Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-27 / 26. szám
1915 junius 27. Békés 5 költözött és ott 36 évig folytatott magán praxist Híres volt arról, hogy szegónysorsu betegeit, kiktől díjazást nem fogadott e), odaadó figyelemmel, fokozott szeretettel gondozta. A 48-iki szabadságharcot, mint önkéntes harcolta végig és súlyos betegség után bekövetkezett halála az ogész községben igaz fájdalmat keltett Csütörtökön délután temették el nagy részvét mellett. Béke és áldás emlékének. Közgazdaság. Vasúti ügyek. A mátrakörösvidéki h érdekű vasút, amelynek a vármegye is egyik nagy részvényese, múlt évi forgalma a háborús állapotok következtében jelentékeny visszaesést tüntet fel, úgyhogy a tavalyi 5°/0-os osztalék helyett a múlt évben csak 4%-ot adott a vasút. Az felszállított utasok szama az 1913 évben 1 147.780 volt, — ti ig tavaly csak 927.769 — A bruttó bevétel az 1913 évben 512319 koronát, mig tavaly csak 414550 koronát tett ki. Az elszállított áruk mennyisége tonnában az 1913 évbrn 809,826 mig a múlt évben 536247 volt. Bruttó bevétel ezután az 1913 évben 1.386.217 kor, mig tavaly csak 916620 koronát tett ki. A tiszta nyereség 589368 kor. 16 fillér volt az 1914 évben. Az első alföldi gazdasági vasút, amelynek a vármegye szintén egyik nagy részvényese, múlt hó 30-án tartott a rendes közgyűlését. A zárószámadás szerinta vasútnak mu't évi tiszta nyeresége 58354 koronát tett ki. Ebből az alkalmazottak jutalmazására adott 1170 korona, adócartalékra 26892 korona, a fennmaradt 30000 korona az üzleti tartalékalap gyarapítására fordittatott, miáltal a rendes tartalékok összege 536888 koronára emelkedett. A nevezett vasútnak tudvalevőleg megengedetett, hogy pénzügyeinek rendezése céljából 6079 drh. elsőbbségi részvényt bocsásson ki és azokat 180 koronás árfolyam mellett helyezhesse el. Az eként befolyandó összegből a vasútnak összes függő adósságait kell kifizetni és a ministerileg előirt beruházásokat teljesíteni. Ez esetben kilátásba lett helyezve, hogy a vasút közúti vasuttá minősíttetik át. A részvényeknek a jelzett alapon leendő aláírása céljából az öszszes előintézkedések megtörténtek. Időközben azonban kitört a háború, ennélfogva akadályok állottak elő az aláírások tekintetében és legtöbben a háborús helyzetre tekintettel kitértek az elől. Megkísérelte a vasút, a részvényeket egy budapesti pénzintézetnél elhelyezni, de az által tett ajánlatnál jóval kedvezőbben tudta a vasút az elsőbbségi részvényeket 80 °/0 - os árfolyam mellett saját körében elhelyezni. Le kellett szállítani a 90-es árfolyamot 80-ra, mert még ilyen kibocsájtás mellett is a befolyó összeg a tartalékok részbeni felhasználásával elegendőnek mutatkozik az összes szükségletek fedezésére és azáltal, hogy a részvények az érdekeltségnél helyeztetnek el, biztosittatik a helyi érdekeltség teljes befolyása a vasút érdekeire nézve. A 80-os árfolyam mellett még túljegyzés is van, úgyhogy ha a Békéscsaba kétség. által bizonyos feltételekhez kötötten jegyzett 900 drb. részvény nem vétetik is át, az esetben, az aradcsanádi gazdasági takarék- pénztár veszi át az el nem helyezett részvényeket. A közgyűlés a fenti értelemben egyhangúlag határozott. Itt említjük még meg, hogy az alföldi első gazdasági vasút pénzügyeinek a fenti értelemben történt rendezése különösen azért bir igen nagy jelentőséggel a vasút jövőjének biztosítása szempontjából, mert ha a vasút iközuti jelleget» nyer, az esetben mintegy '60—70000 korona évi szállítási adótól mentesül a vasút. A vasútnak a f. évi első negyedévi bevétele a tavalyihoz képest örvendetes emelkedést tüntet fel. Kifogás tárgyát képezte a