Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-31 / 5. szám

1915 január 31. Békés / a célból egy bizottság létesült „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság“ címen, amelynek elnökei Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy a Hadsegélyző Hivatal vezetője és Lukács György v b. t. t. Gyula város orsz. képviselője. Ez a bizottság igen szerencsés gondolattal akarja meg­valósítani nemes célját és pedig felhívást intéz az ország közönségéhez, hivatalos hatóságokhoz ép úgy mint magánosokhoz, hogy minden adatot, amely harctereinken elesett hőseink halála körül­ményeire és a harctéren tanúsított hősi cseleke­deteikre vonatkozik, épigy az elesett hősöknek rendelkezésére álló arcképeit küldjék be a bizott­ságnak. Az ilyenformán összegyűlő adathalmazt a bizottság hivatalosan hitelesíteni igyekszik s rend­szerbe foglalva, mint a mai emberi háború doku­mentumainak okmánytárát, a nyilvánosság ren­delkezésére bocsátja. Ez a nemes mozgalom, amely a komoly hadtörtónelem számára is két­ségtelenül nagyértékü becses adatokat fog ered­ményezni, de másrészt a jövő nemzedék számára a hősi cselekedetek egész légióját fogja nemes példázatok gyanánt megörökiteni, hivatva van arra, hogy lelkes viszhangra találjon az ország egész társadalmában, főként azokban a hajlékok­ban, ahol ma aggódó szeretettel figyelik a harc­téren küzdő családtagok sorsát és gyászolják a hősi halottakat. A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság ez utón hívja fel az ország közönségét, az érdekelt családokat és testületeket, hogy a fentjelzett adatokat az elesett hősök fény­képeivel együtt címére (IV. Hajó utca 16. Buda­pest) sürgősen küldjék be. Orvosi állások közötti viszonosság. A tör­vényhatósági bizottság Sopron vármegye kezde­ményezésére felirt a belügyminiszterhez, hogy az országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot ter­jesszen, amely szerint egyrészt a községi orvosi, másrészt a vármegyei és városi t. orvosi állások, és illetőleg az állami szolgálat között a nyugdíj- viszonosság állapittassék meg. A belügyminiszter most válaszolt a feliratra és értesíti a vármegyét, hogy a maga részéről támogatja azt a törek­vést, amely a községi és vármegyei orvosi szol­gálat között a nyugdíj viszonosság megteremté­sével lehetővé kívánja tenni azt, hogy a járási orvosi kar rendszerint az erre az állásra leghiva* íottabb községi orvosok közzül' egészittessék ki és kijelenti, hogy a háború okozta rendkívüli viszonyok megszűnte után a kérdést megfontolás tárgyává teszi. Honvédségi kinevezés. A király a gyulai 2. népfelkelő gyalogezred tisztjei közül Szemere Gusztáv és Popovics Mihály hadnagyokat főhad­nagyokká nevezte ki. Halálozás, özv. Daimel Lipótné Weil Ma- tild, városunk régi tisztes polgárnője, évekre ter­jedő hosszas betegség után f. hó 28-án 78 éves korában meghalt. A halál bár minden körülmé­nyek között fájdalmas érzést kelt, a matróna magas koras gyógyithatlansága folytán ezúttal meg­váltás és igaz jótétemény volt úgy reá, mint szeretteire nézve. A boldogult derék nőt két gyermeke: dr. Daimel Sándor vármegyénk fő­jegyzője és özv. Unghváry Albertné Daimel Gi­zella, unokái, testvérei s kiterjedt rokonság gyá­szolják. Temetése tegnap délutáu volt nagy rész­véttel a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szent József temetőben. Béke hamvaira! Tömöry Lajos halála. A gyulai törvény­széknek gyásza van. lömöry Lajos kir. törvény- széki biró hunyt el e hó 27-én reggel a köz­kórházban hosszas betegség után. Gyulán kezdte meg életpályáját, itt volt törvényszéki jegyző, majd biró. Kiválóan kötelességtudó magatartá­sáért, kitűnő jogi képzettségéért közbecsülésben részesült. Családot is alapított Gyulán, majd há­zat vett. Azonban bizonyos idegesség mindig észrevehető volt raj ta. Ez az idegesség a múlt év legelején annyira fokozódott nála, hogy kór­házba