Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-22 / 34. szám

6 Békés 1915. augusztus 22. termény részvénytársaság megbízottai azonban már is tömegesen jelentek meg Gyulán és a kör­nyéken és a nagyobb termelők jobb minőségű búzáját nagyrészt összevásárolták és bizonyára hamarosan el is szállítják. Mire a hosszadalmas bürokratikus eljárás után a város vásárlási meg­hatalmazása le fog érkezni, a város területén már egyáltalán nem lesz eladásra kerülő búza, vagy csak a legselejtesebb- minőségű lesz kapható. így a város kénytelen lesz a Haditermény részvény- társaságnak közvetítői hasznot és a drága fuvar- költséget is megfizetni a maximális áron felül a búzáért. A polgármester arra kéri az alispánt, hogy tegyen lépéseket aziránt, hogy a kormány mindaddig ne engedje meg a Haditermény rész­vénytársaságnak a város területén való bevásár­lást, mig a közfogyasztásra szükséges gabona fe­dezve nincsen. Ami a város buzvásárlásainak mó­dozatait illeti, a miniszteri felhatalmazás meg­érkeztéig nem történhet döntés. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlkozott, hogy hajlandó volna a vásárlás financirozását vállalni, esetleg malmaiból kész lisztet szállítani. A város felhívta a bankot, hogy tájékozásul közölje a részletes fel­tételeket.' A vasárnapi munkaszünet uj rendje. A keres- kedelmügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, a mely a vasárnapi munkaszünetre uj rendelkezé­seket tartalmaz. A háború kitörésekor a miniszter felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet és meg­engedte a kereskedőknek, hogy egész vasárnap nyitva tartsák üzleteiket. Most azonban uj ren­deletet bocsátót ki, a mely már augusztus 20-án lépett életbe. Az ui miniszteri rendelet szerint az élelmiszerüzletek, a melyeknek békeidőben vasár­nap délelőtt t'z órakor be kellett zárniok, most reggeltől déli tizenkét óráig, délután pedig hátiéi jélkilencig árusíthatnak. Idetartoznak a szatóesok a fűszeresek, a bodegások, a hentesek, a sajt- és vajkereskedők stb. A többi üzletek, mint a kéz- müárusok, ruhakereskedők, aranyművesek stb, déli tizenkét óráig árusíthatnak. Azok az üzletek pedig, a melyek békeidején egész vasárnap nyitva voltak, tehát a vendéglők, kávéházak, pékboltok, zöldség és cukor kereskedések, cukrászdák, az uj miniszteri rendelet értelmében a háború tartama alatt továbbra is egész nap nyitva lehetnek, A élelmiszerárakat maximálták Csabán. A városháza nagytermében Kiss László főszolgabíró fölhívására összejöttek a kereskedők, mészárosok, kórházi élelmezők és a fogyasztók nagy sokasága-, csak épp a gazdák és a termelők hiányoztak,- hogy az élelmiszerek árát lehető méltányosan megállapítsák. A tárgyalás igen élénk volt, külö­nösen a húsáraknál. Az élelmicikkekre nézve a következő megállapodások történtek : Csirke kilónként 2 K — Tyuk „ 1 „ 80 Hízott kappan kilónként 2 „ 40 Kövér liba ,, 2 „ 50 Sovány liba „ i;, 6o Kövér ruca „ 2 „ 30 Sovány ruca „ 1 „ 40 Teljes tej literje piacon- „ 30 Lefölözött tej literje- „ 16 Tehéntúró kilója- „ 60 Juhturó kilója 2 „ 40 Tejfel literje 1 „ 20 Tojás darabja- „ io Káposzta kilója- „ 8 Kelkáposzta fejenként (nagyság szerint)- „8 10 Bab literje- „ 36 Burgonya kilója- „ 10-12 /Borsó literje- „ 36 Paradicsom kilója- „ io Vöröshagyma „- „ 50 Fokhagyma „ 1 „ 40 Sárgarépa csomónként (a szerint, amim; 4, vagy 6 darab van a csomóban) — „ 6—8 A többi élelmicikre vonatkozólag nem. tartotta szükségesnek az ármegállapítást az értekezlet. Ezen fentebb felsorolt ármeghatározást a főszolgabíró be fogja terjeszteni az alispánhoz, aki aztán az egész vármegyére nézve meg fogja állapítani az élelmiszerárahat. A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet vasárnap délután tartotta az 1914. záró rendes közgyűlését Névery István elnöklete alatt 67 tag jelenlétében. Napirend előtt Krizsán András megemlékezett Túri Károly elhalt igaz­gató érdemes működéséről, kinek emléke jegyző­könyvileg feljegyeztetett. Az ülés első tárgya az igazgatóság jelentése volt, melynek főbb pontjai a következők. A tagok száma 93, üzletrészeik száma volt 161, egyenként 40 korona értékben. A közös hadsereg és honvédség részére 75110 pár lábbeli készítését vállalta el a szövetkezet, melyből 5 hónap alatt 45351 párt szállított be. Az ezekre fordított nyersanyag közel fél millió korona értékű volt, a munkások száma 100—120 között ingadozott. Ezek a múlt év végén erőltetett üzemmel túlórázással dolgoztak, jelenleg azonban a fontosabb gépeknél párhuzamos munkabeosztás van bevezetve. A vállalat különben a háború folytán váratlan és nem óhajtott nagy nyereségre tett szert, melyből egyes számláit bőven dotálta és úgy a vezetőséget, mint a munkásokat szá­mottevő keresettel jutalmazta, és különböző hadisegélyzési