Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-26 / 52. szám

XLVII. éTtolyam Gyula, 1915 december 35 59. szám. / Eföfhetós! árak: Egész évre ... 10 K — f Fél évre ............. 5K-I Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési felhívás a Békés 1916-ik, 48-ik évfolyamára. A világfelfordulás második esz­tendejében lapunk 48-ik évfolyamába lép. Gyökerei tehát hosszú múltba nyúlnak vissza. Hosszú, becsületes múltba, melyet belső viharok nem kavartak fel soha, mely a zajtalan, de erőteljes munka utján érkezett el a mai naphoz. Biztos alapnak kínál­kozott neki a mérséklet, tapintat, méltányosság, becsületesség az az útja, amelyet mindig követett. Az esemé­nyek torlódása létének ez alapján soha meg nem ingathatta. A legjobban ostromolta a háború előtti idők szel­leme. Ez a gyors sikerek ideje min­denütt másutt nagy lármával, dobbal, sippal, szenzációk hajhászásával ér­vényesült a sajtóban. A pillanat mo­hóságával zsákmányolta ki az embe­rek alantosabb indulatait, hogy azo­kat csengő pénzre váltsa fel. — Az egyéni boldogulás kíméletlen, bűnös munkája volt ez, a közízlés és köz­FELELÖS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID morál terén végzett rombolás árán. Mi ekkor is a becsület utján maradva a közérdeket szolgáltuk. Gúny, az ósdiság vádja és a kapzsiság el nem téritett utunkról. Szeplőtlen múlttal, tiszta lelkiismerettel értük meg tehát mai évfolyamunkat. A nehéz idők, a rendkívüli vi­szonyok azonban minket is érintet­tek. Nem a lap szellemi részét ille­tőleg. De a nagy felfordulás lapunk anyagi viszonyaiban érezteti hatását. Minden más téren anyagnak és erő­nek sokszorosan felszökött az ára. Ennek következményeit, hatását mi is érezzük. Nem akarunk minden te- hertöbbletet egész terjedelmében kö­zönségünkre hárítani. Annak egy részét mi viseljük, egy részét mégis át kell hárítani a minket megértő közönségünkre, amellyel egyek va­gyunk, amellyel együtt hozunk meg minden áldozatot, hogy a mi meg­győződésünknek, ízlésünknek meg­felelő lapot fentartsuk. Fen fogjuk azt tartani a mai nehéz viszonyok Megjelenik minden vasárnap. között is, bár a papír árától nyomdai anyagon keresztül a munkabérekig minden hihetetlenül megdrágult. — A fentartás érdeke hozza magával, hogy az előfizetés árát mérsékelten felemeljük. A lap évi előfizetési dija te­hát 10 korona helyett 12 korona lesz, — Hisszük, tudjuk, hogy olvasó közön­ségünk ehez szívesen hozzájárul, mert önzetlenül szolgáljuk a köznek és közönségnek érdekeit és múltúnk biztosíték arra, hogy a jövőnk is ugyanaz lesz, ami volt a múltúnk. E szerint lapunk előfizetési ára: egész évre . . . . 12 K félévre.....................6 K ne gyedévre .... 3 K példányonkénti elárusitás 24 fillér. Előfizetések vidékről „Békés ki- adóhivatala Gyulán“ postautalvány­nyal küldendők. Tisztelettel a „Békés“ szerkesztősége s kiadóhivatala. TÁRCA. A-lszik az ezred. Füves erdó'tisztáson alszik az ezred . . . Csak az őrszem virraszt vigyázoa, ébren, Ezer alvó hős éber két szemében; Pihen a fáradt ellen is verve, veszteg. És jönnek lop ódzva apró fehér álmok, Mesélnek andalító szép meséket, lávol otthonról sok-sok csuda-szépet . . . .S fönn dalolnak apró csillag-milliárdok. Valahol ágyaznak. A vén tölgyes reszket. Vad harci zajt hordoz az alkony szellő . . . Valahol frissen hányt kis hantok mellé Katonák tűznek tölgyfából sok keresztet. Füves erdőtisztáson alszik az ezred . . . Alszik az őr is puskájára dőlve Ezer alvó hősök élete, őre; Valahol ágyaznak ... A vén tölgyes