Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-27 / 26. szám
3 Békés 1915 junius 27. sabb viszonyok között kipróbált kezekbe legyen és maradjon letéve. Ez és csupán ennyi az, amit a városi tisztujitás előtt szükségesnek tartunk el-' mondani. Tanügy. A gyulai áll. polgári leányiskola az Erdélyi Sándor úti bérházból elköltözött; az igazgatói iroda julius hó elsejétől a régi helyén, az iskola épületének I. emeletén van. A gyulai róm. kath. népiskolák évzáró vizsgálatai e hét első napjaiban teljesen befejeztettek. A háborús állapot az oktatás menetében semmi lényegesebb zavart nem okozott, a tanítás megszokott módon és keretben folyt. A tulajdon- képeni kényszer szünetelés csak egy hónapra terjedt, mely idő alatt a belvárosi iskola tartalékkórház részére volt lefoglalva. A gyermekek az egész előirott tananyagot elvégezték és kellő szorgalmat — sőt talán a szokottnál nagyobbat fejtettek ki. A női kézimuka oktatás sem szenvedett semmi hátrányt, ami az irgalmas nővér tanítónők érdeme, kik fáradságot nem kiméivé buzgón fáradoztak annak szakszerű művelésében. A rajzok és Írásbeli dolgozatok színvonala sem csökkent, a tantárgyak közül kimagaslott a tanulók otthonossága a földrajzban és a térképeken való gyakorlott jártasságuk. Gylilaváros női kereskedelmi szaktanfolyamának ez évi értesítőjét is az intézett eddigi agilis igazgatójaMérey Gyula állította össze. A négy év óta fönnálló kereskedelmi szaktanfolyam e tanévben, mint minden iskola, szintén sok hányattatásnak volt kitéve a háborús állapot miatt, bár mint az értesítő első cikkéből megtudjuk, az intézet vezetősége mindent elkövetett, hogy a tanítás fennakadást ne szenvedjen. Ez jórészben sikerült is. A növendékek a tanév alatt alig veszítettek egynéhány órát. A tanév október 1-ón kezdődött s tartott egész í. hó 24-ig, amikor is a vizsgálatra jelentkezett 23 tanuló mind képesítést nyert. Három=jeles, kilenc=jó és tizenegy= elégséges osztályzatot kapott. A beiratkozott 26 tanuló közül 15 volt helybeli, 6 megyebeli és 2 más megyebeli. A jövő tanévi beiratások szeptember hó 1., 2., 3. és 4-ik napján délutánonként 3—5 óráig tartatnak a tanfolyamnak Károlyi Sándor-utca 6. szám alatt levő helyiségében, esetleg az igazgató Bonyhádi utca 4, szám alatt levő lakásán. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1915. év 3-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Az egyházmegye köréből. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök az egyházmegye lelkészi karában a következő változásokat rendelte el. Az ujjonnan szervezett gyopárhalmi plébániára Kraj- mk György zilahi segédlelkészt, szarvasi plébánossá pedig Fetzen József papnevelő intézeti spirituálist nevezte ki. Pezderka Sándor békési segédlelkészt nagyváradolaszi segédlelkésszé, La- vatka József orosházi segédielkészt Békésre, Dráveczky Zsigmond segédlelkészt Debrecenből Békéscsabára, Csernus Istvánt Békéscsabáról Debrecenbe helyezte át, végül Papp Endre uj- misés áldozópapot orosházi segédlelkésszé nevezte ki. A képviselőtestület alakuló közgyii les e Gyula város képviselőtestülete a junius 7-én megejtett uj képviselő választás után, junius 24-én délelőtt 10 órakor tartotta meg a törvény követelményeinek megfelelőig alakuló közgyűlését. Ezen az ülésen Ambrus Sándor alispán elnökölt és mintegy 65 képviselő jelent meg. Az alispán szép megnyitó beszédében megemlékezett hadseregünk és hü szövetségesünk katonáinak örvendetes sikereiről, amelyeket csak a közeli órákban gazdagítottak Lemberg visszavételével. Kérte, hogy ez a dicső fegyvertény, amely mindannyiunk hálájával találkozik, a jegyzőkönyvben is megörökittessék. Utal az összetartás és együttérzés nagy szükségére és rámutat, hogy az ujonkérdést, még pedig olyan formán, mintha az csak úgy történetesen vetődne fel. — Igaz-e az, hogy a muszkák átlépték a határt ? A tanító arca elborul. Most azután már ne is szóljon. Minek ? Azonban a tanító azért csak kimondja: — Igaz. Bejöttek. . . . De vigasztalásként hozzáteszi : — Egy két kilométert. . Az öreg előtt azonban az már nem számos, hogy egy talpalatnyit jöttek-e, vagy egy napijárót. Csak az a fontos, hogy bejöttek. Lehorgasztja a fejét. Majd meg nagy hirtelen felveti : — Hát a mi katonáink akkor hol voltak ? — Ott — Oszt mégis begyüttek ? — Be. — Hát a hogy lőhet ? A tanító megejtegeti a fejét: — Sokan voltak. Tízszer annyian, mint a magyar katonák. Az öreg értetlenkedik : — Oszt mind e’pusztultak ? — Nem — Hát? — Visszavonultak. — Mögretiráltak a muszka előtt? — Sokan voltak. Az öreg hallgat egy ideig. Hümmög, miközben a bajusza alá dörmögi: — Féltek. . . Majd kireperálja a szót: — Vagyhogy mégse magyarok voltak. Rázogatja a fejét. — Nem