Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

J 1914 január 24 Békés 5 Németi őrmesterek 4'—, Berth József 2'—, Schriffert Agnes 1'—, Pettner Ferenc, l-, Kuli- czv Nándorné, —-60, N. N. —-20, N. N. —'20, N. N. —’30, Kern András 1—, Dézsi Károlyné 1-—, Exner Ferenc 41—, Domanek Pálné —-40. Tar István 2—, Papp János 1—. Áros János 1-—, Széli Imréné 2'—, özv. Lukács Péterné —'50, Fischer Dávid 1"—, dr. Lustig István 4 — N. N. —'20, N. Szabados József 10'—, Kiss Lajosné (Sarkad) P—, Nyegrucz György 2’—, Szabó János 1'—, Geszner József 4'—, N. N. 1-—t özv. Bimler Lajosné 10'—, Schrifíert Adám- né 2-—, Szabó Antal 2’—, Bogár Ferencné 1 — Szilágyi József 4'—. Szabó Lászlóné —-40, Vári Antalné —'80, Katonák gyűjtése a sebesült ka tonáinknak 18'—, Szferle János —'46, Lelik Fe­rencné 20-—, ifj. Steigeiwald J. 10'—, Hadhá- zyné 1-—, N. N, —'60, Egy cs. és kir. 101 gy. ezredbeli tart. kadettnek Chyrownál történt foga­dalma fejében 50-—, N. N. —'28, Kukla István 6-—, Sánta Mikály —'40, Back Sándor (Oros­háza) D—, Bogár Ferencné P—, ifj. Steiger­wald István 10' —, dr. Kun Pál 10'—, özv. Rim- ler Lajosné 10-—, Békés Gyulánó 10'—. Bordé Ferencné—-30, N. N. (Gyula)20'—, dr. Szóbél Dá­vid 10-—, Molnár Sándor 20-—, Molnár László 4-—, Braun Józsefné 10—, N. N. —'62, Szo­boszlay Péterné —40, Múlt Jáuosné 2'—, Pos­tás János 2'—, Körösladán Szilárd 2'—, Mazura Ferencné 5'—, Weinmann Viktor 10'—. Thurzó Aiidorné gyűjtése: Bisitz Elekné 2' —, özv. Lackó Tituszné P— Szilágyi Mojszánó —-20, Stir Györgyné P—. Cigarettát adtakj Schmidt Ma­riska 200, Kadna Henrikné 400, Márkus Mi- hályné 600 darabot. Közgazdaság. Országos vásári jelentés. A téli vásár forgalmának a lehető legpesz- szimisztikusabb várakozással néztünk eléje. A vasúti menetrend szintén fokozta ebbeli nézetün­ket úgy, hogy a bekövetkezett valóság, habár a szükségleten messze alul maradt, a várakozáson mégis felülinek mondható. A sertésvásáron mintegy 1000—1200 darab hajtatott fel. Hízott sertések élősúlyban 1 K 40 í.-től 1 K 50 sovány sertések páronként 100—120 K-ért keltek el, A felhajtott készlet az utolsó darabig vevőre talált. Juh nem létében a setésvásár csü­törtökön is folytatódott, amikor is a sovány sertések ára az előbbi napokéhoz képest még 10—15 percenttel emelkedett. Szarvasmarha pénteki napon mintegy 1000 darab hajtatott fel. A jármos ökrök eddig soha­sem tapasztalt mesés árakon keltek e). Egy pár jó erőben levő ökörért 800—1200 koronát fizet­tek. Miután fejőstehén és üszőborju vágatási tilalom van, ezek ára nem emelkedett oly horri­bilis módon, de azért egy jó fejőstehén ára 400—600 koronáig, gyenge minőségűé is 240—300 koronáig volt. Egy éves bikaborjuk darabonként 110—120 koronáért, ugyanilyen üszők 80—10 koronáért keltek. A szombati lóvásáron a felhajtás minden várakozást felülmulóiag mintegy 6000 darabra volt tehető és ami feltűnt, nem is épen mind silány áru. Nagy akadálya volt, hogy a vasúti állomás nem vette fel továbbításra a megvett lovakat, amely körülmény a hivatásos lókereskedő­ket is a vásárlástól való tartózkodásra kénysze- ritette, vagy legalább is korlátozta vásárlási ked­vüket, miután a jószágot csak lábon lehetett továbbítani messze állomásokra. Katonaságnak alkalmas hátas lovak darabonként 600—1000 k, egy pár luxus ló 2400—3000 k, egy igas lópár 600—800 koronáért kelt el. Hadi kenyér. Nyilatkozat. Alólirottak min­den önös érdektől menten, tisztán és kizárólag hazafiul indokból elnatároztuk, hogy a mai