Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-22 / 34. szám
XLVII. éviolyam ^yula, 1915 augusztus 33 34. szám. Előfizetési Arak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre___ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye közgyűlése. (Augusztus Ki.) Békésvármegye rendkívüli közgyűlését f hó 16-án tartotta meg, Kéry G-yula főispán elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés megtartására Budapest fő és és székes fővárosnak az az elhatározása szolgáltatott okot, hogy Magyar- ország összes törvényhatóságai Őfelségét 85-ik születésnapja alkalmából Bécsbe diszküldött- ségileg üdvözöljék. A fő és székes főváros által felvetett szép eszmét, Békósvármegye törvényhatósága lelkes örömmel tette magáévá és kimondotta, hogy a hódoló küldöttséghez csatlakozik s felkérte Kéry Gyula főispánt, Ambrus Sándor alispánt, Beliczey Géza ésOmazta Gyula törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy a vármegye képviseletében a hódoló felvonulásban vegyenek részt. Az összes vármegyei s városi törvényhatóságok hódolata tüntető s bensőségteljes megnyilatkozása lesz annak a hagyományos hűségnek és rendíthetetlen ragaszkodásnak, amellyel a magyar nemzet, fejedelmi erényekben gazdag nagy és bölcs királya iránt viseltetik és messze tündöklő fénnyel fogja bevilágítani, a mostani történelmi idők nehéz napjaiban, a korona és nemzet teljes egybeforrását. A hódoló küldöttség e hó végén vagy a jövő hónap elején fog Bécsbe felutazni. A rendkívüli közgyűlésnek most említett főtárgyán kívül tárgyalás alá került a belügy- minister leirata a vármegye jövő évi közélelmezésére szükséges gabona mennyiségnek miként leendő beszerzése tárgyában. A belügy- minister részletesen ismerteti azokat a szempontokat, amelyeket a vármegyének, a gabonaszükséglet beszerzésénél figyelembe kell venni. A vásárlási engedélyt a vármegyének kell a kereskedelemügyi ministertől kérni s az engedélyt csak a vármegye kaphatja meg, a községek nem nyerhetnek engedélyt. A törvényhatósági bizottság a ministeri rendelet értelmében való további intézkedések megtételével a vármegye alispánját bizta meg azzal, hogy mivel a vármegyének pénze nincs, a szükséges költségeket a községek tartoznak előlegezni. A kölcsönfelvételekre vonatkozó községi határozatok jóváhagyására az alispán felhatalmaztatok. Különben a községeknek nagy tőke befektetésére nem is lesz szükségük, mert a malmokkal való összeköttetésük utján a közólelmezés kérdését — minden nagyobb anyagi nehézség nélkül — lebonyolíthatják. Mivel továbbá a legújabb rendelet szerint a pékek is kaphatnak gabona vásárlásra engedélyt, ez a körülmény is felette meg fogja könyiteni a közélelmezós biztosítását s feleslegessé fogja tenni, nagyobb készleteknek a községek részéről való beszerzését. Orosháza községnek az állomás kibővítéséhez kívánt 87000 koronás hozzájárulás megszavazására vonatkozó határozata jóváhagyatott, mert azáltal» hogy a község részéről a kibővítés czéljaira fel ajánlott 11000 Q-öl ingatlannak biróilag megállagitandó becsértéke le vonatik a fenti hozzájárulásból, a község anyagi érdeke meg- óvatott. Dr. Sinkovics György békéssztandrási községi orvosnak nyugdíjaztatását a törvényhatóság szept. 1-től kimondotta tekintve, hogy a nevezett 72 éves és beteges. A nyugdíj mérvét a belügy- minister állapítja meg; a törvényhatóság a nyugdijat 1766 koronában, mig a lakbérnyugdiját 400 koronában javasolja megállapítani. A szarvasi járás főszolgabirájának és a szarvasi állatorvosnak, a szarvasi járási mezőgazdasági bizottság felkérésére foganatosított zug- méncsikók megvizsgálása alkalmából felmerült költségekről benyújtott utiszám Iáiban feltüntetett 222 korona 82 fillért tevő összegeket, a törvény- hatóság — kivételesen — a vármegyei állategészségügyi alap terhére megszavazta, tekintve, hogy azokat sem az állam nem akarta