Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-20 / 25. szám

ß Békés 1915 junius 20 mintaszerű, s indítványozza, hogy az egylet for­dítson 1500 koronát a hadikőlcsön jegyzésére. — Fára Sándor indítványát a választmány osztat­lan tetszéssel teszi magáévá, s egyidejűleg meg­bízza őt a kölcsön jegyzéssel. — Ezekután elnök megköszöni a megjelent tagok szives közreműkö­dését, őket továbbra is nemes munkálkodásra ser­kentve az ülést lelkes hangulatban bezárja. Kolera Szeghalmon. Nagy Lajosné 65 éves üllői csizmadia neje, aki leánya látogatása végett Szeghalomra érkezett, juDius 16-án bakterologiai- lag megállapított ázsiai kolerában meghalt. Le­ánya Cs. Nagy Eszter 31 éves hajadon, aki any­ját ápolta, kolerában szintén megbetegedett. Újabb eset eddig nem fordult elő. Kurilla Já­nos endrőd: kondoros-tanyai lakos munkás, há­nyás és hasmenés tünetei között megbetegedett. Nevezett az endrődi járvány kórházba azonnal beszállittatott, míg családja és a vele érintkezett összes egyenek megfigyelés alá vétettek. A bak- terologiai vizsgálat azonban negativ eredményt adott. A volt dobozi úrbéresek hadi kölcsöne. A volt dobozi úrbéresek erdejének letárolását a földmivelésügyi minister — tudvalevőleg — már régebben megengedte azzal a feltétellel, hogy a kiirtandó erdő helyett egy másik erdőt vesz a birtokosság. A volt úrbéresek tényleg vettek egy másik erdőt Biharvármegyében és a vételből ki­folyólag Biharmegyénél 11000 koronát letétbe helyeztek. A volt úrbéresek most azt kérték Biharmegye közigazgatási bizottságától, engedje meg ennek az összegnek hadi kölcsönkötvényekbe való befektetését. A közigazgatási bizottság ezt meg is engedte és erről értesítette Békésvárme­gyét is. Hűtlen magtáros. A békési járási csendőr­őrmester f. hó 8-án este egy gabonás zsákokkal megrakott vidéki kocsit tartoztatott fel. Igazolás után kiderült, hogy a kocsi tulajdonosa Könyves Márton sarkadi vendéglős és terménykereskedő, ki 7 q 35 kgr. rozsot szállít melyet Máté And­rástól, a békési Wenckheim-uradalom magtáros- sától vett, mázsánként 32 K árban. Miután két­séget kizáróan bebizonyult, hogy a magtáros az őrzésére bízott uradalmi gabonát dézsmálta meg, a csendőrség ellene sikkasztás miatt följelentést tett az ügyészségnél. Hirtelen halál. özv. Nyikos Istvánná szül. Szikora Juliánná 70 éves békési asszony a Ká­rász-megyeri Schwartz-féle bérleten napszámos munkát végzett. F. hó 7-én délelőtt 10 óra táj­ban rosszul lett és a bihari csatorna partján le­ült pihenni. Délután 2 órakor az arrajáró ura dalmi ispán ott holtan találta. Az orvosi jelentés szerint a halált szélhüdés okozta. Helyreigazítás. Békés község a II. hadi- kölcsönre — nem mint múlt számunkban irtuk: 50000 kort, — hanem 100000 koronát jegyzett. Békés község képviselőtestülete a Kis Kéry Andor halálával megüresedett főpénztári ellenőri állást ideiglenesen Bökő János főpénztári köny­velővel töltette be. Elhunyt tanító. Borbély Gábor, a békési- hatházi ref. el. népiskolának 41 éven át volt ér­demes tanítója f. hó 14-ón életének 61-ik évében Békésen elhunyt. A boldogultban ifjabb Borbély Gábor szeghalmi járási számvevő édesatyját gyá­szolja. Helyettesítés. Köröstarcsa község képviselő­testülete az elhunyt Dr. Biró László községi or­vos állását csak a háború után fogja betölteni, a községi orvosi teendők ideiglenes ellátásával Dr. Wei$z Adolf községi orvost bízta meg. Gyermekjáték vége Békésen f. hó 14-én délután 5 órakor egy Vésztő felé haladó teher- motor egyik kocsijára játékból felkapaszkodott Szabados László ügyvédi Írnok 7 éves László nevű kis fia. Leugrás közben a kerekek alá zu­hant, melyek bal lábfejét, jobb combját, jobb karját teljesen összemorzsolták és fején is rette­netes zuzódásokat okoztak. Az azonnal alkalma­zott első orvosi segély után a békéscsabai kór­házba szállították, hol műtétet végeztek rajta, ez azonban már nem segíthetett: a szerencsétlen gyermek 16-án d. e. 10 óratájt kiszenvedett. