Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-29 / 35. szám

V. 4 Tudjuk, hogy a mai hadviselés mellett a lövészárok hosszú időkre berendezett hely, ahol az emberek élnek megbetegszenek és meghalnak és igy be van az rendezve az élő harci tevékenység továbbá a betegek részére. Abban a katonák harcolnak, élnek, sokszor megbetegszenek és néha ott is végzik be életüket. Látni fogjuk tehát, hogy a katonákat miként látják el munícióval, élelemmel, látni fogjuk miként kapják távbeszélőn a paran­csot, látni fogjuk miként ápolják őket ha megse­besülnek. A lövészárok ma már egy egész szövevényes földalati város, ahol lázas munka folyik a mi katonáink életének fenntartására és az ellen­ség megsemmisítésére. Amit ez a lázas munka magával hoz azt mind elénk fogja varázsolni ez a kiállítás. Előttünk fog működni a gulyás ágyú amelynek főztjéből olcsó pénzért mindenki ehet, előttünk fogják ápolni a betegeket, majd szól a hadiparancsot továbbitó telefon, ott lesznek a különböző hadieszközök. Zeneszó mellett fogjuk megtekinteni az egész berendezést. Fel lesz állítva a sátortábor, amely azonban ezúttal nem marcona katonák, hanem szép asszonyok és leányok tanyája lesz ahol, ellátják a közönséget jutányos enni és inni valóval. A több napig tartó kiállítás ideje alatt különböző előadások fogják szórakoztatni a közönséget. Ezeknek koronája lesz a 11-ik gyalog­ezred nagyarányú harci gyakorlata, melynek keretében nagyszerű harcászati gyakorlatokat és rohamokat fogunk látni. Szóval egy valóságos csata képe fog lezajlani szemeink előtt. A végén pedig robbantás utján a szemünk előtt fog leve­gőbe repülni az egész berendezés. A kiállítás, hogy azt az egész vármegye közönsége megtekint­hesse több napig fog tartani és róla a megye közönségét falragaszok fogják tájékoztatni annál inkább, mert arról a sok látnivaló érdekességről, amelyet ez a kiállítás nyújt, annak sokfélesége és dús programmja miatt részletes beszámolót most még nem nyújthatunk. A Vörös-Kereszt Egylet gyulai választ­mánya f. hó 19-én csütörtökön délután 6 órakor dr. Lindenberger János elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott. A választmány egybehivását több folyó ügynek elintézése tette szükségessé. Dr. Novak Kamillnak a jegyzői tisztségről való lemondását, eddig kifejtett tevékenységéért való köszönet és elismerés kifejezése mellett elfogadta a választmány és helyébe egyhangú határozattal Dr. Konrád Ernőt választotta meg. Ezután hatá­rozott a f. hó 8-án megtartott népünnepély és előadás jövedelmének felosztása tárgyában. Az 1937 korona 79 fillér tiszta jövedelemből 200 koronát a 11 gyalogezred lábbadozó osztagának bocsájtott a rendelkezésére, 100 koronát a sze­gény gyermekeket felruházó egyesületnek juttatott és a fenmaradó összeg fele a gyulai Szanatórium Egyesület fiókját illeti. Elnök előterjesztésére Dr. Z'óldy Jánost kórházparancsnokká választották meg. Elhatározta tovább a választmány, hogy az egységes pénztári kezelés rendeletét lépteti életbe és a kórházi pénztár ellátmány utján fogja a főpénztárból a szükséges pénzt kapni. Dr. Zöldy Jánosnak felhatalmazás adatott, hogy ha szüksé­gesnek tartja a napi 2 korona ápolási díjnak fele­melése iránt saját hatás körében intézkedjék. A ruha kiselejtező bizottságba beleválasztották Nizsa- lovszky Endrénét és Mikler Sándornét. Elhatározta a választmány hogy a jövőben minden hónap 2-ik csütörtökén d. u. 6 órakor a kórház iroda helyi­ségében választmá nyi ülést tart. Weisz Mór figyel­meztette a választmányt, hogy a kórház tüzelő és fütő anyagának beszerzése miatt a szükséges intézkedések mielőbb tétessenek meg, egyúttal a pénztári kezelésre vonatkozó praktikus tanácsokkal szolgált és kérte annak kimondását, hogy a számvizsgáló bizotság ezentúl minden V4 évben jöjjön össze és az V4év végével a pénztárt vizs­gálja meg. A választmány igy is határozott. Végül dr. Novák Kamillné