nap­tól kezdve a fehér kenyérliszt előállítását, süté­sét és forgalomba hozatalát beszüntetjük. — E helyett, bár barna szinü, de élvezhető, egészsé­ges hadi kenyeret sütünk és árusítunk el. Gyu­lán. 1915. január 23-án. Beisner gőzmalom, Erkel malom, Bészvénytársulati gőzmalom, Lehrmann Soma, Dimitrievics Naumcse, A szarvas-endrödi törvényhatósági Endrőd községben átvonuló 1100 fmtr. hosszú belterületi szakaszának építését a törvényhatósági bizottság vállalkozótól — amint azt annak idején megírtuk — szintén elvonta és kimondotta, hogy a kérdé­ses útszakasz házilag lesz kiépítendő. Ebből a célból a vármegye a kereskedelmi minisztertől azt kérte, hogy a szükséges cyclops és szegély köveket valamely állami bányából önköltségi áron engedélyezze a vármegye részére. A keres­kedelmi miniszter ezt a kérelmet teljesítette és megengedte a kérdéses anyagoknak a sátorosi állami bányából való beszerzését. A költségek megközelítőleg 9100 koronát tesznek ki a szállí­tási díjon kívül, amely szintén a vármegye terhe leend. A miniszter azt is megemlíti, hogy az anyagok szállítását az állami bánya a háborús állapotra tekintettel — csak május—junius ha­vában teljesítheti. Cselédügyi döntések. Egy belső cseléd szolgálatából történt kilépését követő 16-ik na­pon mint beteg, gyógyítás végett a kórházba vétette fel magát. A felmerült gyógyköltséget azonban nem ő rajta, vagy hozzátartozóin, hanem a cselédnek volt gazdáján követelte a kórház. Az ügy természetesen hatósági döntést provokált, amelynek során a kórház azzal a kérelmével, hogy a gyógyköltségek fizetésére a volt gazda köteleztessék, az alsóbb fokú hatóságok által el- utasittatott. A vitás kérdés felment egészen a közigazgatási bírósághoz, amely szintén hasonló álláspontot foglalt el, mint az alsófoku hatóságok, de megtoldotta indokolását azzal, hogy a kórház azért is el volt utasítandó kérelmével, mert a cseléd a szolgálatból történt kilépése és a kór­házba történt felvétele közti időben több Ízben napszámos munkát vállalt es teljesített, tehát nem igazolta azt, hogy a kórházi ápolást igénylő betegségét volt szolgálata alatt szerezte volna, vagy hogy betegsége a szolgálat alatt súlyosbo­dott volna annyira, hogy kórházba kellett magát felvétetnie. Egy külső gazdaság* cselédnek augusz­tusban katonai szolgálatra behivatván, a volt gazda a megszolgált természetbeni járandósá­gának (búza) kiadását egyszerűen megtagadta. A járási főszolgabíró, — aki elébe a vitás ügy került — a cseléd feleségének későbben benyúj­tott panaszára október 20-án aképpen döntött, hogy a gazdát kötelezte, hogy volt cselédjének a megszolgált időre járó bérét fizesse meg, a ter­ménybeli járandóság értékét azonban az esedé­kesség idejében, tehát augusztus hóban fennállott árak szerint állapította meg. Az ügy felebbezés folytán a vármegye alispánjának másodfokú el­bírálása alá jutván, az alispán is kötelezte a gazdát a hátralékos cselédbérnek a megfizetésére, azonban a terménybeli járandóság értékét nem az augusztusi árak szerint, hanem az október havi sokkal magasabb árak szerint állapította meg azzal a helyes érveléssel, hogy a jogtalanul fizetni nem akaró gazda késedelme nem szolgál­hat a cseléd hátrányára, mert hisz ha ő rendes időben megkapja megszolgált bérét, akkor azon sokkal olcsóbb áron szerezhette volna be búza­szükségletét, mint október hónapban, mikor a búza ára 70—80 °/0-al magasabb volt. Az alispán határozatát azonban a gazda felebnezése folytán a földmivelésügyi