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap délután ülést tartott, amelyen részt vettek Be- liezey Géza elnöklete alatt : Csizmadia András és Rajki József az orosházi és Kocsondi György a pusztaföldvári kisbirtokosok szövetsége képvise- leiében, továbbá Szalay Lajos alelnök, Badics Elek, Morvay Mihály. Bérezi Gábor, id. Koczi- szky Mihály, Galgóczy Géza, Szathmáry Elek, Serly Kálmán, Abray Lajos, Kiss László, Petne- házy Ferencz, Koncz Gyula, Venczel Barna, Kál- lay Ödön, dr. Berthóty Károly, Takács Dénes, Fekete Kálmán, Neumann Manó, Holló György Wolfinger Alajos és Sólyomy Lipót titkár. Be- liezey Géza elnök megnyitó beszédében minde­nekelőtt szives szavakkal üdvözölte Szalay Lajos alelnököt, aki mint déeeg huszárfőhadnagy je­lent meg az ülésen, mellén a Signum laudis szál. A jelenlevők meleg ovációkban részesítették a vitéz katonát, aki néhány napi szabadságra ér­kezett haza a galíciai harctérről. Meleg hangon parentálta el az elnök az igazgató választmány két érdemes tagját: Vidovszky Károlyt és Em- perl Ernőt. A földmivelésügyi minister több fon­tos leiratot küldött az egyesülethez, amelyek legnagyobb részét lapunkban már ismertettük. Ilyen többek között a hadifoglyok alkalmazásá­ról szóló rendelet is, amelynek végrehajtására az elnök bejelentése szerint Csabán már intézkedé­sek is történtek. Csabára tuvalevőleg 800 fogoly jön. Dr. Berthóty Károly sürgős intézkedésre kérte fel az egyesületet ennél a tárgynál. Kiss László csabai főszolgabíró ismertette azokat a nevezetes intézkedéseket, amelyeket a csa­bai járás mezőgazdasági bizottsága tett a műit héten. Csizmadia András örömmel értesül arról, hogy Csabán a főbíró milyen eredményesen mű­ködik vállvetve az Egyesülettel, de panaszkodik amiatt, hogy Orosházán a hadifoglyok álkalma- zására nézve semmi sem történik. Hasonlókép­pen panaszkodtak Petnekázy Ferencz és Vencel Barna is. Beliczey Géza elnök csodálkozik azon, hogy Orosházán semmi sem történt a hadifog­lyok alkalmazására nézve, mikor az Egylet ál­landóan összeköttetésben áll a hatóságokkal. A miniszter megígérte, hogy mindenkinek megköny- nyiti a hozzájutást a hadifoglyokhoz. Hadvezető­ség a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg haza szándékozik bocsátani a cséplőgépeseket és szakmunkásokat még idejekorán, hogy a gépeket ki is javíthassák. Többen panaszkodtak az ülésen, hogy hiába kérték egyes ilyen gépészek haza­bocsátását, még nem érkeztek haza most sem. Szalay Lajos alelnök, továbbá Sólyomy Lipót titkár azonban megnyugtatták a panaszkodókat, hogy a gépészek nemsokára hazaérkeznek elég hosszú szabadságra. Az igazságügyminiszter érte sitette az Egyesületet, hogy a mezei munkála­toknál megengedi a fegyencek felhasználását is. A gyulai börtön foglyai például most gróf Al- mäsy Dénes uradalmában dolgoznak. Tudomásul szolgált. Igen gyakran foglalkoztatja most a közvéleményt az idei termés lefoglalásának kér­dése. Az OMGE. megkereste az Egyesületet, is, hogy e kérdésben foglaljon állást. Két véle­mény alakult ki eddig. Az egyik a szabad ke­reskedelem prédájául akarja odadobni az idei termést, másik pedig monopolizálni akarja. Az igazgató-választmány ülésén terjedelmes vita fej­lődött ki e kérdés körül, amelyben részt vettek az elnökön kívül Kiss László, Sólyomy Lipót, Abray Lajos, Csizmadia András, Petneházy Fe­renc, Serly Kálmán, Szalay Lajos, Szathmáry Elek, Galgóczy Géza. Minőkét álláspontnak vol­tak hívei. Végeredményben az igazgató-választ­mány a monopolizálás mellett foglalt állást, de a rekvirálás körül fennforgó hibákat orvosoltatni kívánja. Az OMGE az őszi szántások biztosítása érdekében megkereste az Egysületet, hogy nem volna-e helyes bérszántó — vállalatok szervezése Békésmegyében is. A választmány egyelőre csak elvben foglalt állást a bérszántás mellett, az árakat nem ismeri. Ezzel kapcsolatosan az igavonó állatok kérdése is szóba került. Az el­nök