Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
8 Békés 1915. december 25. Közigazgatási bejárás. A kereskedelemügyi miniszter az alföldi első gazdasági vasút kérelme folytán a békéscsabai közraktár kibővítésének, illetőleg átalakításának, az ottani vontató telep áthelyezésének és a 10/12. sz. szelvények között tervezett kitérőnél közigazgatási bejárását Olgyai Kálmán miniszteri osztálytanácsos vezetése mellett elrendelte s határidejét január 4-ikére délelőtt 10 órára tűzte ki. A folyó évi kataszteri részletes munkálatokat a pénzügyminiszter az alispán ismételt fel- terjesztésére, a jövő évi április és május hónapokra halasztotta. Ez alól azonban Szarvas, Békéscsaba, Szeghalom és Füzesgyarmat ki vannak véve, mert itt a már elkészült munkálatok óta történt változások keresztülviteléről van szó, ezek pedig oly csekélyek, hogy a háborús állapot sem lehet akadálya annak, hogy a szükséges dologi szolgálmányok a községek által kiállíttatnak. A Bekésvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én délelőtt tartotta meg igazgató-választmányi és évi rendes közgyűlését. Az igazgatóválasztmányi ülésén jelen voltak Szalny Lajos alelnök elnöklete alatt Ábray Lajos, Holló György, Pfeiffer István, Bérezi Gábor, Blascsok Gyula, Jab. Kocziszky Mihály, Galgóczy Géza, Koncz Gyula, Benedikty Kálmán, Kovács M. Mihály és Sólyomy Lipót az egyesület titkára. Szalai Lajos alelnök bejelentette, hogy Beliczey Géza elnök betegsége miatt nem jelenhetett meg. Sólyomy Lipót titkár a leérkezett miniszteri rendeleteket olvasta fel, melyeket az igazgató-választmány tudomásul vett. Az elköltözés, halálozás és más egyéb okok következtében mintegy 30 tagot törölt az igazgató-választmány a tagok sorából, a jelentkező 52 uj tagot pedig pártoló és rendes tagnak vette fel. Az egyesület titkárja ezután a jövő évi munkaprogrammot és költségvetést ismertette, melyeket az igazgató-választmány egyhangúlag tudomásul vett. Benedikty Kálmán felvilágosítást kér arra nézve, hogy a repceolaj és pogácsa ára kormányreudeletileg maximálva van-e és hogy az olajat és pogácsát készítő uradalmak megtarthatják-e a repeepogácsát. Holló György gazdasági felügyelő felvilágosítást adott arra nézve, hogy az olajat be kell jelenteni, a repcepogáesa kiadását pedig kérelmezzék a földmivelésügyi minisztertől. Az igazgató-választmány ezek után azon határozatot hozta, hogy felterjesztésben kérni fogja a földmivelésügyi minisztert, hogy a repce- pogácsa árát is maximálja és az előállított pogácsát az uradalmaknak engedje át, mert arra az állatok takarmányozásánál nagy szükség van. Több } tárgy nem lévén, elnök az igazgató-választmányi ülést bezárta. — Ezután az évnegyedes közgyűlés tartatott meg, melyen jelen voltak Szalay Lajos alelnök elnöklete alatt Ábray Lajos, Holló György, Pfeiffer István, Bérezi Gábor, Blascsok Gyula, Jab. Kocziszky Mihály, Galgóczy Géza, Koncz Gyula, Benedikty Kálmán, Kovács M. Mihály, Máday László, Kocziszky Mátyás, Zsilak András, Liker Pál, Kliment Z. György, Pálinkás András, Krisztián György, Patai Zs. András, Belenta Albert, Csicsel Pál, Kadar István és Sólyomy Lipót titkár. Szalay Lajos elnök a közgyűlést szép szavakkal nyitotta meg, buzdította a gazdákat a kitartásra, kérte a gazdaközönséget arra, hogy igyekezzék teljes erejével és buzgalmával mindent elkövetni, hogy a jövő évi termés biztosítva legyen. Az időjárás viszontagságai folytán sok búza nem lett elvetve az ősz folyamán, igyekezzék ezen bevetetlen területeket tavasziakkal pótolni. Ezek után Ábray Lajos kir. tanácsos állott fel szólásra s azt fejtegette, hogy a magyar gazda a szakismeret hiánya miatt marad el a terméseredményben a többi államok mögött. Amerikai mintára a vármegyei Gazdasági