átvenni és most már az illető lótulajdonosokon sem lehet behajtani mert a kihágás elévült. Réda István utkaparó felesége részére — tekintve, hogy nevezett utkaparó hadban van — és 5 kiskorú gyermekének gondozása az anya állandó felügyeletét megkívánja, 25 K segélyt szavazott meg a közgyűlés. Az összes fizetés felemelésekre és drágasági pótlékokra vonatkozó községi határozatok, kivétel nélkül jóváhagyattak, ugyancsak jóváhagyta a törvényhatóság Békés és Öcsöd községek azon határozatait is, melyek szerint az előbbi az elő- fogatos napi fuvardíját 4-ről 6 koronára emelte fel, utóbbi pedig 610 korona pótlékot szavazott meg elöfogatosa részére. A közgyűlésen részt vettek az alább felsorolt bizottsági tagok: Ambrus Sándor alispán, Dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, Házy Imre, várm. T Á K O A. Háborús beszélgetések. Irta: Péczely József. Arról esett a szó, hogy hát ugyan hát mért is acsarkodnak a muszkák annyira a magyarra. Az emberek vélekedtek. Ki így, ki úgy. Például Holjártok János igy: — Azér van az embörök, mer a háborúnak éppen olyan a természete, mint az egyes embör- nek. Ha már birkódzani kő, hát csak egyre az ellenfele dereka felé kapkod, merthogy ott törheti le leghamarabb. A kézit, lábát hiába fogja. Annak nincs semmi értelme. Hát az ilyen szavazatot is meg lehet hallgatni. Meg. Azonban ami igaz, igaz. Nem sokat ér az ilyen szóbeszéd, ami már abból is kiviláglik, hogy az emberek nem vállalják a magyarázatot. — Jó, jó . . . Hiszen . . . Aztán megint csak ott veszik föl a fonatot, ahol az előbb elejtették: — De különösképpen mér’ épp az magyarnak ? Ezt bontsd ki Döfi?! — Nem is annyira a magyar embör itt a céltábla, mint inkább a magyar föld ! Ezt Darvas Péter mondja, aki külső országokat járt, rémisztőén kitanult okos ember. Van harminc hold földje, négy erdőilletősége és két irtása. Szerzett vagyon. Már ez maga is sokat beszél Az ilyen embernek még a szemvetése is világosabban magyaráz sok könyvnél. Érdemes hallgatni. Hát hallgatják is az emberek. Most meg éppen, amikor azt a hirt pengeti, amelyik titokban mar amúgy is ott rezeg mindanyiuk lelke mélyén. — A föld . . . A szemek összevillannak, miközben a fejek fölvetődnek. — Nini! Hogy Darvas Péter igy a szög fejére talál, őneki magának is kiegyenesedik a dereka. — Mer embörök, csak egyet tekincsünk föl, azt nevezetösen, hogy hát voltaképen van-e hát széles e nagy világon a magyar búzatermő alföldi rónának párja? Valójában ez a fölkérdezés nem kíván feleletet, merthogy azt még a bolond is tudja, hogy nincs. Minek itt szálára szedni a szót ? Nincs, aztán nincs. Azonban aki a szót úgy tudja egymáshoz pászoltatni, mint Darvas Péter, hát az még az örök igazság mellé is oda tűzdeli a maga támogató gerendáit. — Mer embörök, a nagy világi történelöm s mit tanit ? Azt, hogy hát annak idején mi magyarok is csak a föld irányában gyüttünk bé. Úgy történt, hogy Árpád fejedelöm azt mondta a legjobb vezérinek, Botondnak, de szórul-szóra : „Eriggy csak fiam arra Duna-Tisza tájékára, oszt deputáld mög azt a hirös magyar- országi földeket . . .“ Kárász Sándor, az Egylet elnöke, megbil- legteti a kezefejét: — Akko kend nem jól tanulta ki az esko- lát, mert Botond annakidején nem a Duna-Tisza tájékán keresködött. — Nem-e ? — Nem ! Darvas Péter jobbra is néz, meg balra is. Mintha csak azt mondaná: — Hát embörök . . .? Az emberek azonban nem szólnak. Bajos dolog, merthogy nem világos előttük a dolog. Az elnök úr azonban egy-kettőre ráolvassa Darvas Péterre a kádenciát. Ujjain sorra szedi a vezéreket: — Álmos, Előd, Töhötöm, Huba, Kond, Tas Ond . . . Ráint Darvas Péterre: — Hol van itt a Botond ? Darvas Péter jobbkeze hüvelykujját fölmereszti a levegőbe s az öklét úgy nyomja le az asztalra. — Közte van! — Nincs ! — Hát az utolsó ? — Az utolsó ? — No. — Hisz az Ond. Z-iapTAm-js: mai száma. Q olcia.1.