köszönetét mondott a Veres Kereszt Elnökségének a szanatórium Egyesület gyulai fiókja nevében a népünnepély rendezésével kapcsolatban a szanatórium részére juttatott szi­ves adományért. A beteg katonák helyzetének javítására szolgáló pénzbeli adományokat mindenkor hálás köszönettel veszi és hirlapilag nyugtázza a cs. és kir. 11. gyalogezred lábbadozó osztagának parancs­noksága. Köszönetnyilvánítás. Felkérettünk a követ­kező sorok közlésére: A Gyulai Vörös-Kereszt Egylet választmányának f. hó 19-én tartott ülé­sén részünkre kiutalt kétszáz koronát megkaptuk. Fogadja a tek. Választmány ezen nagylelkű aján­dékért a sebesült és beteg, értünk, édes hazánk felvirulásáért. és dicsőségéért kőzdött vitézek ne­vében szívből fakadó hálánkat. Egyszersmint tisz­telettel tudomására hozzuk a tek. Választmány­nak, hogy a kiutalt összeget a beteg katonák láb­fürdőjéhez szükséges vízvezeték építési költsége egy részének fedezésére fordítjuk. Ismételten kö­szönet a nagylelkű adakozásért. Gyula, 1915. VIII/27. Kiváló tisztelettel; Liebich főhadnagy. A cs. és kir. 11. gy. e. lábbadozó osztagának pa­rancsnoksága. Katonák búcsúztatása. A városunk falai között tartózkodó cs. és kir. 11. gyalogezred ismét egy menetzászlóaljat bocsátott el a harctérre. A vitéz 11-esek becsülettel és keményen állották meg helyüket az életre-halálra menő harctéren A mindenütt. Elénk bizonyítéka ennek az a sok háborús kitüntetés, amelyet lépten-nyomon látha- hatunk az ezred tisztjeinek és legénységének mel­lén. Újabban meg éppen fényes, eddig még nyil­vánosságra nem bocsátott hőstettet követtek el, mert az oroszok ellen vívott augusztus 19-iki ütközetből kifolyólag nem kevesebb, mint kétszáz vitézségi érmet kaptak a hős 11-esek. Ezt a körülményt örömmel közölte az itthon levőkkel Balzar őrnagy a harctérről. Az utolsó menetzász­lóalj pénteken délelőtt vonult ki felvirágozva, zeneszóval a vasúti állomáshoz. Elől vitték a Schvimmer Elza által adományozott, feliratos magyar nemzeti lobogót, amelyen kívül még szá­mos osztrák és cseh nemzeti zászlót is vittek magukkal. A legénység beszállítása után Rziha alezredes maga köré gyűjtötte a menetzászlóalj tisztikarát és meghatottan és nagy melegséggel búcsúztatta el őket Gyula városától, amely mint mondá — rövid itt tartózkodásuk alatt barát­ságos meghitt második otthonukká lett. Beszéde után, melyet a perronón összegyűlt szép számú polgári közönség, tetszésének jeléül élénk éljen­zéssel fogadott, a katonabanda a Gotterhaltét játszotta. Kziha alezredesnek Gyula városa iránt nemcsak ezúttal tanúsított udvariassága, hanem állandóan tapasztalt jóindulatú magatartása és előzékenysége arra ösztönözte a dr. Bucskó Kor- jolán főjegyző kíséretében szintén megjelent dr. Lovich Ödön polgármestert, hogy a vitéz hadfiak­nak utravalóul a város közönségének jókívánságait tolmácsolja. A formás német beszédet viharos éljenzéssel fogadták, azután a zenekar a magyar Hymnuszt játszotta el, amit a tisztek feszes tisz­telgéssel hallgattak meg. Az utolsó akkordok elhangzása után elindult a vonat s vitte a legé­nyeket a hir,- a dicsőség és a halál nagy meze­jére. A népünnepélyen az árusításban résztvevők közül többen árusításra szolgált kosarat tálczát tálat stb. hagytak vissza. Felkéretnek hogy eme tárgyaikért Dr. Lovich Ödönné lakásán jelentkezni szíveskedjenek. A népünnepélyre adakozók névso­rából elnézésből kimaradt amit most pótolunk, hogy Szegedi Zsuzsika szintén adakozott a sátrak­ban való elárusitáshoz egy tál tésztát, kolbászt, zsemlét és egy kosár virágot. Renoválják a városházát. Bizony rá is fér már egy kis tisztogatás. Szinte sóvárogva kívánja a kőmives meszelőjét a megvénhedt és megkopott városháza. Nemrégen a halálharangot konditották meg felette, azért nem csoda, ha beteljesül rajta a közmondás, hogy akinek idő előtt költik halála hírét, az hosszú életű lesz-e földön. Igaz, hogy Kékes a közmondás ide nem