is löhetséges. Nem, mer’ a magyar embör a fölgyit nem engedi 1 A tanító vigasztalja: — Nono ! Azért még nem vagyunk any- nyira ! Csak szembe nézünk velük ujfent. Az öreg Kecskés azonban nem vigasztalódik. Hiába a tanító minden beszéde, de a bizakodóbbak szavára se ad. Beszéd, beszéd. Lelke körül a sötét fátyol érintetlen marad. Bármerre térül-fordul, gyüsménkedik, nem találja helyét. Körül-körül járja a húsz kis holdat, egy egész hosszú élet takargatását, miközben nagy elhatározás érlődik meg a belsejében, Felmegy a muszka elé. Egész a Kárpátokig. Ott elébük plántálja magát. Ha még annyian vannak, akkor is. Oda áll s megmutatja, hogy van még magyar ember a világon. Eltökélte magát. Bement a kamarába s a nagy fejszét szemügyre vette. Kézbe fogta. Megemelgette. Egy tuskóra lesújtott. Azután megrázta a fejét. — Nem jó. Nehéznek találta. Innen az istállóba nyitott. Szétnézett. Egy vasvella állt az ajtó sarkában. Megfogta. A vella hegyét benyomta a földbe. Ránehezedett. A nyél engedett. Megropogott. — E se jó 1 Ellökte magától. Az istáló mestergerendája alá volt akasztva a kasza. Az öreg amint meglátta, megvillant a szembogara. Keményfa, erős-acél. .. . — E’ má’ töszi ! — dünnyögte. nan alakuló képviselőtestületnek rövid napok múlva első feladata lesz a város tisztikarának megválasztása, amit bizonyára sikerülni fog a város közérdekének legmegfelelőbb módon keresztülvinni, A város tisztviselőinek egy részét a kötelesség a harcmezőre szólította, ők nem lehetnek személyesen jelen a választáson, de a képviselőtestület bizonyára nem fog megfeledkezni az ő érdekeik figyelembe vételéről sem. Az éljenzéssel fogadott, hatásos megnyitó után felolvastatja a most megválasztott 38 uj bizottsági tag névsorát, akikből a régi tagok és viri- lisekkel együtt, a képviselőtestületet megalakitott- nak jelenti ki. A jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése után a közgyűlés véget ért. Felebbezós. A Gyula városában e hó 7-en megtartott képviselőtestületi tagválasztások ellen, a törvényes határidő alatt csupán egy felebbezés helyesebben panasz nyújtott be és pedig a harmadik kerületben első póttaggá megválasztott Körösladány Péter választása ellen. A panaszt Révész Ignácz gyulai lakos adta be. A törvény értelmében, a választási eljárás elleni panaszok elbírálására a 4 tagból álló városi igazolóválasztmány illetékes, amely .a vármegye alispánjának elnöklete alatt tárgyal és határoz, a hozott határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz van felebbezésnek helye, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. Gyulaváros tisztviselőinek megbízatása e hó végével lejár, ennélfogva az uj választás megtartása iránt kell intézkedni. A vármegye alispánja a tisztujitás határ napját julius hó 3-ik napjára tűzte ki és felhívta a polgármestert, hogy a képviselőtestületet az említett napra d. e. 9 órára hívja össze. A választást a vármegye alispánja fogja vezetni. Bereg vármegyének, hozzánk megküldött határozatából kitünőleg az alsóvereczkei járás összes községeinek képviselőtestülete egyhangúlag kérelmezte egyházi s közigazgatási felsőbb hatóságánál, tegyék nekik lehetővé, hogy a templomaikban magyarul imádkozhassanak, hogy gyermekeiket az iskolákban magyarul tanítsák, továbbá, hogy a naptár egyesítés mielőbb meg legyen és végül, hogy ne nevezzék őket kis oroszoknak vagy ruthénekn, hanem görög katholikus magyaroknak. Bereg vármegye az említett járás községeinek hazafias elhatározását a legnagyobb Egy éjszaka az öreg Kecskés János eltűnt a tanyáról. Hova lett, hova nem, senkisem tudta. Mintha csak a föld nyelte volna el. Az emberek már. le is tettek az életéről. — kubikba esett, vagy valami farkasverembe, — amikor úgy jó két hét múltával haza vetődött kiegyenesített kaszával a vállán — No öreg ? — kérdezték az emberek. Kecskés János jó kedvre derülten, mosolyogva húzogatta a kajla bajuszát, miközben fel- felvetegette a fejét s hunyorgatott a szemeivel. Az emberek kíváncsiskodtak : — Hun járt kend ? — Hun ? — No . .. — A muszkára ! — Csak nem .. ? — De. S azután az öreg elmondta egész áperte, hogy biz ő végképen eltökélte magát. Elibe áll muszkának s történjen bármi, de visszafordítja őket. Vagy maga is odapusztul. Azért nem szólt senkinek a szándékáról, nehogy lebeszéljék. Akadékoskodjanak Lám, jóra vált. . . Majd a kaszáját mutatta meg: — E hun-e ! Többet ér a rossz puskánál ! Megemelgette, megforgatta s szépen visszaállította az ajtó sarkába. — De hát. . . S legyintett a kezefejével, miközben nagy magabizakodva vetette fel a fejét. — Nem mert bévárni az örög fajzatja ! — Még jóformán Miskolc alá se értem, má visszatakarodott abba a görbe hazájába.
