Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-11 / 28. szám

2 19 L5 julius 11. A háború szerencsétlen tüdőbetegek ál­dozatai már siralmas feljajdulásakban kérik megmentésüket. Szivet renditők a hősök jaj­kiáltásai ! A nemzetnek, az ország közön­ségének kötelessége, hogy segítő kezet nyújt­son feléjük. Gondolja meg mindenki, hogy nemcsak a szenvedő hősökről vau szó, — ami mementonak egymagában is elég, — hanem mindannyiunk egészségéről, családjaink, egész társadalmunk biztonságáról. A tüdőbeteg rok­kant katonák megmentése tehát a nemzet egészséges jövendőjének nagy kérdése és mindenkinek kötelességévé teszi, hogy tehet­sége szerint áldozzon a szent célra. Az egyesület kéri, hogy a nagylelkű adakozók adományaikat, legyenek azok akár­csak fillérnyiek is, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület központjába (Budapest IV., Sütő-u. 2.) küldjék. Tanügy. Fiúnevelő-intézet Váczon. A Szent József fiúnevelő-intézet Igazgatósága felvesz I—Vili. osztályba járó, római katholikus vallásu gimná­ziumi tanulókat. — Havi ellátási dij 60 korona. — Az intézet kizárólag papi vezetés alatt áll. A növendékek a váczi kegyes-tanitórendi főgimná­ziumba iratnak be. Egyházmegyei tanítók gyer­mekei kedvezményben részesülnek. — Pályázati határidő julius 15. — Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága (Yácz, Honvédsor 4. sz.) Hírek. « Grócz Béla aranymiséje. Grócz Béla püs­pöki helynök, apostoli protonotárius káptalani nagyprépost, akire több évtizedekre terjedő bé­késmegyei lelkipásztorkodása után a legkedveseb­ben emlékezünk, az ő fenkölt szellemű szerény lelkületéhez méltóan folyó hó 15-én a legnagyobb csendben és minden ünnepeltetés elhárításával — Na, forduljanak be kendtek egy pohár borra ! — Mi? — Nono . . . Az emberek kérdően néztek hol egymásra, hol a papra Végül is Lőcs Péter kihümmögte : — Köszönnyük a nem érdömölt invitálást. El is fogaggyuk jó szívvel, de ha tán előbb el- költenénk ezt a kis ételt — Hát forduljanak be azután . . . * Az emberok vacsora után bekövetkeztek a paphoz, ki egész barátságosan kinálgatta őket: — Igyanak kendtek! Azt mondja egyszer a pap: — Mikor fordulnak újra erre ? — Két hét múlva. Éppen két hét múlva, így szombati nap. — No, akkor este vendégül látom kendte- ket. Vacsorára . . . S az álmélkodó embereknek kimagyarázta.• — Hallottam a kendtek beszédjét, a kíván­ságaikat, Hát azért. Legyen egyszer részük benne. Papi vacsorába. — Köszönnyük . . . — De egyet kikötök! S megfenyegette őket. — Össze ne szidjanak utána! — Má hogy gondolhat olyat a tiszteletös ur . . . Hogy még mi . . . Ugyan, ugyan . . . * A két hét hamarosan lepergett. A bemon­dott napra megérkeztek Lőcs Péterek. A pap a kertben terittetet. Az asztalt körülülték. Békés fogja aranymiséjét Istennek bemutatni. . — Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök gyönyörű pász­torlevélben emlékezik meg a szép jubileumról, kérve az egyházmegye papságát, hogy julius 15-én vele együtt imádkozzanak és mutassanak be egy szent misét érette, kérvén a lelkek leifőbb pász­torát. hogy árassza el hűséges szolgáját kegyel­meinek a bőségével és tartsa őt meg még soká. Ilyen szent misék Gyulán, Csorváson és Endrő- dön is fognak tartatni. Az aranymisés főpapnak lelkünk mélyéből kívánjuk: ad multos átmos! Utóállitás. A vármegye alispánja a katonai hatóság kérelmére a Békéscsabán tartandó utó­állitás határidejét augusztus és október