Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
XLVII. éTtolyam Gyula, 1915 december 35 59. szám. / Eföfhetós! árak: Egész évre ... 10 K — f Fél évre ............. 5K-I Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési felhívás a Békés 1916-ik, 48-ik évfolyamára. A világfelfordulás második esztendejében lapunk 48-ik évfolyamába lép. Gyökerei tehát hosszú múltba nyúlnak vissza. Hosszú, becsületes múltba, melyet belső viharok nem kavartak fel soha, mely a zajtalan, de erőteljes munka utján érkezett el a mai naphoz. Biztos alapnak kínálkozott neki a mérséklet, tapintat, méltányosság, becsületesség az az útja, amelyet mindig követett. Az események torlódása létének ez alapján soha meg nem ingathatta. A legjobban ostromolta a háború előtti idők szelleme. Ez a gyors sikerek ideje mindenütt másutt nagy lármával, dobbal, sippal, szenzációk hajhászásával érvényesült a sajtóban. A pillanat mohóságával zsákmányolta ki az emberek alantosabb indulatait, hogy azokat csengő pénzre váltsa fel. — Az egyéni boldogulás kíméletlen, bűnös munkája volt ez, a közízlés és közFELELÖS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID morál terén végzett rombolás árán. Mi ekkor is a becsület utján maradva a közérdeket szolgáltuk. Gúny, az ósdiság vádja és a kapzsiság el nem téritett utunkról. Szeplőtlen múlttal, tiszta lelkiismerettel értük meg tehát mai évfolyamunkat. A nehéz idők, a rendkívüli viszonyok azonban minket is érintettek. Nem a lap szellemi részét illetőleg. De a nagy felfordulás lapunk anyagi viszonyaiban érezteti hatását. Minden más téren anyagnak és erőnek sokszorosan felszökött az ára. Ennek következményeit, hatását mi is érezzük. Nem akarunk minden te- hertöbbletet egész terjedelmében közönségünkre hárítani. Annak egy részét mi viseljük, egy részét mégis át kell hárítani a minket megértő közönségünkre, amellyel egyek vagyunk, amellyel együtt hozunk meg minden áldozatot, hogy a mi meggyőződésünknek, ízlésünknek megfelelő lapot fentartsuk. Fen fogjuk azt tartani a mai nehéz viszonyok Megjelenik minden vasárnap. között is, bár a papír árától nyomdai anyagon keresztül a munkabérekig minden hihetetlenül megdrágult. — A fentartás érdeke hozza magával, hogy az előfizetés árát mérsékelten felemeljük. A lap évi előfizetési dija tehát 10 korona helyett 12 korona lesz, — Hisszük, tudjuk, hogy olvasó közönségünk ehez szívesen hozzájárul, mert önzetlenül szolgáljuk a köznek és közönségnek érdekeit és múltúnk biztosíték arra, hogy a jövőnk is ugyanaz lesz, ami volt a múltúnk. E szerint lapunk előfizetési ára: egész évre . . . . 12 K félévre.....................6 K ne gyedévre .... 3 K példányonkénti elárusitás 24 fillér. Előfizetések vidékről „Békés ki- adóhivatala Gyulán“ postautalványnyal küldendők. Tisztelettel a „Békés“ szerkesztősége s kiadóhivatala. TÁRCA. A-lszik az ezred. Füves erdó'tisztáson alszik az ezred . . . Csak az őrszem virraszt vigyázoa, ébren, Ezer alvó hős éber két szemében; Pihen a fáradt ellen is verve, veszteg. És jönnek lop ódzva apró fehér álmok, Mesélnek andalító szép meséket, lávol otthonról sok-sok csuda-szépet . . . .S fönn dalolnak apró csillag-milliárdok. Valahol ágyaznak. A vén tölgyes reszket. Vad harci zajt hordoz az alkony szellő . . . Valahol frissen hányt kis hantok mellé Katonák tűznek tölgyfából sok keresztet. Füves erdőtisztáson alszik az ezred . . . Alszik az őr is puskájára dőlve Ezer alvó hősök élete, őre; Valahol ágyaznak ... A vén tölgyes