Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-03 / 40. szám
1915. Október 3. B é ké s 3 és javaslatával együtt a közgyűlés elé terjeszteni A közgyűlés többi tárgyainak előkészítése is a második állandó választmánynak lesz feladva Preszly Lóránd áthelyezése. A Rendeleti Közlöny legutóbbi száma szerint Preszly Lóránd m. kir. csendőrszázados Gyuláról Nyíregyházára helyeztetett át. Noha Preszlynek századossá történt kinevezése óta, tekintettel arra, hogy Gyula csupán szárnyparancsnoksági székhely, elhelyezése napról napra várható volt, áthelyezésének ténye társadalmunknak minden rétegében a legnagyobb sajnálatot kelti. Mint szárnyparancsnok a hivatali pedantériát a legmesszebbmenő humanizmussal egyesítette s csaknem 5 évi ittléte alatt az élet- biztonság és a közrendészet mintaszerű volt. Társadalmunkban szimpatikus egyénisége, magas intelligenciája és altruistikus előkelő gondolkozása folytán szeretett nejével együtt köz- tisztelet és becsületben állott és körünkből való távozását minden tekintetben súlyos veszteségnek értékeljük. Helyére Gyulára a Rendeleti Közlöny szerint Czégényi István hadnagy neveztetett ki. Az ellenséges betörések által elpusztult kárpátfalvi falvak felsegélyezésére az akczió a vármegye területén is megindult. Megírtuk hogy a vármegye legközelebbi közgyűlésé a megszavazandó két perczentes pótadóból 25000 koronát fog az említett czélra juttatni. A vármegye alispánjának felhívása folytán az egyes községek is megmozdultak és sorban szavaznak meg kisebb nagyobb összegeket az említett hazafias czélra. így be érkeztek már a vármegyéhez jóváhagyás végett Békés, Gyulavári, és Öcsöd községek határozatai, Békés község 30000, Gyulavári község 600, Öcsöd község pedig 1200 koronát szavazott meg a feldúlt falvak felépítésére. Gyula városa, mint lapunk más helyén Írjuk, kedden délután 6000 koronát szavazott meg ezen célra. A harcztéren levő fiainknak a társ dilom részéről meleg ruhákkal való ellátása az ugylát- szik-elkerülhetetlen téli háború viszontagságai ellen, ismét aktuálissá vált. Az országos hadse- gélyző hivatal gondoskodott arról, hogy a tren- cséni és a temes vári gyárakban 15 koronáért kilogrammonként jó minőségű gyapotfonál legyen beszerezhető. A beszerzésre vonatkozó előjegyzések a járási főszolgabiráknál és Gyula város polgármesterénél történhetnek. A gyulai kir államépitészeti hivatalnál a hivatalos órák október 1-től további intézkedésig egyhuzamban délelőtt 8 órától délután 2 óráig tartatnak. Kinevezés. A posta és távirda vezérigazgató Dósa István gyulai posta és távirda segédtisztjelöltet postakezelővé nevezte ki. A képviselőtestület hosszú szünet után szeptember 28-án délután rendes közgyűlést tartott, melyet a városháza renoválási munkálatai miatt a vármegyeháza közgyűlési termében tartottak meg. Nem tudjuk, hogy a szép terem ünnepies hangulata, vagy a gondterhes idők komoly intő szava ihlette-e meg a jelenvolt városatyákat, hogy nemcsak felülemelkedtek ezúttal a megszokott kicsinyes akadékoskodásokon, hanem tudtak humánusan gondolkozni és félretéve minden szük- keblüséget, a nyomor szélén álló tisztviselők segítségére sietve, egyhangú határozattal megszavazták részükre a kért drágasági pótlékot. Őszinte elismerés illeti a közgyűlés tagjait ezért a mos tani súlyos viszonyokat átérző és megértő emberséges határozatért, amely — mint a polgármester közgyűlés végén kijelentette — a városi alkalmazottak mély háláját váltja ki