egészen passzol, de az tény, hogy az ócska városházának még sok éven át kell betöltenie eddigi rendeltetését, mert ha eddig sajnos képtelenek voltunk az építkezéshez szüksé­ges tőkét előteremteni, ezután az még sokkalta nehezebben fog menni, jó ideig. Egyelőre tehát kitatarozzák az épület megrongálódott hibáit és a homlokzatot bemeszelik. Ugyanígy javítják meg a város tulajdonát képező régi polgári iskolát és a szarvas épületet is. A munkálatokra a város árlejtést hirdet, amelyre vonatkozó bővebb adatok lapunk mai hirdetési rovatában találhatók. Hősök halála. Szomorú hirt hozott a tábori posta Silberstein Izidor kötőgyári utazónak és családjának. Több mint félév óta a harctéren küzdő fiatalabbik fia Silberstem Jenő műszerész, a 101 gy. ezred katonája a doberdói fensikon folyó véres küzdelmekben, julius 4-én hősi halált halt. Egyik katonatársa közölte a lesújtó hirt az elmaradó levelek miatt itthon aggódó családdal, akiket azóta számosán keresnek fel részvétnyil- vánitásokkal. A becsület mezején elhunyt fiatal­ember volt a Gyulai Atlétikai Club legjobb football játékosa és ezen a réven is városszerte, széles körökben ismerték. Elmúlása az ismerősök köré­ben fájó részvétet kelt. Bajtársai a monfalkonei országút mentén helyezték örök pihenőre. — Kiss Imre sarkadi illetőségű 22 éves cs. és kir. 101 ezredbeli gyalogos az északi narctéren szerzett sebesülése és betegsége következtében szerdán meghalt a vérmegyei közkórházban, Pénteken délután temették el katonai dísszel a református temetőben. Lohn Leopold 21 éves cs. és kir 101-es gyalogos katona szintén a vármegyei közkórházban halt hősi halált f, hó 23-án. Szülei egyetlen fiukat hazaszállították a veszprémmegyei Bánd községbe­Zenéstakarodó. Hála a Mindenhatónak, gyak­ran van az utóbbi hetekben okunk az örvendezésre. Yitéz hadseregünk és szövetségesünk katonái mint a fergeteg űzik ki a muszka óriást sorra minden erődítményéből. Sehol sem maradhat az ellenség biztonságban még a legerősebbnek vélt váraiban sem. Ahol hadaink megjelennek, egy kettőre birtokunkba veszik az erősségeket. Es mi, itthonmaradtak lelkűnkből örvendezünk, szívvel lélekkel ünnepeljük meg a kivívott sikereket. így ünnepeltük meg pénteken este Bresztlitovszk várának elfoglalását is, amely szintén nem remélt gyorsasággal jutott birtokunkba. Az újabb siker hírére fellobogózták a házakat. Ez alkalommal ismét az eddiginél is számosabb házon láttunk négyféle szövetséges lobogót lengeni. Este fél 8 órakor a cs. és kir. 11 gyalogezred zenekara lampionos körmenettel járta be a Kisrománváros, Józsefváros és Belváros főbb utcáit, mindenütt hullámzó sokaságtól kisérve. Sok helyen az abla­kok is ki voltak világítva, a zenés takarodó idejére. Az időjárás — hála az Égnek — most már határozottan kedvező, s ha nem enyésztheti is el, mégis sokban enyhíti az aratás utáni abnormisan sok eső okozta nagy károkat. Most már két hét óta nem volt egy csepp eső sem és a cséplés és nyomtatás teljes erővel zavartalanul folyamatban történik, sőt ha elegendő munkaerő van, a kisbirto­kosok a nyomtatást ós cséplést el is végezhették volna. A hat hetes eső, mint most kiderül, sok­kal nagyobb mérvű károkat okozott, mint hittük úgy a termés mennyiségét, mint minőségét ille­tőleg. A mennyiség veszteség átlag 15—20 per­cent, a minőség is romlott ; a 80—81 kg. súly helyett 74—77-re zsugorodik. Nagy szerencse, hogy a száraz idő meghozta a meleget is, a hé­ten ugyanis gyönyörű meleg napjaink és a leg­enyhébb estéink voltak. Ezek kedvező hatása mindenben észlelhető, különösen a tengeriben, amelyből a legkésőbbi is igen szépen fejlődik és ha az idő tovább is kedvező marad, nevezetesen ha szeptember hónap dérmentes marad, semmi­vel sem lesz kisebb termésű, mint a koraiak. — Sőt valóságos rekord termést igér. — A. szőlő, melyet a sok eső szintén megrontott és rohadás­1915 augusztus 29.

Next

/
Thumbnails
Contents