Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-01 / 31. szám
1915. augusztus 1. Békés 5 nyomokat nem találtak raita. Az öreget valószi- nüleg papucsának keresése közben szivszélütés érte. Megállapította a rendőrség, hogy a szerencsétlen ember Kiszely György, aki már negyven éve szolgál gróf Wejickheim Frigyesék ujkigyósi uradalmában és teljes életében józan életet élt. Két fia is szolgál a katonaságnál, mindakettő a harctéren van. Az aradi színtársulat Csabán. Az aradi szinház teljes személyzete szeptember hónapban kezdi meg első rendes színi idényét a csabai színházban és minthogy az aradi színtársulat egész éven át fog Csabán előadásokat tartani, a szin idény három részre oszlik, u. m. szeptember egész hónap, novembertől egész télen át havonta, kéthetenként két-két előadást és május hónapban egész hónap — összesen tehát 80 előadást tart az aradi szinház, szinrehozva a színi irodalom minden válfaját. A szini idényre a jelzett 80 előadásra bérletet hirdettett. Alapítvány. Békéssz«ntandrás községben az 1914. évben elhalt Halász József végrendeletileg 2 szarvasi takarékpénztári részvényt hagyományozott a községnek azzal a meghagyással, hogy az évi kamatok fele a községi szegényeknek, másik fele községi szegény iparosoknak jusson. A község az alapítványt elfogadta s az alapitó levelet elkészítvén, azt jóváhagyás végett a felsőbb hatósághoz beterjesztette. Vizbefulás és öngyilkosság’Gyomán. Lukács Gábor 18 éves ref. vallásu, katonának besorozott fóldmives ifjú a a múlt héten a Körözsbe fürdött s bár jó úszó volt, görcsöt kapott és belehalt. — luba Lajos 17 éves református vallásu asztalos segéd Yatay Gábor asztalos mesterénél a gépházban felakasztotta magát és meghalt. Tűz. Julius 23-án délután Szarvason tűz pusztított. A III. kerületben levő Kondacs György nádas tetejű háza eddig ismeretlen okból kigyuladt s porig' égett. A tűzesetnél szerencsétlenség is történt. A kivonult tűzoltók közül Szító Yince tüzőrt az égő ház faláról leütötte egy elszenesedett gerenda. Szerencsére komolyabb baja nem történt a tüzőrnek. Ugyanekkor Brachma János kéményseprő mestert is baleset érte. A bal karjára ráesett egy gerenda. Körözsbe fűlt orosz fogoly. A Szarvason arató orosz foglyok vasárnap délelőtt fürödni mentek a Körözsbe. Valamennyi fogoly tudott úszni, mégis szerencsétlenség történt. Alig egykét percnyi lubickolás után az egyik orosz nagyot kiálltra elmerült a vízbe. Bizonyára görcsöt kaphatott. A szerencsétlen muszkát még a mai napig sem tudták kihalászni. Eljegyzés. Ifj. dr. Henszelmann Elek, diósgyőri körorvos, dr. Henszelmann Elek békési tiszti főorvos fia eljegyezte dr. Zayet Margit orvostudort Miskolczon. A tejfölös asszony. Piacon történt. Csabán De történhetett volna Gyulán is, mert a maximális ármegszabások óta nálunk is nagyon elmérgesedtek a viszonyok. A rendszabályokat se- hogysem vállalták jó szívvel a rendszeresen árusítók. Már mint a kofák. Ennek hangos kifejezést is adnak. Leginkább a vevőket szidják. De hát a rendőr is ott van, aki ügyel, amire nagy szükség van, mert amint félre néz, vagy egyet lép, már rendszabály áthágási kísérletek történnek a háta mögött. Egy tejfölös asszony is igy tett szerdán a csabai hetipiacon. Amint a tejföléről levette a rendőr a szemét, már zsarolni akart. Ám a rendőr felelősségre vonta. Az asszony azonban kardoskodott. Jobban mondva nyelvelt. A rendőr hivatalos szigort foganatosított, mire a kofa a nagy tejfölös csuprot úgy odavágta a fejéhez, hogy az ezer darabra tört s a fejéről leomló tejföl fehérre változtatta a hivatalos kék szinü uniformist. — Majd a bősz amazon a bombavetés után neki ugrott ellenfelének s cibálni kezdte. Azonban a vitézségnek hamarosan gátat vetett a rendőr. Amint a tejföltől napvilágot láthatott, elővette a »hivatalos tapintatot* s a kofák-kofáját bekísérte. A piac. A piacnak is megváltozott a képe, mint mindennek. — Annyi bizonyos, hogy nem előnyösen. Erről mindennap olvashatunk. — A hallatlan drágaság mellett az árusok