békési piactéri vasúti megálló helyiségének elégtelen volta. A panasz mielőbbi orvoslása kilátásba helyeztetett. Ugyancsak a helyzetnek tanulmányozása után megigér- tetett, hogy Békéscsabán a helyi forgalomban a vonatok a «Zöldfánál» is megálljának. Mivel pedig a békéscsabai helyi forgalomban a második elektro-benzines kocsi beszerzése már elodázhatatlan, ezért annak beszerzésére a felhatalmazás megadatott, Békéscsabán a helyi forgalomban a f. évi junius 1-től az eddigi 50 helyi kocsi helyett, 54 lett bevezetve. Ezen intézkedés következtében a helyi forgalom annyira emelkedeti, hogy az eddigi havi 4—500 utas helyett 800-ra szaporodott az utasok száma és a bevétel havonta 1000 koronával lett több, mint eddig. Rendezte a vasút a békéscsabai helyi forgalomban szedgető dijakat és pedig aként, hogy a vasúttól és vasúthoz 16 fillérben állapította meg a dijat mig a belforgalomban marad a régi 12 filléres dij A vámörlö malmokban a legújabban kiadott ministerelnöki rendelet szerint búzát, rozsot, szabadon őrölhetnek és az őröltető fél nem köteles árpát vagy tengerit őrlés végett egyidejűleg magával hozni vagy a malomban beszerezni. Ehelyütt nyomatékosan figyelmeztetjük a közönséget, hogy egyébként a keverési szabályok továbbra is érvényben vannak. Törvényszéki csarnok. Előléptetés. Borha Ignácot, a szarvasi kir. járásbíróság Írnokát az igazságügyminiszter irodatisztté és Máthé László ugyancsak szarvasi betétszerkesztő írnokot betétszerkesztő telekkönyvvezetővé nevezte ki. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Diószeghy Sándor gyulai asztalosmestert a szegedi kerületi börtönhöz munkavezetővé nevezte ki. Nyugdíjazás. Az igazságügyminiszter Cüsn András gyulai ügyészségi fogház őrmestert betegsége miatt nyugalomba helyezte. Szerkesztői üzenet. Z. A. két katona. Nagyon erőltetett, nem közölhető. Álnevet használó munkatársunknak különben előttünk okvetlenül le kell vetnie in- kognitóját. Színészet. Szombat este telt ház előtt élveztük a Tímár Liza bemutatóját. Bródi Sándornak' ezt a végtelen finomsággal megirt, előkelő tónusban tartott er- kölcsrajzát őszinte elragadtatással fogadta közönségünk, amely méltán adózhatott legteljesebb elismerésével a premieré előadásának is. A szereplők közül legelső helyen Szeghő Endrét kell említenünk, az öreg Tímár szerepében, amely pompás alakítás volt. Szeghő a jellemfestésnek azzal a művészi színezésével dolgozta ki szerepét, amely az első pillanattól fogva megragadta a közönséget. Annyi melegséggel, annyi közvetlenséggel hozta szinre a lányáért rajongó apát, aki a maga nagy szeretetében, szinte megalázóban kér bocsánatot leányától, hogy apaságával megbántani merte, a második felvonás végjelenetében pedig oly drámai erővel értette meg a lesújtott apa nagy gyászát, hogy nyílt színen is kitört a taps. Művészi volt Császár Kamilla játéka is a címszerepben. Tímár Lizája kitűnő alakítás, mint ahogy ez a jeles művésznő mindenkor el tud ragadtatni, amikor lelkiarcok finom árnyalataival kell érvényesülnie. Szép sikerrel lett gazdagabb a bemutatón Bende László is, Kunó gróf szerepében, amely alapjában véve nem is a legrokonszenvesebb, de azzá tudott lenni abban a helyes felfogásban, amellyel Bende szinre vitte. Nem a léha hozomány vadászt domborította ki szerepében, hanem inkább a fölényes fatálistát, a katonásan minden következményt megnyugvással viselő arisztokratát, akinél még az sem kelt nagyobb lelkiháboruságot, amikor szinte a pisztolycsöve elől menti meg a véletlen. Igen jó volt Kórmendy háziorvosa is, amely egyes jelenetekben erősen lendült a drámai felé. Dicséretére legyen mondva, Miklóssy Margitnak, hogy