kellett szállítani, ahol egy esztendei szen­vedés után elhunyt. Halálát özvegyén kívül há­rom kiskorú gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Január 28-án délután fél 3 órakor te­mették el a közkórház halottas termében történt felravatalozás után. A kir. törvényszék koszorút helyezett koporsójára és testületileg jelent meg végtisztességtételén. Béke hamvaira 1 A gyulai Vöröskereszt egylet a következő pénzadományokért mond hálás köszönetét: A gyulai nagymagyarvárosi olvasókör 100 K, a 2. honvéd gyalogezred I-sö pótszázadának legény­sége 18 K, Bredeseu Ottóné 10 K és Emhő Ka­talin 2 K, Titz Józsefné 10 K, dr. Bucskó Ka- riolán 10 K, Erdődi Lajos 10 K, Jova Mihály 2 K, Papp Sándorué 2 K, Urnában találtunk 1 K, 13 fillért, Kamber Bayrum 20 K, Bálint Fe- rencné 4 K. Természetben adományoztak: Mészá­ros kertész 1 mázsa karalábé, 1 nagy üveg birs­alma, Bekker Antal konyhafölszerelési cikkek, N. N. 6 klg. 80 deka husnemü, Uhrin Jánosné 5 liter tej, a harctéren elesett Farkasházy Sán­dor cs. és kir. vadászkapitánynak hagyatékából 6 drb. ing, 12 drb. alsónadrág, 12 drb. harisnya, 12 drb zsebkendő, Leopold Béla 20 drb. süte­mény, Leitner Menyhért 20 drb. sütemény, And- rássy Ákos ur címére Mihályi Gyula aradi cuk­rász a sebesültek részére 1 tortát és süteményt adományozott, Márkus Mihályné 4 szépirodalmi füzet, dr. Bárdos Arthur 300 drb. cigaretta, Morvay Ili 1 doboz cigaretta, Urnában találtunk cigarettát, 12 drb. szivart 12 szopókával, And- rássy Ákos 2 doboz cigaretta. Meleg ruhaneműt katonáinknak. Abban a lelkes buzgalomban, amellyel hölgyeink a háború folyamán a katonákat meleg téli ruhanemüekkel ellátni igyekeztek, egy idő óta stagnáció követ­kezett be. Pedig sűrűn indulnak egymásután vi­téz honvédcsapataink a harctérre s a még ezután következő zordabb időben egyikük sem nélkülöz­heti a téli idő viszontagságaitól őket megvédel mező meleg ruházatot. A gyulai Vöröskereszt egylet kérelemmel fordul lapunk utján városunk nemes érzésű és gondolkozásu hölgytagjaihoz, hogy megkezdett és eredményesen folytatott munkájukat ezután is folytatni szíveskedjenek. Készítsenek sürgősen minél nagyobb mennyiségű sálat, érmelegitot és haskötőt és juttassák el ké­szítményüket az egyesületi irodába. A katonák hálája lesz jutalma fáradozásaiknak. Ugyancsak az egyesület dohányt és cigarettát kér társadal­munktól a sebesültek részére, mert a gondűző füstölni valóban nagy hiányt szenvednek bete­geink. Halálozás. Néhai Baudermann János kádár­mester özvegye Kúttá Paulina f. hó 25-én 54 éves korában, hosszas betegség után elhunyt. A bol­dogult derék nő halálát három gyermeke, uno­kái, nőtestvére s kiterjedt rokonság fájlalja. Te­metése kedden délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint, nagy részvéttel a Szenthárom­ság temetőben. Béke hamvaira. A belsövásárról csupán krónikairói köteles­ségünknek teszünk eleget, ha egyáltalán megem­lékezünk róla, de egyebet nem írhatunk, mint azt, hogy egyáltalában nem volt. Nemcsak a vevők, hanem az elárusítók is elmaradtak. Utób­biak leginkább azért, hogy alig van elárusítani valójuk ; azt, ami van nem kell vásárba kihur- colniok, mert otthon is el kel. Ez természetesen a kereskedelem és az iparnak csak egyes ágaira vonatkozik, mert a hadi s evvel rokoutermészetü cikkeket nem készítők, vagy elárusítók portékája iránt se otthon, se vásárban vételkedv egyálta­lában nem mutatkozik. Különösen nagy a pan­gás a bútor és fémiparban. A bőripar pedig a kikészített anyag hiányát sínyli. Nyersbőr az kerül bőségesen, de a mostani vásárra a vasúti szállítás korlátozása miatt igen kevés jutott be­lőle. Az is, amit elhoztak, egyáltalán nem talált vevőre és a tulajdonosoknak eladatlanul kellett a vásártérről visszaszállítani. Január utolsó hetében, különösen pedig holdtölte alkalmából az időjárásban fordulat kö­S vetkezett be. A csapadék eső helyett