és dús gyümölcsöt fog termelni a város közönsége javára, melynek ügyeit most már egy megélhetési gondoktól ke- vésbbé gyötört tisztikar fogja intézni. Elismerésünket még fokozza az a tény, hogy a közgyűlés az állandó választmány ellenkező javaslatával szemben, dicséretes nagylelkűséggel a rendőrlegénységnek is fejenként 100 korona drágasági pótlékot szavazott meg. A rendőrlegénység redukáltan élvezett fizetése ugyanis az idén felemelt államsegélyből a mostani közgyűlésen egészittetett ki az őket törvényesen megillető összegre, azért nem hoztak részükre javaslatba drágasági pótlékot. A közgyűlés azonban méltányolta kérelmüket és a pótlékot is megszavazta nekik. A közgyűlést különben dr. Lovich Ödön polgármester vezette és azon a képviselők negyedrésze, mintegy ötvenen vettek részt, túlnyomóan a földmives osztályból. Felszólalás alig három tárgynál történt s az állandó választmány előterjesztései — a már emli- litett rendőrlegénységi kérelem kivételével — mind egyhangúlag emeltettek határozattá. Közgyűlés elején Gróh György intézett interpellációt a polgármesterhez, a télen és tavasszal érvényben volt lisztkeverés miatt, ami felszólaló nézete szerint nem lett volna kötelező. Továbbá a hadba- vonultak segélyezése körül állítólagos sérelmeket hozott fel, hogy némely arra rászorult egyén nem kapja meg a segélyt, mások pedig érdemtelenül élvezik azt. Ugyancsak kifogás tárgyává tette a piaci árusoknak — szerinte — túlzottan szigorú bírságolását a maximális árak be nem tartása miatt, bár az árak maximálását maga is helyesli. A polgármester felvilágosította szólót, hogy a kukoricakeverés országosan el volt rendelve, ami alul a saját termésű búzáját fogyasztó gazdák sem voltak mentesítve, legfeljebb nem lehetett őket ellenőrizni, a hatósági lisztet nem volt szabad másként, mint az előirt keverékben forgalomba hozni. A segélyezési ügyek pedig gondos körültekintéssel kezeltetnek, akinek sérelme van, a felettes fórumhoz fordulhat panaszával. A piaci ügyben Tanczik Lajos főkapitány adott megnyugtató választ, melyet tudomásul vettek. A múlt évi közpénztári és egyéb alapok zárószámadásait Alcser Antal főszámvevő terjesztette elő, csak úgy dobálózva a százezres számcsoportokkal s csupán a Kossuth szobor alapnál szállott fel az elégedetlenség sóhaja, hogy a négyezer és néhány száz koronás alapból bizony sohasem állíthatjuk fel a szobrot. Az 1913. évben elkészült utca burkolási szabályrendeletet a belügyminiszter egyes pontok módosítása végett visszaküldte. A kívánt módosítások megtörténvén, jóváhagyás végett felküldetik. Ugyancsak 1913-ban a város a törvény- hatóságtól kérte a város belterületén átvonuló vámosutak átadását. Az akkori képviselőtestületi határozatot a vármegye visszaadta kiegészítés végett, ami most mentörtént. K. Schriffert József és társai kérték a városi szervezeti szabályrendeletnek oly értelmű módosítását, hogy a községi béke- birói állás elnyerése ne legyen érettségi vizsgához kötve, hanem elégedjék meg a város kétíközépiskolai kvalifikációval. Miután az idei tisztujitáskor tényleg nem akadt ez állásra középiskolát végzett egyén, a szabályrendelet ily értelemben változtattatok meg. A hordójelzési szabályrendeletet szintén visszaadta a belügymiuiszter kiegészítés végett. Pótlólag felvétetett a szabályrendeletben, hogy a hivatal hatásköre a város területére és a gyulai járásra terjed ki. A rendőrség fejlesztésére a belügyminiszter ez évben kétszer utalt