Egyesület béreljen ki egy megfelelő helyiséget s ott minden vasárnap tartassák népies gazdasági előadás a fiatal gazdaifjak részére. Felszólaló azon Ígéretet tette, hogy vasárnaponként hajlandó előadásokat tartani a tengeri tőbbtermésről stb. Ábray indítványát a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta, s neki az előadások tartásáért előre is köszönetét szavaz. Ezek után Sólyomy titkár a jövő évi költségvetést és munkaprogrammot olvasta fel, melyeket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Tilos lisztet és zsirt postán külföldre küldeni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a búza-, rozs-, árpa-, tengeri- és rizslisztnek, valamint mindennemű szalonnának, hájnak, zsírnak és sertéshúsnak postai csomagokban bármely a magyar szent korona országainak területén kívül fekvő helyre való szállítását és ehhez képest ily tartalmú csomagoknak a postára feladását eltiltotta. A postahivatal figyelmezteti a közönséget, hogy saját érdekében ne kíséreljen meg hamis tartalmú jelzéssel ilyen küldeményeket feladni, mert a postaalkalmazottak fegyelmi felelőség terhe mellett utasítva vannak a gyanús csomagok felbontására. Aki a fentemlitett cikkeket gyanús tartalomnyilvánitással postára felad, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rendőrhatóság által. — Felmerülő esetben a postahivatal könyörületlenül megteszi a feljelentést, tehát tanácsos a tilalomhoz alkalmazkodni. Félreértések elkerülése végett azt is megjegyezzük, hogy a földmivelésügyi miniszternek egy másik rendelete szerint lisztet nemcsak külföldre, de Gyuláról semmiféle más városba sem szabad elszállítani. A Dömény-utcából kisajátított területeket a hét folyamán fogja a város birtokba venni, s az amennyire lehetséges, már most hozzá fog az utca rendezéséhez. Az ott épülő uj állami gyer- mekmenhelyre való tekintettel az utca tavasszal ki fog köveztetni A burkolás költségeinek fele részét a keddi megyegyülésen jóváhagyott kövezés! szabályrendelet értelmében a háztulajdonosok tartoznak viselni. A tengeri készletek bejelentése. A földmivelésügyi miniszter elrendelte a tengeri készletek újabb bejelentését. Erre vonatkozólag Tanczik Lajos rendőrfőkapitány a következőket hozza a közönség tudomására : Mindenki köteles az 1915. évi december hó 20-ik napján birtokában (őrizetében) levő összes tengeri készletét 1915 december 28-áig a rendőrkapitányi hivatalnál bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy az ő termése vagy sem, továbbá tekintet nélkül arra, hogy a készlet közszükségleti célokra igénybe vétetett-e (rekvirálta- tott) vagy sem. Ez a bejelentési kötelezettség nemcsak a magánegyéneket, hanem a jogi személyeket, az ipari éz kereskedelmi vállalatokat, köztestületeket, közhatóságokat és intézeteket is terheli. Azokat a készleteket, amelyek 1915. évi december hó 20-ig tengelyen, gépkocsin, vasúton vogy hajón fuvarozás alatt állanak, a címzett köteles a rendeltetési helyre érkezésük után haladéktalanul bejelenteni. Ha a készlet már előbb hatóságilag igénybe vétetett (rekviráltatott), a tulajdonos a készlettel nem rendelkezhetik, hanem köteles a rended gazda gondosságával ügyelni arra, hogy igénybe vett készletének minősége az átvételig meg ne romolják és emberi élelmezésre alkalmas állapotbon maradjon. Ha a készlet eddig hatóságilag igénybe nem vétetett (rekviráltatott) s abban bármely okból változás áll be, a tulajdonos köteles a készletben beállott változást minden hó végén a rendőrkapitányi hivatalnál bejelenteni. A rendőrhatóságnak jogában áll az 1914. évi L. t.