlék a szeghalmi járásban. Tudvalevőleg Békésvármegye szeghalmi járása katonai szempontból más körzetbe tartozik mint a vármegye többi járásai, miért is a népfelkelő bemutató szemlék határidejének megállapítása tekintetében is nem a gyulai, hanem a nagyváradi honvédkiegészitö parancsnoksággal együttesen kell az alispánnak intézkedni. Az 1890, 1895 és 1894 évi népfölkelőkötelezettek bemutató szemléje a szeghalmi járásra a következőképen lett megállapítva a vármegye alispánja által: A járási székhelyen Szeghalmon f, évi március 4-én a füzesgyarmati, március 4 és 5-én a szeghalmi, március 5-én a körösladányi végül március 6-án a vésztői népfelkelő kötelezettek kerülnek bemutatás alá. A népfölkelésre kötelezetteknek általános behívása folytán azok az 1878, 1879, 1880, 1881, és 1882 évben született népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok, akik a múlt év november 16-tól december 31-ig terjedő időben megtartott népfelkelési bemutató szemlén vagy későbbi utóbemutató szemlén fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak, a január hóban kiadott bevonulási hirdetmény rendelkezéseitől eltéröleg nem március / — hanem március 15-én tartoznak bevonulni. Előléptetések a honvédség tisztikarában. A Rendeleti közlöny legutóbbi száma szerint a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred kötelékében a következő előléptetések történtek : Zöld Mór őrnagy, aki egy félév óta a dél-dalmáciai harctéren működik, alezredesnek, Ubl Rezső s Petz Győző főhadnagyok századosokká, Péchy Lajos, Schneider Mátyás, Domoki Gyula Nagypál Imre hadnagyok főhadnagyokká, Szondy György hadnagy gazdá- szati tisztté léptek elő. A következő népfölkelő hadnagyok népfölkelő főhadnagyokká neveztettek ki: Winkler József, dr. Parecz Béla, Radovics Sándor, dr. Reinhardt Kálmán, Frank Fidél Jausz Oszkár, Verbos Nándor, Kell Lajos, Otto- way József, Szántay Béla, Dörner János, Schwarz- mayer Nándor, Fischer Dezső, dr. Faragó Márk, Nyisztor Sándor, Pavlas Kálmán, Adriányi Zoltán, dr. Beles Jenő, Kiszely Gyula, Matuschek József, dr. Prokopp Jenő. dr. Szegő Hugó, Óvári György, dr. Bajtay Mihály, dr. Barbura Szevér Bienenstock József, Czingel Ödön, dr. Fejér Jenő, Kardos Bernát, Pittner József, Szántay Lajos, Varga József, Schlanger Samu, Purgly Emil, Andrássy Ákos, Appel Rezső, Back Arthur, Böhm Béla, dr. Csillag Aladár, Donavell János, dr. Hojfmann Károly, Hovorka Pál, Papp Endre, Seybold Kálmán. Preszly Loránd csendőfőhad- nagy pedig, aki egy hónap óta a belügyminisz tériumba rendeltetett be szolgálattételre, csendőrszázadossá lépett elő. Egy éves önkéntesek bevonulása. A hadügyminisztérium sajtóirodája közli az egyéves önkéntesek bevonulására vonatkozólag , kiadott újabb intézkedéseket. Ezek szerint az 1915, február elseje után besorozott egyéves önkénteseknek a sorozásukat követő aktiv szolgálatra történő népfölkelői behívás napján kell bevonulni. A közös hadseregbe ezentúl belépő egyéves önkénteseknek szükségük van az illetékes kiegészítő csapattest beleegyezésére is, amire vonatkozólag az egyes fegyvernemeknél a következő alapelvek az irányadók : Gyalogos