ki államsegélyt. Első ízben a múlt évben is folyósított 16000 koronát küldte meg, később még 8000 koronát, mely kizárólag a rendőrség céljaira használható fel és az összeg felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezen örvendetes tény folytán lehetővé vált a rendőrlegénység létszámának felemelése és fizetésüknek teljes összegére való kiegészítése és a bejelentő hivatalnak a jövő év elejétől való felállítása. A 24000 korona államsegély a következőképen osztatott fel: szakoktatásra 800 kor., rendelkezési alapra 600 kor., két polgári biztos fizetésére 3920 kor., legénység fizetésére 10680 kor., fizetéskiegészitésükre 1070 kor., egy hivatalszolga fizetésére 600 kor., lakpénzére 120 kor,, ruhaátalányára 250 kor., éjjeli felügyeleti szolgálat díjazására a főkapitánynak 300 kor., alkapitánynak 250 kor., legénység részére két kerékpár beszerzésére 300 kor., a legénységnek 9 fővel való szaporítására 3150 kor., bejelentő hivatal vezetésére egy tisztviselő fizetése és lakbérére 1960 kor. Ezzel kapcsolatban a rendőrlegénység részére fejenként 100 korona drágasági pótlék is megszavaztatott a folyó évre. A tavaszréti lőtér használata a cs. és kir. 11. gyalogezred pótzászlóaljának díjtalanul átengedtetik. Gubás Tódor és Mundruezó Péter rendőrségi iktató, illetve kiadó azon kérelmét, hogy az 1911 -ik évtől a X. fizetési osztály 2. fokozatába léptesenek elő, a képviselőtestület régebben elutasította. Ezt a határozatot a vármegye közgyűlése mint nemcsak törvényest, hanem méltányost is megváltoztatta és a kérelmet teljesíteni rendelte. A polgármester most bejelenti, hegy a vármegye határozata ellen panasszal élt a közig, bírósághoz. A közgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ludvig József városi írnoknak dijnoki minőségben eltöltött három évi szolgálata a nyugdíjba beszámittatik. Magda Illés és Szemethy Imre volt tizedbeli tanácsosok 24 évi szolgálatuk után 700 korona fizetésük 68 százalékával, vagyi évi 476 koronával uyugdijaztat- tak. xjzv. Dutkay Béláné özvegyi nyugdiját Nevery Albert meleghangú pártoló felszólalása után évi 488 korona kegydíjjal 2000 koronára felemelték. A női kereskedelmi tanfolyam múlt évi számadása 4032 K bevétellel 3477 kor. 04 fillér kiadással és 255 kor. 01 fillér maradványnyal elfogadtatott. A Dömény-utcában folyamatban levő gyermek- menhelyi építkezéssel kapcsolatban szükségessé vált az utca rendezése és öt telekrész kisajátítása és pedig Juhász Kiss Imrétől 104 négyszögöl 10 koronájával, Kohn Adolftól 17'7 négyszögöl 45 koronájával, Schriffert Márton és nejétől 36*1 négyszögöl 16 K 02 fillérrel, Weisz Mórtól 2D1 négyszögöl 14 koronájával és Werner Józseftől tői 8-7 négyszögöl 15 koronájával. A 2644 korona költség a szépészeti alapból fedeztetik, melyből egyik eladó Kóhn Adolf 200 koronát adományként visszaad. Réthy Károly kútfúróval a leszámolás megejtetik és kereseti összege kiutaltatik, azonban a fúrt mükutakat továbbra is gondozni tartozik. A hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján működő becslő bizottságba K. Schriffert József választatott be. Az állandó választmány három évre a következőkből alakult meg közfelkiáltással: Anuló Pál, Dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Csomos István, Dobay Ferenc, Dr. Daimel Sándor, Dr, Follmann János, Hack Márton, Kóhn Dávid, G. Kneifel József, Dr. Ladies László, Dr. Lindenberger János, ifj. Miskucza Illés, Murvay István, Dr. Márki János, Dr. Márkus