Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
J915 február 14. B «*> k é » 7 Hirdetmény a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1914. évben a 20.000 K-t meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről 1915. évi február hó 28-ig bezárólag vallomást adni tartoznak. A vallomás az előirt vallomási ivén adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetmény kép, avagy ingyen birt lakásának haszon- értéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetmény kép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő, ki jelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelem forrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kivül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett, 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt borítékba is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl.mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kivül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajö- hető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelem adóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a vallomási Ívbe annak legutolsó tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1915. évi február végéig az állandó lakóhely szempontjából szóba- jöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy Írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófeliigyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet ingyen kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. A szolgálatoan álló kiskorúak azonban, ha a kinevezésszerü rendelvénnyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával ösz- szes jövedelmük 20.000 K-t meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket liivata- talos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1915. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénzügy igazgatóság (adófelügyelő) részéről a vallomás beadása végett hozzáintézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4°/o-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kivá- natára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt keli adni. Ha pedig a vallomási iv boríték alatt nyujtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő. 13. Ha a vallomásadásra kötelezett hadbavonult és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ivet helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná, nincsen, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a vallomási ivet hivatalból fekteti feí és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig a vallomás elmaradásának fentebb említett indokát a vallomási iv végén pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az esetben az adópótlék alkalmazásának (11. pont) helye nincs. 14. Az 1909. évi X. t -c. 71. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követel a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában,vagy illetékes helyről hozzáintézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja. Kelt Gyulán, 1915. február 1-én. Szikes György 27 2—2 tanácsnok. 23. 2-2. KERTÉSZ GYULA, ):( ■ Köröspart-utcza, 44. szám alatt.