célra is a jövedelemhez mért arányokban adózott. A mérleg és zárószámadásokat Székely Lajos titkár terjesztette elő, melyek az Országos Központi Hitelszövetkezet közegei által előzőleg átvizsgáltattak és jóváhagyattak. Ezek alapján tiszta jövedelem gyanánt meg’lett állapítva 37477 korona, mely teljes egészében a tartalék alapra lön a közgyűlés által átutalva. A múlt évben kifizetett munkabérek és költségek meghaladták a 200 ezer koronát, a bakanesvállalat jövedelme 138,886 koronát tett. A szövetkezet 5000 korona alaptőkével saját tagjai számára segélyalapot létesített. Végül Szabados István korelnöksége alatt megejtetett a tisztujitás titkos szavazással. Igazgatókul megválasztattak 3 évi megbízással Aévery István, Bíró György, Névery Antal, Bujdosó József, felügyelőbizottsági tagokul: Bakó György, Sverthojfer András, ifj Gáspár József, és Szilágyi Mátyás. A szövetkezet folyó évben ismét mint nagyszállitó vesz részt a hadiszükségletben s jelenleg — mint minden ilyen fajta üzem — fegyelmi tekintetben, katonai felügyelet és szer­vezettel a népfölkelési törvény hatálya alá van sorolva. Motor ekék a szántásra A nagymérvű ló­hiányra való tekintettel az országos magyar gaz­dasági egyesület a gazda közönség részére motor ekéket ad kölcsön. Erről értesítést küldött Gyula város polgármesterének is. Miután gazdáinknak tényleg sok gondot okoz az őszi szántás kérdése, örömmel fogadják a feléjük nyujott segédkezet s a város megkereste az orsz. gazdasági egyesü­letet, hogy a kölcsönzés feltételeit közölje. A főldmivelö gazdák kérésére a város azzal a terv­vel is foglalkozik, hogy tulajdonjogilag maga szerez be motoros ekét és azt kölcsönbe adja, vagy a gazdákat e célból szövetkezésbe tömöríti. Ezzel a kérdéssel a legközelebbi közgyűlés fog foglal­kozni. Sir Kön Horgony-thymol-kenöcs. Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égési sebeknél. Adag: kor. —.80. ^ Horgony-Liniment. K a Horgony • Pain - Expeller pótléka. Fájdalommentes bedörzsölós hüléseknól, rheumánál köszvónynél stb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. nánál, Á y Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és sápkómái. Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógy szertárban vagy közvet­lenül beszerezhető 9r. licitár „Hz irtiy oraszMabiz". ciazitf jjíjj uirUrilil, rrt|> l. Ellsaiitbslrusa S. 15 24—5 6 Szerkesztői üzenet. K. M. Fohász. Gyenge, nem közölhető. A helybeli levelekre nem öt, hanem hal filléres le­vélbélyeg kell. Törvényszéki csarnok. Heti bünlcrónika? Megvesztegetés. Múlt héten járt el a kir. törvényszék máso­dik esetben a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint. Az eljárás helyi vonatkozású tárgya a kö­vetkező volt. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 29733—1915. számú rendeletében akként intéz­kedett. hogy az országos gazdasági bizottság részére zárlat alá vett romlott vagy emberi táp­lálkozás céljaira nem alkalmas tengeri készlet, szakértői megállapítás után, sertéshizlalók szük­ségleteinek kielégítésére fordittassanak, méter­mázsánként 26 korona maximális áron. E rende­let alapján Békésvármegye alispánjának 10066— 1915. számú rendelkezéséből folyólag Gyula város rendőrfőkapitánya az országos gazdasági bizott­ság által eddig át nem vett s romlottnak minő­sített tengeri készletet állati takarmányozás cél­jaira a lakosság körében szétosztotta és Tóth Lajos gyulai lakos, sertéshizlaló tulajdonosnak 10 métermázsa tengeri szállíttatott. Tóth Lajos gyanúsított folyó évi junius hó 16-án ajánlott levelet küldött a főkapitány cimére, melyben új­ból tengeri kiutalást kér. Ez ajánlott levélhez 2 darab 20 koronást, összesen : 40 korona bank­jegyet mellékelt, amiért Tanczik Lajos rendőr- kapitány bűnügyi feljelentést tett. Tóth Lajos tagadta, hogy a sértett rendőrfőkapitányt meg akarta vesztegetni. Azt beismerte, hogy a szóban forgó levelet ő irta sértettnek s az abban talált 40 korona tőle származik. Védekezésül azonban azt adta elő, hogy ezzel a levéllel egyidejűleg Nagy­szalontán lakó nővérének, Fazekas Lajosné szü­letett Tóth Teréziának is irt levelet s miután nevezett nővérét segélyezni szokta, annak szánta azt a 40 koronát, mely csak tévedésből került a sértett rendőrfőkapitánynak irt levelébe. Ez a tévedés csak akkor jutott tudomására, amikor a levél elküldése után 3—4 nappal a rendőrfőka­pitány hivatalában megjelent. Több körülmény megcáfolta ezt a védekezést s Tanczik Lijos rendőrfőkapitány is bizonyította, hogy ő előtte Tóth Lajos nem beszélt a fentebbi tévedésről. A törvényszék nem adott hitelt a vádlott előadá­sának, hanerfi megvesztegetés miatt, behajthat - lanság esetén 14 napú fogházra, átváltoztatandó 140 korona pénzbüntetésre Ítélte el jogerősen.

Next

/
Thumbnails
Contents