hónapok 5-ik és szeptember hó 6-ik napjára tűzte ki. Az utósorozások az említett napokon d. e. 9 órakor veszik kezdetüket. Tiszteletbeli kinevezések. A vármegye fő­ispánja dr. Margócsi Miklós békéscsabai ügyvédet, valamint dr. Sebők Elek Békés község t. ügyészét tiszteletbeli főszolgabirákká nevezte ki és szol- gálattételre a békéscsabai és békési járások fő­szolgabírói hivatalába rendelte be. A most emlí­tett kinevezésekre és behívásokra azért volt szük­ség, mert két tényleges tisztviselőnek betegsége miatt szabadságra kell távozni, helyettesítésük azonban a rendelkezésre álló tényleges tisztvise­lők közül lehetetlen, minthogy a tisztviselőkből oly sokan vaunak a hadiszolgálat céljából távol, hogy még idehaza levő tisztviselőket jelenlegi működési körükből el vonni nem lehet. A vármegyei közkórháznak a múlt években foganatosított építkezéseinél tudvalevőleg a beton munkálatok nem megfelelő volta miatt, egy he­lyen menyezet szakadás történt, amely emberélet elpusztulásával is járt. A büntető eljárás során az említett szerencsétlenségért, a vállalkozó cégnek a megbízottja mondatott ki felelősnek, minélfogva a vármegye, a 210 napi késedelem folytán 34000 koronában felszámított kárának részben való ki- egyenlitéstre 19000 koronát kitevő kötbérét vissza­tartotta. A vármegyének szóban levő határozata ellen azonban a vállalkozó felebbezéssel élt és kártérítési kötelezettsége alól leendő felmentését kérte. A belügyminiszter a felebbezést elbírálván, a kötbér visszatartására vonatkozó intézkedést Az emberek találgatták magukban, vajon mi lesz a kolláció? Hús. Bizonyára hús. De hátha? Jóboru lelke mélyén kétségek kezdtek támadni Ugyanis Péter útközben, mikor szót ejtettek a papi vacsorára, egyszer azt vitatta, hogy a papok soványan élnek. Fekete kenyér, retek. Ami azonban nem lehet igaz, mert attól nem igen lehet hasat ereszteni. Péter bizonyo­san csak kunkorkodott. Ámbár sok minden meg ■ eshetik. No, ugyan megjárnák, ha történetesen egy nagy fekete kenyeret hozna elé a pap, meg retket. Akkor, tudom istenem, hallana olyat, amit még sohasem hallott. Tegye bolonddá az öregapját! Való igaz, hogy a húsnak szaga van. Erős párázata. S itt hiába szimatol az ember. Azonban a terítékek megnyugtatók. Kanál, kés, vella. Jóboru elmosolyodik, az villan át a fején, hogy kanállal nem szoktak retket enni. Hús ki­mérésére használják azt az urak. Szednek vele a tányérjukra. Ilyen tányérba pedig lehet szedni. Terimés is, meg mély is. No, majd a próba ki­mutatja. • Közben a pap kérdést intéz az utjok felöl. Hogy s mint ? Van-e ára a fának ? Érdemes-e a vele való bajlóskodás ? Azt mondja Lőcs Péter: — Nem igön fizeti ki az magát. Sokszó beleveszkődik a pézünk, de hát élni csak kő ! Egyszer aztán, nagysokára, kivillan a ház eresze alól Kati szakácsáé fehér köténye. Jön. Tálat hoz. Párolgó meleg tálat. Hát mégis csak . . . Az emberek önkéntelenül nyelnek egyet- egyet. • (Vége következik.) helybenhagyta, ellenben a bárosösszeg megállapí­tására vonatkozó részét feloldotta és uj határozat hozatalát rendelte el. A miniszter szemben vál­lalkozó érvelésével megállapította, hogy a máso­dik próbaterhelésnek 12000 K költsége vállalkozó terhét képezi, úgyszintén vállalkozó terhe az is, hogy a födél leszakadása folytán az alsó helyi­ségekben elhelyezett asztalos munkálatok meg­rongálása folytán előállott 3450 korona kárt is ő tartozik megtéríteni. Kimondotta azonban a