durvasága a legszembetűnőbb. — Az alkudni merő vevőket keresetlen szavakkal utasítják rendre. — De szó, ami szó, a vásárlókra is rá férne egy kis szigorított rendszabály. Néhol már alkalmazzák is. Az egymásra licitálókat megbüntetik. — Azonban történtek más esetek is. — így például Szarvason, a múlt heti piacon két vásárló egymásnak esett. Azaz nem is egymásnak, hanem egy csirkének. Az első asszony, a korában jött, alkudozott a csirkére, már meg is vette volna, amikor egy másik asszony magasabb árt Ígért érte. — Azonban az első vásárló sem akart lemondani a csirkéről. A két asszony megragadta a csirke lábát, s egyiket, másik meg a másikat huzva teljes erővel, a szerencsétlen jószágot valósággal kettéhasitották. Ez a hihetetlen durva állatkínzás a rettenetes piaci állapotok undorító elfajulásának megdöbbentően veszedelmes tünete. Baleset. A békéscsabai Kosenthal malomban majdnem végzetessé váló szerencsétlenség történt julius hó 16-án. A malom tetején dolgozott Lehócky György 17 éves üveges segéd, miközben az álvány kicsúszott a lába alól, s lezuhant. A fiút súlyos belső sérüléseivel a Kórházba szállították. Halálos szerencsétlenség. Karizs Mariska gádorosi 2 éves kis leány az utca porában játszadozott. Arra haledt egy szalmával megrakott kocsi, melynek kocsisa nem vette észre a kisleányt, s igy megtörtént a szerencsétlenség. — A kocsi keresztül ment rajta. A kisleány azonnal meghalt. A hivatalos vizsgálatot megindították az irányban, hogy az ártatlan kis gyerek haláláért kit terhelt a felelőség. Dr. Szóbél Dávid főorvos lakását a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület épületébe helyezte át. 3—3 Közgazdaság. A száraz bab, borsó és a lencse maximális ára. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormányrendeletét a száraz (érett) babért, borsóért és lencséért követelhető legmagasabb árak megállapításáról. A száraz babért követelhető legmagasabb ár a magyar szent korona országainak egész területére nézve métermázsánkint 40 koronában, a borsóért és lencséért 50 koronában ál- lapittatik meg. A rendeletben megállapított árak 1915, évi julius 28-án léptek életbe. Kicsinyben való elárusitásnál olyan árak számíthatók, amelyek a fenti áraknál nem aránytalanul magasabbak. A rendelet ellen vétők két hónapi elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal bűntetteinek. Vágóhídi ügyek. Öcsöd község közvágóhid- jának átalakítását mondotta ki különösen abból a célból, hogy az sertések ölésére is alkalmas legyen. A közigazgatási bizottság a vonatkozó iratokat s terveket, észrevételeinek kapcsában, megerősítés végett a földművelésügyi miniszterhez felterjesztette. A miniszter válaszolva a felterjesztésre, kijelenti, hogy a meglevő telek, a vágóhíd kibővítésére nem alkalmas, mert a vágóhíd főhomlokzata utca végébe esik s igy előtte udvart elkeríteni nem lehet s mert a telek alakjánál fogva, azon — melléképítmények célszerűen el nem helyezhetők. Ennélfogva ezért s amiatt, mert a régi közvágóhidba befektetett tőke már teljesen törlesztve van s mihelyt a községnek évenként átlag 70.000 kilogrammot kitevő- húsfogyasztása van, a fennálló miniszteri szabályzat rendelkezései alapján, a községnek — a II. b) typusu normal terv alapján, egész uj vágóhidat keli építeni. Minélfogva a község utasittatott, hogy ezen uj közvágóhidi tervezetet az összes mellékletekkel és teljes kiírási művelettel felszerelve — az alispán utján — felülvizsgálás végett 4 hónapon belől terjessze fel a miniszterhez. A község kívánságához képest megengedte a miniszter, hogy a vágóhíd ne sertések forrázására, hanem perzselésére rendeztessék be. — Endrőd község közvá- góhidjának átalakítására vonatkozó terveket, a földművelésügyi miniszter, kivitelre általában alkalmasnak találta s megengedte, hogy mivel Endrődön is, a közfogyasztásra szánt sertésak valóban csak perzselteinek, az átalakítás ennek megfelelően történjék. Kötelezte azonban a miniszter a községet bélmosó és béltisztitó asztaloknak, hordozható, kopasztó