Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
1915 február 7. Békés 3 vei kivivőit békében veheti el a híven végig-küz- dött harc erőfeszítéseinek, szenvedéseinek és veszélyeinek méltó jutalmát. Megbízom önt, hogy ezt legmelegebb elismerésem és köszönetem tolmácsolása mellett hozza a nemzet tudomására. Kelt Bécsben, 1915. február hó 4-én. Ferenc József s. k. Tisza István s. k. A pápa imája a békéért. A pápa elrendelte, hogy az egész katholikus világon mindenütt őszinte s alázatos szívvel imádkozzanak, ily lélekkel forduljanak Isten irgalmához, hogy nekünk a békesség áldásait megadja. E végből meghagyta a Szent atya, hogy Európában minden érseki és püspöki székesegyházban, a plébániai és szerzetesi templomokban február 7-én, tehát a mai napon hatvanadvasárnapon, a többi világrészben pedig március 21-én, fekete vasárnapon ünnepélyes isteni tiszteletet tartsanak. Délelőtt a szokott nagymise után ünnepélyes szentségkitétel, töm- jénezés. A szentség egész napon át az oltáron marad, hogy a hívek imádhassák. Estefelé a szentség visszatétele előtt a következő imádságot mondják a hívek, melyet a fczentatya maga szerzett: A háború Ínségei és borzalmai között, mely népeket és nemzeteket létalapjukban megrendít. Hozzád, a Te Szivedhez folyamodunk, ó Jézus, egyedül nálad keresünk biztos oltalmat Irgalomnak Istene, Hozzád könyörgünk lelkünk mélyéből: távoztasd el tölünk ezt a szörnyű megpróbáltatást! Békesség királya, buzgó imádsággal Hozzád fohászkodunk : add meg nekünk mielőbb azt a békét, mely után mindnyájan áhítozunk ! A Te szentséges Szivedből azért árasztottad ki az egész világra az isteni szeretetet, hogy az emberek között megszűnjék minden visszavonás és közöttük a szeretet uralkodjék. Amig itt jártál-keltél a földön, a Te érző Szived könyörülő jósággal volt az emberek minden nyomorúsága iránt. Könyörüljön meg hát mirajtunk ez a szent Szív ezekben a nehéz napokban, mikor az emberek egymást annyira gyűlölik, mindenfelé annyi vér folyik! Könyörülj a fia sorsáért aggódó oly sok édesanyán ; annyi családban remegnek az apáért, a hitvesért: könyörüljön meg a Te szent Szived mindannyiunkon ! Könyörülj a szerencsétlen Európán, melyet ily rettenetes csapás sújt! öntsd a fejedelmeknek és a szivébe a békesség szellemét; add, hagy szere- tetben újból egymásra leljenek az emberek, kik a Te drága véred ontásával egymásnak testvérei lettek ! »Uram! szabadíts meg minket elveszünk« ; így kiáltott Hozzád segedelemért Péter apostol, szerető Szived meghallgatta őt, paranUtasom lehajitja még a másik kettőt s elégedett érzéssel indulunk haza. De borzasztóan fázunk, lábamat már nem is érzem. Gyorsan széliünk alá s mieiőtt a hegyek mögött Cettinje eltűnik, még egy szerelmes pillantást vetünk feléje, mintha mondani akarnók : — Szervusz Nikita, a viszontlátásig! Délután félháromkor szerencsésen leértünk“ Dobos Istvánt ő felsége az első osztályú vitézségi éremmel tüntette ki- Aviatikusaink bátorságának méltó elismerése ez, amely őszinte örömmel tölti el mindazok szivét, akik az aviatika, de főként a magyar légjárók iránt szeretettel viseltetnek. ■* * * Bizonyára az is érdekelni fogja közönsé günket, hogy a Przemysl körüli harcokban a rendes postaszolgálat ellátásán kivül mily fontos szerepet töltenek be a pilóták. Még az első ostrom idején az azóta oly híressé vált Magiéra magaslatokért folytatott tüzérségi párbajban az oroszok heves gránát és srapnell-tüzet zúdítottak a mieinkre. Egyik-másik löveg Lipót-Salvator főherceg tüzérségi főfelügyelő mellett csapott le- aki a léghajósosztály parancsnokának, Uzelac Emil ezredesnek kíséretében figyelte az ütközet menetét. Egyidejűleg Wagner Miklós főhadnagy pilóta, fivérével, aki szintén főhadnagy, egy órahosszat