és vadászcsapatoknál az önkéntesek száma nem szorítható meg a háború tartama alatt és igy az illetőségi helyük a gyalog vagy tiroli császárvadász ezredébe belépő egyéves önkénteseknek nincs szükségük felvételi beleegyezésre, Ezeknél a csapattesteknél tehát a felvételre jelentkezőt nem lehet elutasítani. A többi fegyvernemnél a következő intézkedések történtek : A lovasságnál minden pót-eskadronnáh öt 1895—1896. évbeli egyéves önkéntes vehető fel. Hadiszolgálatra alkalmas és szabályszerűen belovagolt saját lovával feltétlenül kell rendelkeznie az önkéntesnek. A tábori- és hegyitüzérségnél minden pótütegnél 10 1895—1896. évbeli önkéntes vehető fel. A belovagolt lovat itt is megkövetelik. A vártüzérségnél minden pótezredhez öt, a trésnél minden pótraktárhoz tiz 1895—1896 évbeli születésű önkéntes vehető fel. A trénön- kénteseknek is belovagolt lóra van szükségük. Szapör, pionír, táviró és vasutasezredekhez és egészségügyi csapatokhoz való felvételhez a csa- patparancsuok engedélye szükséges. Az egyéves önkéntesek engedélyezett számába az egyes csapattesteknél be kell tudni azokat a fiatalabb korú besorozottakat is, akik január 26. óta nyert felvételi engedély alapján osztattak be a csapattestekhez. Félmillió adóhátralék emelkedés a vármegyében. A múlt évi gyenge termés s az aratással csaknem egyidőben kitört háború nehéá^viszo- nyok közé sodorta az ország dolgozó népét. A nagy pénztelenség és az élelmiszerek megdrágulása megsokszorozták a polgárság gondjait s hihetetlenül megnehezítették a megélhetést. A legtöbb magyar embernek rendes viszonyok mellett is már természetében van, hogy addig nem fizeti be az adóját, míg nem „muszáj“. Bevárják a végreh íjtó ismételt látogatását s csak mikor már a fizetést tovább huzni nem lehet, szedik elő a bugyellárist. A háborús idők óta minden meglevő garasra a napi megélhetés céljaira van szükség s igy nem csoda, hogy az adófizető készség vagy inkább képesség a normálison is alul marad és eléggé indokolva van, ha az államkincstár érdekei a szűk idők miatt most a rendesnél nagyobb hátrányt szenvednek. A végrehajtó is mostanában kíméletesen bánik a hátralékosokkal s ha máskor nem láttuk őt szívesen, most éppen nem ébreszt megjelenésével bennünk ellenszenvet. A zálogolást elvégzi ugyan ma is, de árverést csak a legritkább esetben tart. Ennek a kíméletes elbánásnak és a fizetőképesség csökkenésének következménye, hogy vármegyénkben az állami adó és illetékhátralékok az 1913. év végével szemben az 1914. év végén közel egy félmillióval, pontosan 466,645 K 94 fillérrel emelkedtek. A közigazgatási bizottság rendes havi üléseiről hozott tudósításainkban rendszerint beszámolunk az adófizetések állásáról. A pénzügy- igazgatóság most készült el a múlt évi adó és illeték előírások és befizetések összefoglaló kimutatásával, a melyből kitűnik, hogy a Békésvármegye területén az 1913. év végén adóhátralék volt: 278,585 K 35 fillér, 1914. évi előírás 3.791,877 K 92 fillér kiigazítás és elemi károk folytán törlés 187,654 K 18 fillér, befizetés 3.336,301 K 44 fillér s igy az év végén maradt 546,507 K 65 fillér adóhátralék, ami