hó alak­jában nyilatkozott meg, egyben némi hideg is köszöntött be, úgy, hogy szombat virradóra a hőmérő R. szerint 5 fok hideget mutatott. Kér­déses, hogy vájjon az időjárás gyökeres változá­sával, vagy az eddig állandóan gyenge télne-n hány napos intermezzójával állunk-e szemb? e- Ugy mezőgazdasági, mint közegészségi szempont ból rendkívül kívánatos volna, ha az idén be­válni látszó Pál forduló komoly és tartós volna. A földeket arasznyi hó borítja, mely biztos vé­delme volna a vetéseknek 10—15 foknyi hideg ellen is, azonkívül a hó tudvalevőleg fél trágya értéket is képvisel a földeknek. És ha más esz­tendőkben, amidőn már beteltünk a hideggel és fagyokkal, Gyertyaszentelőre zord időt kívánunk, hogy a népmonda szerint odújából kibújt medve künnmaradjon, ezúttal, ha nem is egészen 6 heti, de legalább februárra kiterjedő további nyugo­dalmas álmot kívánunk a gyertyaszentelői nap­fénytől megriadó mackónak. A huzamosabb ideig tartó fagyot és havat egyébként az utak járat­lansága is kívánatossá teszi. Az idestova hónapok óta tartó esők és feneketlen sár következtében a kövezetlen utakon való kocsiközlekedés, mint le­hetetlen vállalkozás, teljesen szünetel. Tüzelő­anyag, takarmány szállítás egészen megakadt és most már égető szükségletet képez. Körözs folyó­ink a hét végén rohamos áradásnak indultak. A Kettős Körözs vízállása tegnapi nap folyamán csaknem 6 méternyi volt, úgy, hogy a vizszabá- lyozási társulatok indíttatva érezték magukat a védekezési munkálatok megkezdésére. A beállott fagy azonban a vizek apadását engedi remélni. Münch László hősi halála. Ránk dermedt a hideg tél is, hó futja be lassankint az utcá­kat és lelkünk kétszeres fájdalommal tér oda, ahol ázva és fázva, csikorgó időben, méteres hó­ban küzdenek katonáink a haza védelmében. Akik küzdenek ... De a meleg, pirosló drága vér beleszivódik a hó fehér párnájába és a hegy­szakadékok tájékáról, északnak vidékéről mindig érkeznek szomorú hírek, óh nem a csatáinkról, amelyek győzelmesek, hanem egy-egy elesett jó ismerősünkről, barátunkról, testvérünkről. Az elesett hősök szomorú lajtromába került mos­tan egy derék fiú. Mély megilletődéssel veszünk tudomást az ezredparancsnoksághoz hivatalosan érkezett ama hirről, hogy Münch László, a gyulai 2. honvéd gy. ezred főhadnagya Przemysl várá­ban egy kirohanás alkalmával dec. 22-én hősi halált halt. A daliás termetű fiatal tiszt váro­sunk szülötte, jóemlékü Münch Gyula honvéd­őrnagy fia volt. A harctéren töltött négy hónapi vitéz magatartás után érte el a reményteljes ifjút a hősök végzete, özvegy édesanyjának, test­véreinek, bajtársainak és a gyulai társadalomnak őszinte fájdalmára. Kegyeletünk megőrzi emlékét. Gyulai honvédek üdvözlete Przemyslből. A csodálatosan védett Przemysl várából repülő pos­tán küldik leveleiket vitéz katonáink. Ismeretes, hogy a katonai parancsnokság intézkedésére egy lapon többen értesítik jólétükről hozzátartozóikat, s megkérnek valakit, hogy üdvözletüket szeretet- teikhez eljuttassák. Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy a postát szállító repülőgép minél kevesebb megterhelésnek legyen kitéve. Közel három hónapos szorongó aggodalomnak vetett véget számos családban az a kilenc öröm­hírt hozó tábori lap, amely a napokban érkezett Gyulára Tanczik Lajos főkapitány és Dombi La­jos kir. tanácsos esperes címére a gyulai 2-ik honvédezred katonáitól. Dombi Lajos esperes lel­kész külön-külön levelezőlapon azonnal értesítet­te a megjelölt címeket az öröm hirről, a főkapi­tány pedig a hozzá érkezett 8 tábori lapot átadta a gyulai Vöröskereszt irodájának, amely szintén haladéktalanul továbbította az üdvözleteket. Az értesítés vétele után egész búcsujárás indult meg a Vöröskereszt irodába, ahol az érdekelteknek megmutatták az eredeti kézírásokat is. Számosán voltak olyan érdeklődők is, akiknek hozzátarto-

Next

/
Thumbnails
Contents