asztalnak, vérfelfogó tálcáknak, végül bélsárszállitó és kolezó edény beszerzésére ; ugyancsak tartozik a község egészen uj trágyagödröt létesiteni, mert a régi szenyviz medence, tulnagy űrtartalmánál fogva, erre a célra nem használható. A kiírási műveletre pedig azt a megjegyzést tette a miniszter, hogy a kérdéses átalakítási munkálatok csakis egységáras versenytárgyalás utján adhatók vállalalatba, miért is abból a százalékos árengedményre vonatkozó feltétel törlendő. Az átkelési útszakaszok fenntartási járuléka. A törvényhatósági utaknak az egyes községek belterületén elvonuló úgynevezett átkelési szakaszai, tudvalevőleg sokkal jobban igénybe vétetnek, mint az útnak külső részei, mert itt a forgalom jelentékenyen kisebb, mint a községek bel- tesületén. Mindazonáltal 23 éven át a törvény- hatóság sohsem kívánta, hogy a községek bármivel is hozzájáruljanak a törvényhatósági utak fenntartásához. Minthogy azonban az utóbbi evekben a vármegyei útalap állandó hiányokkal küzdött, a kereskedelmi miniszter — a törvényhatóság ellenzése dacára — ragaszkodott ahhoz, hogy a községek a hozzájárulás kötelezettségébe bevo- vonassanak. Az illetékes hatóságok az érdekelt községeket, amelyeknek belterületén törvényhatósági utak vonulnak át — kötelezték is — kisebb- nagyobb összegű hozzájárulásra, amelyek évenként eléggé megterhelik a községeket. Az érdekelt községek közül Orosháza is köteleztetett a köz- igazgatási bizottság által, hogy az Orosháza—szentesi törvényhatósági ut átkelési szakaszának fenntartásához a megállapított összeggel járuljon hozzá. A község azonban a határozatnak azt a részét, amely a kérdéses útnak a békéscsanádi h. érd. vasúttól a kakasszéki uradalom határáig terjedő 2-753 kim. hosszú szakaszának fenntartására vonatkozik, panaszszal tamadta meg a közigazgatási bírósághoz. A bíróság a panasznak tényleg helyt adott s felmentette a községet az alól, hogy az említett útszakasz fenntartásához ezidőszerint hozzájáruljon, mert a község azt a területet, amelyen a kérdéses ut átvonul, nem minősítette belterületnek s mert az útszakasz most még nincs any- nyira beépítve, hogy oly útvonalnak volna tekinthető, amely utcai közlekedést szoigál. Ugyanilyen ítéletet hozott a bíróság Orosháza község-panasza folytán a Zombor—Szeged—berettyóujfalusi állami útnak azon szakaszának fenntartására is, amely a kókéscsanádi h. é. vasúttól a kakasszéki uradalom határáig terjed s a községnek fenntartási kötelezettségét. a kérdéses állami ut 633 fmtr. hosszú szakaszára mondotta ki. A liszt maximális ára. A kormány vasárnap rendeleteket bocsátott ki, amelyek egyrészt a közfogyasztásra szánt búza- és rozsliszt előállítását és forgalombahozatalát szabályozzák, másrészt pedig megállapítják a búza és rozsliszt legmagasabb árait. Megnyugvással vesszük ezekből tudomásul, hogy az eddiginél jobb és olcsóbb lisztünk lesz a következő esztendőben. Az őrlésről szóló kormányrendelet megállapítja, hogy a malomvállalatoknak a két százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektóliterenkint 75 kilogrammos súlyú búzát az egynemű korpa és hulladék elvonása utáu, annak figyelembevételével, hogy takarmánylisztet előállítani tilos, 78%- ra kell kiőrőlni (eddig 87% volt) és leg- föllebb a következő 3 fajta lisztet szabad előállítani : 1. Finom, azaz régi typusu nullás liszt minőségének megfelelő tésztalisztet, a megőrlés alá kerülő búzamennyiség összsúlyának legföljebb 15%-a erejéig (ezelőtt 11%); 2. a főzőlisztet, amely nem durvább a régi typusu 2. számmal jelzett lisztnél, a megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának további 25%-a erejéig; 3. egyfajta kenyérlisztet, oly mennyiségben, hogy az 1. 2. és 3. pontban megjelölt liszfajták együttesen a megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának 18%-át adják. A rozsból, amelynek bektó- literenkint való súlya 70 kg., az egynemű korpa és hulladék elvonása után a megőrőlt mennyiség 80%-ának megfelelő egységes minőségű lisztet