az előző évi 278,585 K 35 fillér hátralékkal szemben 267,922 K 30 fillér emelkedést mutat. A hátralékos községek között Gyula városa áll a vezető helyen, amennyiben 1913 évben volt hátraléka 62,052 K 22 fillér, mig a múlt év végén 91,862 K 35 fillér s igy emelkedett a hátralék 29,810 K 13 fillérrel. Az egész vármegyében mindössze három olyau község van, ahol nem maradt adóhátralék, sőt némi túlfizetésük mutatkozik. Ezek a községek : Füzesgyarmat, Szentetornya és Csor- vás. Bélyeg és jogdletékben 1913 év végén 733,508K 47 fillér hátralék maradt. 1914. év folyamán előiratott 1.300,776 K 72 fillér, töröltetett 105,056 K 53 fillér, befizettetett 996,996 K 53 fillér, az év végén maradt 932,232 K 11 fillér hátralék, ami az előzi évi hátralékhoz viszonyítva 198,723 K 64 fillér emelkedést mutat. A gyulai Vörös kereszt egylet választmánya f. hó 15-én ülést tartott, a mely alkalommal a számvizsgáló bizottság tagjaivá dr. Stojanovits Szilárd, Weisz Mór és Künzl Ernő, póttagokul pedig Kliment Ferenc és Botka István választattak meg. Ez a számvizsgáló bizottság fogja a közgyűlés elé terjesztendő számadásokat felül* vizsgálni. A közgyűlés február 28-án délután 5 órakor a városháza nagytermében fog megtartatni. A gyulai Vöröskereszt egyletnek folytatólag adakoztak : Dr. Feldmann Ignác kórházi főorvos és neje a hősi halált halt Farkasházy Sándor kapitány ravatalára szánt koszorú megváltása óimén 20 K, Deim Gáborné 1 K, Szilágyi And- rásné 10 K, N. N. 2 K, Takácsy Lajos 2 K 50 fillér, Wittmanu Antalné 2 K, Tóth József hadifoglyok részére 4 K, Szikes Józsefné 2 K, Rupp Mihály 1 K, Hajdú Bálintné l K, Widics Mariska 200 drb. cigaretta, N. N. 800 drb. cigaretta, Pavlovszky Gita 450 drb. cigaretta, Farkasházy Vilmos 500 drb. cigaretta, dr. Vangyel Szilárd 180 drb. szivar és 180 drb. cigaretta, özv. Féhn Istvánná 5 klg. rizs, 50 drb. tészta, 1 darab szalonna, 2 darab kolbász, Moldován Jánosáé 11 klg. krumpli 1 fazék lekvár, Sánta Mihály 25 klg. köleskása 6 klg. szalonna, Vecser- jnyés Illés 1 tányér sütemény 10 drb. tojás 1 üveg bor, Uhrin Jánosáé 5 liter tej, Ehrenfeld Salamonná 1 mázsa burgonya, Ben kő János 12 üveg paradicsom, 6 üveg befőtt, Kliment Gyuláné 20 drb. szappan 1 fazék lekvár 20 drb. sütemény, Neumann Márton 2 drb. törülköző, Leopold Bála 20 drb. sütemény, Leitner Menyhért 20 drb. sütemény, Novák Árpádné 25 drb. sütemény, Reichenberg Zsigmond képeslapok, Szőke Kálmánná 2 lepedő képes folyóiratok, Hoffmann Károlyné 6 drb. párnahuzat, Ambrus Sándorné 6 drb. párnahuzat, Najmann György 6 üveg befőtt 10 üveg paradicsom 7 klg. bab 52 klg. burgonya 17 klg. zöldség, Horti Béláné újságok és képes folyóiratok, Leopold Béla 20 drb. sütemény, Leitner Menyhért 20 drb. sütemény, gróf Almásy Dé- nesné 100 drb. naptár, Tyikos Jánosné 1 pár tyuk 15 drb. tojás, ifj. Junászka Mihály Tolnay füzetek 1 fazék lekvár 1 csupor zsir 6 drb. tojás, Szőke Kohn Jenőné gyűjtése: Szabó Istvánná krumpli, tojás, paradicsom, befőtt, Csák Márton krumpli, bab, savanyu paprika, mák, Albert Józsefné krumpli, Bergmann Jánosné aszalt gyümölcs, befőtt, paradicsom, krumpli, Hudács