keringett a Magierától keletre levő hegyháton működő orosz ütegek felett és onnan a csoltál a tengernek és a szeleknek és nagy csöndesség lön. Hallgass meg minket is, fogadd kegyesen a mi kérlelő imádságunkat és legyen újból békesség és csendesség ezen a viharverte háborús földön. Boldogságos Szűz Mária, minden szükségünkben jó Anyánk voltál, most is állj mellettünk! Oltalmazz és ments meg minket Amen. Vármegyei közgyűlés. A vármegyei szabály- rendelet értelmében az első rendes közgyűlés ez évben február hó második felében tartandó. Az idén ez a közgyűlés valószínűleg február 25-ik napjára lesz kitűzve. A februári közgyűlés rendes körülmények között is a legkisebbek közé tartozik, mig a jelenlegi háborús viszonyok között, előreláthatólag még a szokottnál is kevesebb tárgya lesz a közgyűlésnek. A vármegyei községi orvosok fizetésére valamint kórpótlékának biztosítására a f. évi szükséglet mennyiségét a belügyminiszter 84183 koronában állapította meg és ezt az összeget a vármegyei orvosi alapnak egyidejűleg kiutalványozta. Népfölkelö főhadnagyok kinevezése. A király 1914. november 1-i ranggal népfölkelő főhadnagyokká kinevezte Szabó Emil, Szerb József, Yerő Miksa, Csilinger Kálmán, Demián Anasztáz, Meer Lipót, Dörner Emil, Altmann Ignác, Dőri Jenő, Babiák Nándor, Prokop Endre Szőllőssy Zsigmond, dr. Burghardt Jenő, Gross- mann Alfréd, dr. Holländer Emil, Raucher Emil, Lányi László, dr. Radó Izsó, Papp Tivadar, dr. Blau Lipót, Rajz Jenő, Rauch Samu, Schmidt Gyula, Antalúczy Nándor, dr. Vargha Gyula, Ziffer Sándor, Eilperger András, Gál József, Kisía- lussy István, László Gyula, Rusz Péter, Szabados Béla, Yertán Albert gyulai 2. népfelkelő gyalogezredbeli hadnagyokat. Ugyancsak a gyulai népfölkelő ezrednél népfölkelő főorvosokká nevezte ki a király Adler Imre dr., Sturza János dr., Mann Ábrahám dr, Luszt Ferenc dr. segéd- orvosokat. Népfelkelő élelmezésügyi tisztekké nevezték ki Martos József dr. és Walthier Ferenc segédélelmezésügyi tiszteket. Utósorozás. Minthogy a legközelebbi nép fölkelő szemlék e hó 18-án veszik kezdetüket ennélfogva a f. hó 20-ra kitűzött utósorozás — a vármegye alispánjának rendelkezéséhez képest — e hó 13-án fog Békéscsabán megtartatni. A gyulai főszolgabiróság hivatalos helyiségét február 1-ével a Munkácsy Mihály-uteából az Erkel-téri Reinhardt-féle ház emeletére helyezte magasból irányította a mi ágyúink tüzét mindaddig, mig mi az oroszokat tejesen elhallgattattuk Mondanunk sem kell, hogy a pilótát az ellenség valóságos golyózáporral bontotta el. A biplánt egy puskagolyó és tizennégy srapnell- szilánk érte s a repülőgép kis hadilobogója lángbaborult. Ennek ellenére a kitartó és bátor légiharcosok szerencsésen visszatértek. Amidőn még decemberben Kvasz Andrásnak gépe a levegőben felmondta a szolgálatot s az orosz tábor kellős közepén volt kénytelen leszállani, az ugyancsak kritikus pillanatokban sem hagyta el humora. A gép földet ér s Kvasz kacagva fordul utasához: — No most felakasztanak bennünket az első fára, még pedig pofánkkal Budapest felé Rögtön el is fogták őket, de az akasztás kellemetlen pillanata elmaradt. Egyébként Kvasz az orosz fogság unalmába nehezen törődik bele s ő is — mint előtte annyi sokan — eddig mélységesen szunnyadt zenei talentumának hódol. Valahol egy grammofont kerített. Megindítja az ördöngős masinát s nem akar füleinek hinni — magyar nóta hangjai áradnak elő a szócsőből . . . Eszébe jutván régi rákosi magánya, a Magyar Aero Szövetségnek irt levelében furulyát és — pénzt kért, mert Szibériában a furulyának is, a pénznek is nagy hasznát lehet venni . . . Dr. Massány Ernő. át. A mostani helyiségekben működött két évtized előtt a gyulai kir járásbíróság. A hadi menetrend, amelyről