mi­niszter, hogy a mázolási költségek és Rázel mér­nök költsége, nem a vállalkozó terhe, tehát az a felszámitot kárösszegből levonandó, úgyszintén nincs összefüggésben a szóban levő mennyezet le­szakadásával, a befektetett tőke kamatainak és az amortizatiós részletek címén vállalkozótól való köretelése. — Természetesen a miniszternek ed­digi hozott és még ezután hozandó döntéseivel a kérdés nem lesz végleg eldöntve, mert vállal­kozónak még mindig fenn fog állani az a joga, hogy a vármegye és a minister határozata ellen a bíróság előtt érvényesítse állítólagos igényeit. — Ez az ügy tehát még hosszabb idő után fog vég­legesen dűlőre jutni, kivéve ha a vármegye és vállalkozó között egy esség jönne létre. A vármegyének Őfelségéhez a nyugatgali- cziai győzelem alkalmából intézett hódoló felira­tára a ministerelnök válasza megérkezett és an­nak értelmében Őfelsége a hódoló feliratot meg­elégedéssel fogadta és a királyhüség ezen meg­nyilatkozásáért, legmagasabb köszönetét legke­gyesebben kifejezni méltóztatott. Menekült osztrák alattvalók ügyében Ko­lozsvár város törvényhatósága felirt a miniszter­hez, hogy intézkedjék, mikép az összes menekült galíciaiak azonnal Ausztriába szállittasanak te­kintet nélkül arra, hogy az illetők eltudják-e ma­gukat tartani vagy sem. Bákésvármegye törvény- hatósági bizottsága az alispán előterjesztésével szemben. Kolozsvár város kívánsága értelmében szintén felirt a belügyminiszterhez. A belügymi­niszter most válaszol a vármegye feliratára és kijelenti, hogy a semmivel sem indokolt kérelmet nem teljesítheti és eddig kiadott rendelkezéseit továbbra is fenntartja. Ennek értelmében a közre nem veszedelmes és magukat eltartani képes ga­líciaiak továbbra is maradhatnak Magyarországon a háború befejeztéig. A köteles ember és ven­dégszeretet ellen vétene a kormány, ha a mo­narchia másik államának polgárait épen most? midőn a közös cél eléréséért folytatott harcok következtében hontalanok lettek, nélkülözést és ínséget szenvedtek, minden ok nélkül kiűzné on­nan, ahol felzaklatott lelkűk pihenést és meg­nyugvást lel. Végül megemlíti a miniszter, hogy a szóban levő kívánság ellenkezik minden kultur- államban elfogadott azzal az elvvel, hogy sza­badon letelepedhetik mindenki, akinek ottléte az egyes és az összeség kárára nincs. A 15 éven aluli gyermekek dohányzásának eltiltása tárgyában több vármegye, közöttük Bé­kés vármegye is, annak idején szabályrendeletet alkotott. A belügyminiszter azonban a szabály­rendeletet ugylátszik finánciális okokból nem erősítette meg. — Legutóbb azonban a belügy­miniszter ettől a felfogásától eltért, mert nem régen Vasvármegyében egy ilyen tárgyú szabály­rendeletet jóváhagyott. Most azután Békéscsaba község árvaszéke tesz a vármegyéhez előterjesz­tést, hogy Békésvármegye is alkosson egy ilyen szabályrendeletet, amely a kiskorúak testi és szellemi fejlődése tekintetéből csak üdvös lehet. A vármegye a szóban levő kérdéssel valamelyik közgyűlésen fog foglalkozni. Megérkezett a rendőrség államsegélye. A belügyminiszter a rendőrség fejlesztésére szolgáló 8000 korona államsegélyt Gyula városának a f. évre kiutalványozta. Bevonult a vágóhídi állatorvos. Révész Ig­nác városi állatorvos, aki a vágóhídi husvizsgálati teendőket ellátja, mint B) osztályú népfelkelő a hót elején táviratilag berendeltetett katonai szol­gálatra és egyelőre Temesváron nyert szolgálati

Next

/
Thumbnails
Contents