Mihály, Né very Albert, Pfaff Ferenc, Reisner Ede, Schröder Kornél, Sál József, K. Schriffert József, N. Szabados József, Dr. Simonka György, Weisz Mór, Dr. Zöldy János, Bodoky Kálmán, Mikler Sándor, Künzl Ernő, Csőke István. A nyugdíj bizottságba három évre dr. Ladies László, Németi József, K. Schriffert József, Ravai Gábor és Dr. Martos Jó zsef választattak be, mig a főgimnáziumi bizottságba dr. Zöldy Géza és Moldoványi János küldettek ki. A gyámpénztári vizsgálatokhoz Weisz Mór és Deimel Lajos küldettek ki bizottsági tagokul. A kárpáti falvak ujjápitésének hazafias munkájából Gyula város is kiveszi részét anyagi tehetségéhez mért szerény összeggel. A hadba- vonultak hátramaradoltai részére kezelt alapból 6000 koronát szavazott meg a közgyűlés egy feldúlt faluban építendő állami ellemi iskolára s ezen összeg kiegészítésére és növelésére gyűjtést indít. Az iskola falába márvány táblán megörökítendő, lesz, hogy az Gyula város adományából épült. Kéry Gyula főispánhoz kérelem intéztetett, nogy e?Jes gyulaiak által már adományozost összegeket is a város adományához csatolni szíveskedjék. A gyűjtés eredményéhez képest az iskolán kívül a maradványból házak fognak építtetni. JA vármegye megkerestetik, hogy oly mérvű katona- beszállásolási pótadó vettessék ki, mely a lakosság eddigi jogos kártalanítási igényeit fedezi. Az 1916. évre a közmunka szempontjából az igás- napszám most is 5 korona, a kézi napszám 2 koronában állapittatik meg. A virilisek jövő évi névjegyzékének kiigazítására Szikes György,JHei- linger Károly és Papp Gyula küldettek ki. Tekintettel a tüzelőanyag magas árára, takarékosság miatt a városháza hivatalos órái télen át egyhuzamban 8—2 óráig fognak tartatni. A megtakarításból még egy raktár is fog építtetni a városháza udvarán a tüzelőanyag és szerszámok elhelyezésére. A cselédségi ruhák és csizmák és tüzelőanyagok beszerzésére a múlt évi árlejtési feltételekkel pályázat hirdettetik. Sánta Zsuzsanna kérelmére Lajos fia, a szegedi vakok intézetébe adatik be. Az Első gyulai kötött és szövött ipar- árugyárra jogosulatlanul kirótt községi adók töröltettek, mivel 15 évi állami adómentessége még fennáll s igy adóalap nincsen a kivetésre. Kranc- ler János szegényházi élelmező eddig 54 fillér táppénze adagonkint 80 fillére emeltetik az indokolt drágaság miatt. A benedeki nagymajor gó- réjának egy részét a főszámvevő árverésen méterszámra eladta és pedig 32 métert 1270 koronáért. Tekintettel a faárak emelkedésére, jobb értékesítés reményében az árverés megsemmisittetett. A városi kocsisoknak téli és nyári ruházatot szavaztak meg, közte 2 rend magyar kocsis ruhát is készíttetnek. Utolsó pontként szerepelt a tisztviselők, szolgák, mezőőrök, toronyőr drágasági pótlék iránti kérelme. A közgyűlés, mint fentebb jeleztük, egyhangú határozattal fizetésük 20 százalékának megfelelő drágasági pótlékot szavazott meg részükre. A hadbavonult tisztviselők az állandó választmány javaslata folytán pótlékban nem részesülnek, mivel azok teljes fizetésük élvezetében meghagyattak, holott az állami és vármegyei tisztviselők csak redukált fizetést kapnak hadbavonulás esetén. A közgyűlés kevéssel 5 óra után ért véget. A népfelkelési pótszemlék azok részére, akik az eddig megtartott szemlékről elmaradtak, a szeghalmi járásban e hó 13-án Nagyváradon mint a honvéd kiegészítő parancsnokság székhelyén fog megtartatni, a szemle az említett napon d. e. 8 órakor veszi kezdetét.