az a hir terjedt el, hogy február elsején megszűnik, továbbra is érvényben marad, azonban az igazolványi kényszer a szeged-makó-aradi, továbbá a szolnok- püspökJadány-békéscsaba-arad-tövisi vasútvonalon meg van szüntetve, ellenben a békéscsaba-nagy- váradi vonalon az továbbra is fennáll. Nem szabad vidékre telefonálni. A háború kitörése után pár nappal nemcsak az interurbán telefonbeszélgetéseket szüntették be, hanem rövidesen a minimumra redukálták a megyei telefonbeszélgetéseket is. Ez a kényszerhelyzet több, mint egy hónapig tartott, aztán a megyei beszélgetéseket megint helyre állították. így csak az interurbán hiányát éreztük súlyosan. Szerdán azonban egyszerre megiut meglepő intézkedés érkezett a nagyváradi postaigazgatóságtól. A rendelet értelmében szerdától kezdve a megyei telefonbeszélgetéseket ismét beszüntették. E korlátozás előreláthatólag pár hétig fog tartani. Farsang. Vizkereszt már bevezette Karnevál herceget. És amint megláttuk a bohóc herceget, visszahökkentünk: mit keres most a kacagó vig- ság, az önfeledt mulatozás, a tótágastálló bolondozás ? összeszorul a szivünk, ha rágondolunk, hogy a farsang az öröm, a vigság ideje s ilyenkor érezzük igazán, mily szép az élet, édis és finom, érdemes serlegéhez érinteni ajkunkat. Farsang — olyan furcsán hangzik most ez a máskor annyi kellemességgel kecsegtető szó mint mikor idegennel kerülünk össze és alig tu-; dunk mit beszélni vele. Pedig milyen jó ismerősünk vagy Karnevál herceg, hány nászt hoztál magaddal, mennyi nótát, trillát, kacajos estét!.. . De most csak menj, menj, nem sarkantyuzzuk föl a jókedv tüzes csikóját, mert most csak a naptár szerint van farsang, a szivekben nincs. Melankóliával gondolunk az elmúlt farsangokra, összeszorul a szivünk, de azért a levertség hollóserege ne lepjen meg. Hessegessük ezt a fekete sereget épp oly erővel, mint amilyennel ellenállunk Karnevál csábitó mosolyának. Az idei farsang legyen olyan, mint a gyermekét tápláló anya mosolya : meleg, derűs, biztató. De ez a farsang, amely máskor kacér mosollyal csábított a vigasság közé, ez a farsang ne mutassa az idén arcát. Tomboló, viharos öröme törjön meg az emlékezés csöndjében. Lesz még idő, amikor elnémul az ágyuk bömbölő torka, elül a harci zaj, s akkor — akkor lesz az igazi farsang: a szivek farsangja. Kitüntetés halál után. Megírtuk, hogy Far- kasházy Sándor cs. és kir. vadászkapitány, Far- kasházy Yilmos, városunk köztiszteletben álló lakosának fia november végén, csapataink orosz- országi győzelmes előnyomulása közben hősi halált halt. A jeles katona vitézségének bizonyítéka, hogy Őfelsége a király Farkasházyt a katonai érdemrendek egyik legkiválóbbikával, amilyet magasabb rangú törzstisztek is csak kivételes alkalomból szoktak megkapni, — a hadiékitmé- nyes vaskoronarenddel tüntette ki. A legfelsőbb kitüntetés, melyre Farkasbázy természetesen hősi ténykedései közben lett felterjesztve, sajnos csak halála után érkezett meg, annál fényesebb és meghatóbb bizonyítéka nagy érdemeinek és ret- tenthetlen vitézségének. Az elesett kapitányt egyébként bajtársai a Sulosova mellett elterülő csatatéren temették el. Családja fölkutatta a sirt és a hadsereg parancsnokságának engedelmével hazahozta a hazájáért elesett halottját és vasárnap helyezték örök nyugalomra nagy katonai pompával szülővárosában Kolozsvárt. Az érckoporsót, a melyben az elesett hős hamvait orosz földről hazahozták, rengeteg koszorú borította. A temetésre kivonult a helyőrség egész tisztikara Nemess altábornagy és Karg vezérőrnagy vezetésével. A gyászmenetet, a mely a vasúti állomásról indult a temetőbe, diszszázad nyitotta meg. Mögötte katonazene gyászhangja mellett ezer meg ezer ember kisérte utolsó útjára a vitéz kapitányt.
