Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-19 / 38. szám
í Békés 1915. szeptember 19. Eszerint a szóban lévő ut a Gyula—Gyulavári község határától délkeletre, a fehér- körös védtöltósének lába mellett párhuzamosan az 1823- számú parcelláig vezetne. A felebbezós folytán a bizottság megváltoztatta a gyulavárii képviselőtestület határozatát s kimondotta, hogy a kérdéses ut a gyula—gyulavárii határtól Gyulaváros-feló menő irányban létesítendő oly módon, hogy a íehérkörözs balparti töltése mentén ifj. Kertész András földjén keresztül, Gyulavárosának a feketekörözs töltésénél végződő dülő-utjába vezessen. Az iratokat a bizottság, ily irányban való határozathozatal végett áttette Gyulavárosához azért, mert az a mintegy 17 hold szőlőterület, amelyből több mint 15 hold gyulavárosi lakosok tulajdonában van, már jogorősen Gyulaváros területéhez van csatolva, tehát az ahhoz vezető közút létesítésénél, a nsgy többség érdeke, vagyis hogy földeikhez ne kerülővel jussanak, volt irányadó. Öcsöd község gyámpónztári szabályrendeletére a belügyminiszter nem tett észrevételeket, kifogásolta azonban a kötelezvény- mintát, amelyre több észrevételt tett. Minélfogva a község megfelelő pótlásra utasittatott. Mezei körösdülő ut használata tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen Zs. Szabó Sándor békési lakos által benyújtott felebbezós, illetékes elbírálás végett a megye alispánjának adatott ki. Horváth Béla műszaki tanácsos, állam- épitószeti hivatali főnök havi jelentésében ismét előadta azon nehézségeket, amelyek az utak jókarban tartására, vasúton már leszállított fedanyagnak a helyszínére való kifuvarozását majdnem lehetetlenné teszik. Az utkaparók a kavicságyak rendezésével, az utak tisztogatásával és az utmenti fák rendbehozatalával foglalkoznak. Bejelentette a hivatali főnök azt is, hogy a keresk. minister a ki nem épített Szeghalom- vésztő- dobozgyulai törvényhatósági ut felvételi, tervezési és költségvetési munkálatainak elkészítésé vei egyik magánmórnököt bízta meg, aki a munkálatokat ez évvégéig tartozik elkészíteni s a minister- nek bemutatni. A szarvas-bozinai hegyközség kérelmére a megtartott helyszíni eljárás van csapva. Vége az uraságnak, a szép tarka- szinü álmoknak. Kü András rászólt Mihályra : — No kend jól leprüfungolt az este! Mihály nem tagadta az ügyet. — Hiába is tagadta volna. Ami megtörtént, az megtörtént. Jó. Ezért hát csak arra kérte az utódját, hogy szabadítsa föl. — Ódozzon kend föl. Kü András a csomókat kibontogatta, s aztán komandirozott: — Most pedig be a törvényházba! Mihály nagy önmegadással bandukolt előre. Háta megett lépkedett a törvény embere, az uj rendőr. — Hát te, — kezdte szigorúan a biró ur, — mit tötté ? Ez a böcsület ? — Biró uram. Tovább azonban nem jutott, mert a biró ur leintette : — Hallgass! S aztán kimondotta Mihályra a szentenciát: — Hát most má valójában és voltaképen kitőtt az esztendőd. Egészen kitőtt. — Sőt nem csak, hogy kitőtt, de egyben újra is kezdődik- Nono ! Nehogy azzal áltasd magad, hogy itt a falu szolgálatában. Nem! Hanem majd az áris- tomban. A csendőr urak má’ itt is vannak érted. . . . Érre a szóra csak kilépett a banyakemence mellől két szuronyos csendőr, kik Mihályt nagy tapintatosan a pártfogásukba vétték. eredménye alapján a közigazgatási-bizottság a siratói őrház közelében levő malom mellett a szarvas-mezőhegyesi vasúton, egy gyalog- átjáró létesítését engedélyezte. A vasút, a tárgyaláson azért ellenezte a kérdéses átjárót, mert a siratói őrház mellett lévő kocsi átjáróhoz