kijelentése szerint ez idő szerint gyógyult lovakra oem igen számíthatnak a békesmegyei gazdák,de ha a csabai lókórházatsi kerül felállítani,. akkor a lóhiányon könnyű szerrel lehet itt is segíte­ni. Az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek olyan értelmű feliratát, hogy a szükségletre visz- szatartott tengeriért a rekvirálás előtti ár legyen fizethető, hasonló szellemű felirattal támogatja az igazgató választmány, amelynek ülése ezzel véget ért. A vármegyei ebtartási szabályrendelet mó­dosításának kérdése már évek óta húzódik, mert Békésvármegye törvényhatósága vonakodik a kér­déses szabályrendeletet oly értelemben átdolgozni* amint azt a földmivelésügyi minister kívánja és amelynek lényege az, hogy az ebadó lényegesen felemeltessék továbbá, hogy a mentességi esetek megszorittassanak, hogy ezáltal a szükségtelen kutyák tartása megszűnjön és a veszettségi ese­tekkel járó bajoktól szabadulhasson a társadalom. A törvényhatósági bizottság kezdetben hajlandó- volt bizonyos kisebb módosításokra, mivel azon­ban a földmivelésügyi minister azt sem volt haj­landó honorálni, hanem ragaszkodott az eredeti rendeletben kívánt határozmányoknak a szabály- rendeletbe való felvételéhez, ennélfogva a tör­vényhatósági bizottság legutóbb múlt évi októ­berben hozott határozatával kimondotta, hogy ily körülmények között semmiféle módosításra nem hajlandó s az érvényben levő szabályrendeletet tartja fenn továbbra is hatályában. A helügymi- nister válaszolva a vármegye határozatára kije­lenti, hogy azt törvényességi szempontból tudo­másul nem veheti. Elsősorban kifogásolja a je­lenleg érvényben álló szabályrendeletnek azt az intézkedését, hogy a házőrző és a pásztorkutyák adómenteseknek vannak nyilvánítva, holott azok magáncélra tartott haszonebeknek lévén tekinten­dők, azok adómentessége az 1888. Vl-ik tör­vénybe ütközik. A minister azonban hajlandó a vármegye különleges tanya gazdálkodási rendsze­rét tekintetbe venni és ezért az ebadó tételek felemelésére vonatkozó kívánságát a haszoncélra tartott ebekre nézve elejti és elfogadja azt, amit a törvényhatóság a folyamatban levő tárgyalások során egyszer már megállapított, nevezetesen, hogy az ilyen ebek után fizetendő ebadó csupán 1 koronában állapíttassák meg Ezek után azon reményének ad kifejezést a minister, hogy mivel a törvényhatóság legfontosabb aggálya, az emlí­tett engedékenysége következtében megszűnt, a többi kívánt módosítások ellen nem lesz észre­vétele. A törvényhatósági bizottság a belügymi- nister kérdéses leiratával csak az októberi rendes- közgyűlésén fog foglalkozni. Aratogép készletek. A földmivelésügyi minister az aratási munkálatok sikerének teljes biztosítása céljából több száz darabból álló arató- gépkészKtet létesített ; az aratógépek a nehéz közlekedési viszonyokra tekintettel, az ország különböző részein raktároztattak és pedig a vas­úti állomási raktárakban. így a közelben Aradon és Nagyváradon vannak eladásra szánt arató gépek ; előbbi helyen a gazdasági felügyelőség utóbbi helyen az ottani kirendeltség vezetője van az eladással megb'zva. Aradon teljesen uj I äc- her—Melichár Nagyváradon pedig amerikai Mc. Cornick vagy Plánó jgyü gépek vannak raktá­ron A gépek ára teljesen felszerelve, a gyárt­mány szerint 585, 620, 635 korona ; a gépek teljesen felszerelt állapotban állnak szállításra készen. Az eladásnál elsősorban gazdakörök és kisgazdák fognak figyelembe vétetni. Cselédügyben elvi döntés. Egyik cseléd­ügyben a szerződő felek között az a megállapo­dás jött létre, hogy á természetbeni járandóság egyrésze csak a cséplés befejezte után lesz ese­dékes A gazda ezen megállapodáshoz ragasz­kodva, nem fizette ki a hadbavonult cselédjének a szolgálat elhagyásáig terjedő időre járó részét a fent említett terménybeli járandóságnak. Az alsófoku hatóságok szintén úgy határoztak, hogy a cselédet nem illeti meg a kért terménybeli já-

Next

/
Thumbnails
Contents