reszket. Viszi Konrád. Idősb Kéry Gyula. Resignáltan vettem hírét annak, hogy ez a rendkívüli — hatalmas szellemi erejű — férfiú arra határozta magát, hogy visszavonul a köz­életi szerepléstől. Megvallom, nehéz megbarátkoziíom ezzel a gondolattal és fájó érzés marad nem tudnom őt többé Békésvármegye főispáni székében. Szeretném azt, amit róla ebből az alkalom­ból folyólag irni szándékozom, valahogyan úgy egyszerűen megírni, mert érzem, hogy bármit is vetnék papírra az ő jellemzéséül, minden csak árnyéka, elmosódó, fénytelen árnyéka lenne az ő kivételes, ragyogó egyéniségének. Rendkívüli ember. Mikor megismertem — ötödfél esztendeje éppen, az installátióján — úgy tűnt elém, mint az ős életerő emberhúsból faragott szobra. Már külső megjelenésre is imponáló. Az egészség harmóniáját hirdető hatalmas test, je­genyetartás, érdekes, jellegzetes arcszabás, gon­dosan ápolt bajusz és szakáll, szelíd, behizelgő, nyájas kék szem. — Maradandó benyomást tett reám, de még maradandóbbat az ő — egészen kivételes — benső lénye, gazdag, polihistori tu­dása, szellemi fölénye, nagy és rendkívül mű­veltsége. A vele való társalgás — mint szellemi gyönyörűség — az elsők közül való. Ellenálha- tatlan erővel ragad magával magasabb légkörbe, magasabb szellemvilágba. Nyugodt előadásában tükrözik igazán vissza az ő előkelő lénye, hatal­mas, mindent felölelő tudása. Tekintete olyan, mint a szembetegé, akinek tulerőltetett a szem­idege, egyszerre érzéketlen és élesen látó ; mesz- sze tulemelkedő a napi eseményeken, a távol­ban kereső. Szava, beszéde meggyőző. Nem ér­vel, nem okoskodik. Nem keres kis szemponto­kat. Abszolút fölénnyel dolgozik. Gondolatmenete széles medrü. Még a gyakorlott elme is kifárad a követésében. Pompás szellem s nem túlzók, midőn azt állítom, hogy idősb Kéry Gyula szel­lemi arisztokratáink egyik tipikus képviselője. Hatalmas testében a leggyöngédebb, a leg­érzékenyebb lélek lakozik. Az avatatlan különc­nek véli, de aki szerencsés az ő nemes szivéhez közelebb állhatni, tudja, hogy ez a nagy ember egy csupa nagy szeretet. Azon, mintegy behava­zott tűzhányón, melynek mélységeiben olthatatla- nul ég a tűz, lobog a láng. Ez a szeretet az, mellyel engem az ő fanatikus tisztelői sorába vonzott. Életrajzi adataiból annyit, hogy Kéry Gyula zsenge ifjú korában végezte be jogi tanulmányait s lépett be a Deák-párt idejében a belügyminisz­térium tisztviselői kötelékébe, különös hivatott- sággal, s a legszélesebbkörü képzettséggel fog­lalkozván a közrendészeti ügyekkel. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter külföldi tanulmányútra küldötte. A bécsi világkiállítás idejében egy esz­tendeig Bécsben működött és Bécsben tanulmá­nyozta az ottani államrendőrséghez beosztva a közrendészetet, a melynek érdekében a 70-es években kiváló publicistái működést fejtett ki a Fáik Miksa szerkesztése alatti, magyar hazafias irányú Pester Loydban, amelynek éveken át egyik vezércikk írója volt. A régi csendbiztosi's csendlegényi elavult intézménynek feladása job­badán az ő publicistái agitációjának következ­ménye. Ö készítette, s az ő koncepciójában lé­pett életbe a fővárosi államrendőrségi törvény is. A tisztviselői pályát egyelőre megszakítva, kizá­rólag publicistái tevékenységet fejtett ki. Bel- munkatársa volt a Kállay Béni által alapított és szerkesztett „Kelet népe“ cimü napilapnak. A tragikus véget ért, fényes tehetségű Grünvald Bélának testi-lelki barátja volt, együttesen utaz­Xj&ptxrLlc xnai szarna XO ©lcLa.1.

Next

/
Thumbnails
Contents