reszket. Viszi Konrád. Idősb Kéry Gyula. Resignáltan vettem hírét annak, hogy ez a rendkívüli — hatalmas szellemi erejű — férfiú arra határozta magát, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől. Megvallom, nehéz megbarátkoziíom ezzel a gondolattal és fájó érzés marad nem tudnom őt többé Békésvármegye főispáni székében. Szeretném azt, amit róla ebből az alkalomból folyólag irni szándékozom, valahogyan úgy egyszerűen megírni, mert érzem, hogy bármit is vetnék papírra az ő jellemzéséül, minden csak árnyéka, elmosódó, fénytelen árnyéka lenne az ő kivételes, ragyogó egyéniségének. Rendkívüli ember. Mikor megismertem — ötödfél esztendeje éppen, az installátióján — úgy tűnt elém, mint az ős életerő emberhúsból faragott szobra. Már külső megjelenésre is imponáló. Az egészség harmóniáját hirdető hatalmas test, jegenyetartás, érdekes, jellegzetes arcszabás, gondosan ápolt bajusz és szakáll, szelíd, behizelgő, nyájas kék szem. — Maradandó benyomást tett reám, de még maradandóbbat az ő — egészen kivételes — benső lénye, gazdag, polihistori tudása, szellemi fölénye, nagy és rendkívül műveltsége. A vele való társalgás — mint szellemi gyönyörűség — az elsők közül való. Ellenálha- tatlan erővel ragad magával magasabb légkörbe, magasabb szellemvilágba. Nyugodt előadásában tükrözik igazán vissza az ő előkelő lénye, hatalmas, mindent felölelő tudása. Tekintete olyan, mint a szembetegé, akinek tulerőltetett a szemidege, egyszerre érzéketlen és élesen látó ; mesz- sze tulemelkedő a napi eseményeken, a távolban kereső. Szava, beszéde meggyőző. Nem érvel, nem okoskodik. Nem keres kis szempontokat. Abszolút fölénnyel dolgozik. Gondolatmenete széles medrü. Még a gyakorlott elme is kifárad a követésében. Pompás szellem s nem túlzók, midőn azt állítom, hogy idősb Kéry Gyula szellemi arisztokratáink egyik tipikus képviselője. Hatalmas testében a leggyöngédebb, a legérzékenyebb lélek lakozik. Az avatatlan különcnek véli, de aki szerencsés az ő nemes szivéhez közelebb állhatni, tudja, hogy ez a nagy ember egy csupa nagy szeretet. Azon, mintegy behavazott tűzhányón, melynek mélységeiben olthatatla- nul ég a tűz, lobog a láng. Ez a szeretet az, mellyel engem az ő fanatikus tisztelői sorába vonzott. Életrajzi adataiból annyit, hogy Kéry Gyula zsenge ifjú korában végezte be jogi tanulmányait s lépett be a Deák-párt idejében a belügyminisztérium tisztviselői kötelékébe, különös hivatott- sággal, s a legszélesebbkörü képzettséggel foglalkozván a közrendészeti ügyekkel. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter külföldi tanulmányútra küldötte. A bécsi világkiállítás idejében egy esztendeig Bécsben működött és Bécsben tanulmányozta az ottani államrendőrséghez beosztva a közrendészetet, a melynek érdekében a 70-es években kiváló publicistái működést fejtett ki a Fáik Miksa szerkesztése alatti, magyar hazafias irányú Pester Loydban, amelynek éveken át egyik vezércikk írója volt. A régi csendbiztosi's csendlegényi elavult intézménynek feladása jobbadán az ő publicistái agitációjának következménye. Ö készítette, s az ő koncepciójában lépett életbe a fővárosi államrendőrségi törvény is. A tisztviselői pályát egyelőre megszakítva, kizárólag publicistái tevékenységet fejtett ki. Bel- munkatársa volt a Kállay Béni által alapított és szerkesztett „Kelet népe“ cimü napilapnak. A tragikus véget ért, fényes tehetségű Grünvald Bélának testi-lelki barátja volt, együttesen utazXj&ptxrLlc xnai szarna XO ©lcLa.1.