komika létére nemi csinált humoros, vidám alakot Timárné szerepéből, hanem a kellő határok hözött mozgott alakítása. — A kisebb szerepekben igen jók voltak Gömöry, Ferenczi, Sümegi, Szilágyi. Talán öt esztendő előtt volt újdonság Az obsitos Bakonyi és Kálmán, a Tatárjárás hires szerzőinek zenei szempontból annál sokkalta gyengébb, de egyebekben szép és poétikus daljátéka. Vasárnap újították fel igazán elsőrangú előadásban. Miklóssy Margit (a nemzetes asszony) volt az est központja, akit megszokott, derűt és vidámságot árasztó szerepeitől ejtérőleg, komoly drámai szerepben láttuk és ahogy máskor megkacagtat bennüeket, most ellenkezőleg, a fiát visz- szaváró anya mély fájdalmának művészi interpretálásával megrikatta a nézőteret. Pompás alakítása, megható éneke és distingvált, előkelő minét tánca maradandóan vésődött emlékezetünkbe. Sümegi Ödön (obsitos) gyönyörűen énekelte énekszámait, Ferenci (százszorszép boltos) és leánya Déry Rózsi, valamint fia Matány igen kedvesen és mulatságosan képviselték a humoros elemet. Koháry Klára (Málcsi), a bájos énekesnő, drámai szerepében is szépen érvényesítette értékes tehetségét. Igen jók voltak a mellékszerepekben Gazdy Aranka, Szilágyi Aladár és Ungváry. Hétfőn junius 21 én Az ördög c. vígjátékot láttuk Sebestyén Géza a Magyar Színház művészének vendégfelléptével. Molnár Ferenc e hires vigjátéka kitűnő szerepeket nyújt az ambiciosus színésznek. A címszerep maga egy valóságos monumentális alkotás ebből a szempontból. Sebestyén Géza adta az ördög szerepet egy rutinos színművész otthonosságával és m nden kiválóságával és még ezenfelül mint az ő egyéni sajátossága jelentkezett játékában az intelligens íelfogás és rendkívül szimpatikus fellépés. Jánost Kórmendy, Jolánt Gömöry Vilma adták. Előbbinek markáns és kiváló játéka teljes erejével érvényesült, utóbbi magas színvonalon játszott, de egy. kis erősebb színezés nem ártott volna. Szeghó' Endre (László) kisebb szerepét is jól adta. Selyem Cinkát Déry Rózsi helyett Császár Kamilla adta igen jó sikerrel. A szemtelen Elza szerepét Nagy Erzsitől eleven temperamentummal és ügyesen előadva láttuk Miklóssy, Ungvári és a szereplők min- denike a kiegészítő szerepeket szintén kifogás talanul adták. Kedden, junius 22-én Az apja lánya vígjátékban másodszor szerepelt Sebestyén Géza mint Orsier, és ha lehet., még inkább felköltötte mondhatni kedves játékával azt a rendkívüli szimpátiát, amellyel első pillanattól kezdve kisértük fellépését. Császár Kamilla, mint Orsier Jeanne kidolgozottan, fiatalságának és szépségének minden erejével, egyben minden kedvességével hatásosan játszott. Gömöry Vilmát (Orsier asszony) az anya finom szerepében nagy gyönyörűséggel láttuk. Kórmendy Jacques alakjába kitűnő humort tudott belevinni kisebb szerepe dacára is. Matány (Eduard) kedves, Nagy Erzsi (Paulette) pedig eleven és csinos volt. Ungvári mint jogtanácsos, valamint a többiek is jól játszottak. Szerdán, junius 23-án a Varázskeringő c, operettet láttuk Sümegi Ödön jutalomjátékául. A szép Strauss zene, amely minden dallamból kicsendül, igazán fülbemászóan hangzott Sümegi, mint Niki hadnagy ajkáról, aki — mint már említettük — folytonosan fejlődik.* Játéka is, de különösen a hangja. Olyan tisztán, olyan csengő hangon és olyan szép előadással énekelt, hogy nyiit színen is többször megtapsolták. Felvonások után pedig viharos ovációkkal hívták igen sokszor a lámpák elé. Természetesen Hilbert Jankával (Heléna) akiben nagyszerű partnert talált. Az ő hangjának eleven ereje szintén gyönyörköd- tetően csengett-bongott végig a közönség idegein. Solymossy (uralkodó), Matány (Lothár),