nagyon közel van. A vármegye jövő évi közúti költségvetése összeállittatván, mielőtt azt a törvényhatósági bizottság megállapítaná, a törvény szerint, a közig, bizottság által is tárgyaltatott. A költségvetésről alább részletesebben emlékezünk meg. Sárossy Gyula árvaszeki elnök jelentése szerint az árvaszóknól a múlt hó folyamán említésre méltó nem történt, az előadók és segédhivatalok működése kifogástalan. Holló György gazdasági felügyelő a fásítás mibenállásáról tett a beérkezett adatok alapján jelentést. A jelentés a föld. ministerhez terjesztetett fel. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész, nem volt jelen az ülésen s ezért a gyulai kir. törvényszéki fogház állapotáról nem tétetett jelentés. A közigazgatási bizottság teljes ülése után ülést tartottak a gazdasági albizottság amelyen egy erdő ügyi vonatkozású ügy nyert elintézést, az árvaügyi felebbviteli a küldöttség, amelyen Sárossy Gyula árv. elnök előadása alapján 6, végül az adóügyi albizottság, amelyen Botka István h. pénzügyigazgató előadása mellett 14 felobbezett ügy intóz- tetett el. Tanügy. Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Simon Julia vésztői áll el isk. tanít ónőt a III. fizetési osztály 2-ik fokozatába, Kardos István gyulai áll. el. isk. igazgató-tanitót a II. fizetési osztály 2-ik fokozatába, Cseh István gyulafarkashalmi és Kiss Sándor csorvási áll. el. isk. tanítókat pedig a III-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. Hírek. A vármegye közúti költségvetését a törvény szerint két évre kell elkészíteni. Békésvármegye tavaly el is készítette az 1915—16. evetre a közúti költségvetését, azonban a háborús állapotra tekintettel a minister csak az 1915. évi költség- vetést bírálta felül s kötelezte a vármegyét, hogy az 1916. évre külön költségvetést készítsen. Ennélfogva a vármegye alispánja a vármegye 1916. évi költségvetését elkészítette s azt — a törvény rendelkezéséhez képest — előzetes tárgyalás végett a közigazgatási bírósághoz be terjesztette. A bizottság leguíóbi ülésében tárgyalta is a költségvetést s azt azzal a változtatással fogadta el. hogy a vármegye az állam- épitészeti hivatal kiadásaihoz nem 7000 hanem csak 3000 koronával járul hozzá. A kérdéses költségvetést tulajdonképen a vármegye törvény- hatósági bizottsága legközelebb tartandó ülésén állapítja meg, azt megelőzőleg a költségvetés közszemlére lesz 15 napon át kitéve a megye kiadóhivatalában, ahol azt az érdekeltek megtekinthetik és arra észrevételeket tehetnek. Egyébként a költségvetés 697,735 korona 50 fillér bevétellel, 612,781 korona 84 fillér kiadással 84,953 korona 69 fillér maradványt tüntet fel. A fontosabb munkálatok költségei cimén fel van véve a költségvetésbe a gyomai hid mázolására 4725 korona a békési vashid padlózására 20,000 korona a gyoma-szarvasi utón létesítendő utkaparóház épitési költségeire 12,000 korona a gyomai vámos utak kikövezésére 130,000, a gyulai városház és megyeház utcák átépítésére 110,000 korona a gerlai erdő mellett elvonuló útszakasz építésére 43,000 korona. Itt említjük meg, hogy a törvényhatósági bizottság, az 1915. évi közúti költség- vetésnek felülvizsgálása tárgyában kiadott kereskedelmi ministeri rendelet ellen több rendbeli észrevételt tett s kérte ezen ministeri rendelkezések visszavonását. A minister a törvényhatóság i bizottság felterjesztését azonban csak egy pontban vette tekintetbe, nevezetesen megengedte, hogy az általa törölt 8000 korona homokolási költség az 1915. évi költségvetésbe visszaállitassék. A vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzékének összeállításához szükséges adatok az adóhivataloktól beérkezvén, a vármegye alispánja közhírré tette, hogy az adóhivatali kimutatások, október hó 2-ig a vármegyei másodfőjegyző helyiségében hivatalos órák alatt megtekinthetők s azokra a vármegye igazgatóválasztmányához, ugyanazon határidőig felszólamlások adhatók be. A vármegyei igazolóválasztmány jövő hó 11-én délután 3 órakor tart ülést s azon megállapítja a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. Akik az adó kétszeres beszámításának kedvezményét igénybe óhajtják venni, idevonatkozó igényeiket ezen napig írásban, sőt még az ülésen szóval is bejelenthetik; a bejelentés elmulasztása a kedvezménynek a jövő évre való elvesztésével jár. A vármegyei közkórházi bizottsága szeptember 14-én délután ülést tartott Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Dr, Berkes Sándor kórházi igazgató időszaki jelentésében előadta, hogy a kórházba a legutóbbi időben ismét érkezett nagyobb beteg-szállítmány, továbbá, hogy a gyulai Vöröskereszt kórház kilépett a kórház kötelékéből. Bejelentette az igazgató azt is, hogy a közkórház jövő évi költségvetésének összeállítása tárgyában, belügyminiszteri rendelet hiányában annál kevésbé intézkedhet, mert a kórház múlt évi zárószámadása se készült el ezideig. A katonabetegek — akik jobb kosztot kapnak, mint va rendes betegek — ápolási dijának ügyében eddig nem tudott semmiféle eredményre jutni a katonai hatósággal, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a közkórházakban csakis a megállapított napi ápolási díj fizetendő, tehát a kért magasabb ápolási dij megállapítása iránt a belügyminiszterhez kell a kórháznak fordulni. A bizottság aként határozott, hogy a katonák ápolási dijának felemelése csakis az általános ápolási dijak felemelésével együtt történhet. Részletesen beszámolt ezután az igazgató a kórházi gépház állapotáról, amely gyökeres orvoslást igényel. A kórházi bizottság a sürgős munkálatok végzésére az igazgatónak a felhatalmazást megadta és egyben kijelentette, hogy a gépház jókarba helyezését, amennyiben arra fedezet lenne, a maga részéről is kívánatosnak tartja és a kórházi igazgatót megbízta, hogy ebben a kérdésben való tárgyalás végett a belügyminisztériumban személyesen járjon el A kórház husszükségleténék biztosítása tárgyában Vlagyovits János gyulai mészárossal meghosszabbította az igazgató szeptember és október hónapokra az augusztus havi egyezséget. A kórházi bizottság Schwimmer Adolf, gyulai lakost, a kórházzal kötött múlt évi szalmaszállitási szerződés alól felmentette. Azután tárgyalás alá vette a bizottság a kórház 1916. évi szükségleteinek beszerzése céljából megtartott árlejtés eredményét.. Annak alapján a kórházi bizottság alábbiakban határozott. A kötszerek szállításával 24400 borona árban, a budapesti Richter és társa cég bízatott meg. Előző évi ár 14115 korona volt. A főzelék- és zöldség-félékre Fuchs Lipótné ajánlata fogadtatott el 31014 korona árban. Előző évi ár 14572 korona volt. Nyomtatványok és irodaszerek szállításával Vértes Arnold, gyulai cég bízatott meg 3574 korona ár mellett. A vaskereskedési cikkekre Schillinger Lipót 237 koronás egyedüli ajánlata fogadtatott el. A koporsókat Turóczy József gyulai asztalos fogja szállítani 3170 koronáért. Előző évben 2168 korona volt a koporsók vállalati ára. Szalmára 1300 koronával és a fuvarozásra Schwimmer Adolf ajánlata volt az egyedüli, amelyeket a bizottság el is fogadott. A fuvarozási vállalati ár 5856 korona, a tavalyi 395 0