miniszter aként változtatta meg, hogy az árkiszámitás tekintetében a főszolgabíró határozatát hagyta helyben azzal az idokolással, hogy a cseléd követelése az esedékesség időpont­jában, tehát augusztusban fennállott árak szerint bírálandó el. A gyomai holt kanyar felfrissítése céljából Gyoma község kérelmet intézett a belügyminisz­terhez kérvén őt, hogy az említett fontos köz­egészségügyi érdekeket szolgáló célt, valamely vizmü létesítésével segítse elő. A meghallgatott szakértő és a földmivelésügyi miniszter véleménye szerint a kérdés legcélszerűbben aként volna megoldható, hogy ha a holt Körözs vize tavasz- szal a Körözsból szivornyán bevezetett vízzel frissittntnék fel, ősszel pedig egy kisebb szivaty- tyuval kiszivattyuztatnék. Ezen eljárás mellett a holt mederben 0 felett két méterre lehetne a vizet a holt Körzözsben felemelni, ebből a nyári hónapok alatt elpárologna 0 4 méter, ősszel pedig a megmaradt vízből 0'6 m.-t le lehetne szivaty- tyuzni egy hordozható szivattyúval. így tehát a holt meder vize évenként egy méter magasságú vízmennyiséggel lenne felfrissíthető, ami köz­egészségügyi szempontból megfelelő volna. A megejtett számítás szerint a szivornyázás ás szi­vattyúzás 1000 koronába kerülne évenként. A belügyminiszter az előadottak után felhívja a községet, hogy a szivornya berendezés terveit és költségvetését a körös-tisza-marosi ármentesitő társulattal egyetértőleg készíttesse el. Legújabb. A miniszterelnökség sajtóosztályától. A »Békés« eredeti távirata. Érk. szombat d. u. fél 4 órakor. A törökök háborúja. .Konstantinápoly január 23. Főhadiszál­lás jelenti: Orosz főhaderő, amelynek mint jelentettük, az a kísérlete, hogy balszár­nyunkat megkerülje, meghiúsult ellenoffen- zivánk elől visszavonult. Csapataink üldözik az ellenséget. E hó 21-én angol haderő há­rom ágyunaszád védelme alatt előretörést kísérelt meg Kománál álló csapataink ellen, de teljes vereséget szenvedett és súlyos veszteségek mellett visszavonult. A mi veszteségeink jelentéktelenek. V­Horgony-thymol-kenöcs. Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égési sebeknél. Adag: kor. —.80. f Hirgeif-Liiinnl a Horgony-Pain-Expeller pótléka. Fájdalommentes bedörzsölós lüiléseknói, rheumánál V köszvónynél stb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és sápkórnál. Üvegje: kor. 1.40. gó sí nánál, J y Capsici compos. Kapható a legtöbb gyógyszertárban vagy közvet­lenül beszerezhető 1 ör. Richter „Hz arany oroszlánhoz", címzőit író szertárából, Prága I, Elisabetbslrasäa 3, Törvényszéki csarnok. Dászkál Szilárd ügye. A mozgósítás elrendelésekor történt, hogy hire futamodott : a városban izgatás történt és hogy e miatt Dászkál Szilárdot a katonai ható­ság letartóztatta. A hir igaznak bizonyult. Az el­járás megindult, de a részletekről semmi sem szivárgott ki, mindaddig, mig e hó 11-én és folytatólag 18-án a főtárgyalás meg nem tarta­tott. A vád az volt Dászkál Szilárd ellen, aki tudvalevőleg gyulai téglagyáros, hogy julius hó 31-én délelőtt a Ritter János korcsmájában, ahol többen voltak jelen, olyan kijelentéseket tett, hogy jönnek már a szerbek a magyarok ellen, majd elbánnak vele, a magyar az semmi, a ro­mánoké lesz az ország, mert a muszkák és ro­mánok segíteni fogják a szerbeket és az ország a Tiszáig Romániáé, Horvát-Szlavonország a szerbeké, a többi rész a németeké lesz és meg ezenkívül a magyarokat is gyalázó kifejezéseket használt. A szomszéd szobában volt egy Csáki

Next

/
Thumbnails
Contents