-c. 2. § a értelmében á bejelentett adatok helyességének megállapítása céljából a bejelentésre kötelezettek készleteit'és raktárait megvizsgálni. A készletek a pénzügyőri közegek által nyomoz tatni fognak. Kihágást követ el és az 1914. évi L. törvénycikk értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni az, aki tengeri készletét a megjelölt határidőig be nem jelenti, azt elrejti s az ellenőrzést meghiúsítja. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető bíróság során, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Rekvirálják a szénát és szalmát. A földmi velésügyi miniszter rendeletet adott ki az alispánnak, melyben felhívja, hogy a hadvezetőség sürgős széna és szalma szükségletének biztosítása végett, az eladásra önként felajánlott széna, valamint őszi és tavaszi szalma átvételi árát, a gazdasági szakszervezetek meghallgatásával mielőbb állapítsa meg. Külön árat kell megszabni azon takarmányokra nézve, melyeket tulajdonosuk önként felajánl és olcsóbb árat azokra nézve, akik a tulajdonukban levő és házi s gazdasági szükségletüket meghaladó mennyiséget önként el nem adják. Utóbbi készletek rekviráltatni fognak. Kevés tavaszi vetőmagot jegyeztek. Az alkalmatlan időjárás miatt bevetetlenül maradt földek tulajdonosainak gondjain akart könnyíteni a polgármester azzal, hogy részükre tavaszi búza és árpa vetőmag beszerzését igyekezett megköny- nyiteni. A vetőmag előjegyzésre széles körben közzétett felhívás váratlanul szomorú eredménynyel végződött, amennyiben csupán 300 mázsa árpa és 200 mázsa búzát rendeltek gazdáink, ami a parlagon maradt földekhez viszonyítva alig több a semminél. A villamos áram áremelkedéséhez. A „Békés“ december 12-iki számában olvasom, hogy a gyulai villamtelep a magánfogyasztási áram árának felemelését helyezi kilátásba, ha a további községi adómentességet meg nem kapja, szabad legyen a kérdéshez hozzászólnom. Pólában, mint katona elfoglaltságom közepette irom e sorokat s azt csupán közérdekből teszem, meg akarván gátolni a várost egy újabb károsodástól, mely tudvalevőleg minden ilynemű vállalkozására ezideig még mindig reá fizetett. így pontos számadatok itt nem állanak rendelkezésemre, azonban azok meg- közelitőek. Az áram hwkónt nyolc fillérjével a mai viszonyok között is meg van fizetve kétségtelen s az azzal való fenyegetődzés, hogy annak árát felemelik a társaság budapesti irodájából, valami számembertől eredhet, mivel ott szakértő nincs is. Legtöbb városban alacsonyabb az egységár, de sehol sem magasabb Magyar- ország cca. 200 központi villamos telepén s egyik sem mer az áram áranak felemelésével előjönni, csupán a gyulai. Tény az, hogy a vállalat 500,000 korona alaptőkéje után hosszú ideig egyáltalán nem, majd kis osztalékot fizetett. Azonban múlt évi mérlege már 6%-os osztalékot juttatott s ez a további 35 éven át még mindig növekedni fog. Azonban az összes részvények az alapitó „Magyar vasúti forg Imi r. t.“ tárcájában vannak, ez vezeti alvállalatának könyvelését s állapítja meg mérlegét is. Azon körülménynek, hogy a vállalatnak eddig nem a legkedvezőbb üzlet eredményei voltak, főkópen a következő okai vannak: Az alapitó cégnek ez volt első ily alapítása s a telep építése vajmi kevés szakértelemmel történt. Ugyanis építésénél nem számítottak azon áramfogyasztásra, melyet már az első üzemóv után elértek s ezáltal a telep folytonos nagyobbitása foltozgatásokkal történt s ezáltal tetemes beruházási költségek vesztek el. így az első accumulator telep kidobása, a Scbranz gépek s ahhoz tartozó dynamok használhatatlansága, az ideiglenes vaskémónyek s a faoszlopok idő előtti elkor- hadásából eredő holt beruházások összege legalább 100,000 koronára tehető, mi előrelátással megtakarítható lett volna s ma nem szerepelne mint osztalékot igénylő holt tőke. Tudatában van ennek a vállalat is, azért próbálkozott 8 óv előtt a telepet a beruházási
