Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-13 / 24. szám
4 Békés 1915. junius 13. számlák a következő napokon tartatnak meg. A bemutató szemlék két bizottság előtt mindenütt a járás székhelyén fognak lefolyni. Az első bizottságnál a szemlekötelesek Gyula városából junius 18. és 19-én ; Dobozról, Kétegyházáról, és Gyulaváriból junius 19-én ; Békéscsabáról junius 21, 22 és 23-án ; Újkígyósról 23-án ; Orosházáról junius 24-én és 25-én ; Békéssámsonból Csor- vásról, Gádorosról, Pusztaföldvár és Nagyszénásról junius 25-én ; Szentetornyáról junius 26-án és végül Tótkomlósról junius 28-án tartoznak megjelenni. — A második bizottságnál Békésről junius 18-án; Mezőberénybol junius 19-én; Kö- röstarcsáról junius 20-án; Gyomáról jun. 21-én; Endrődről junius 22-én ; Szarvasról junius 23 és 24-én ; Békésszentandrásról és Kondorosról jun. 24-én jelentkezhetnek a szemlekötelesek. Csa- nád és Csongrád vármegyékben — a szemlék junius 27-től julius 3-ig tartatnak, ugyancsak a Békésvármegye alispánja által megállapító t tervszerint. A polgári elnöki teendőket Gyulavárosában és a gyulai járásban az alispán, Békéscsabán Haan Béla ; Szarvason, Fehér Imre kon- dorosi lakos; Gyomán Mácz Ákos ; Békésen dr. Török Gábor ; Orosházán dr. László Elek megyebizottsági tagok; mig a polgári orvosi teendőket Gyulán és a gyulai járásban a vm. t. főorvos : dr. Zöldy János, a többi járásokban pedig a járási orvosok fogják végezni. Aradi tudósító Gyula városáról. Az Aradi Közlöny «Gyulai honvédek Przemysl napján» cim alatt f. hó 6-iki számában hosszabb szines tudósítást közöl a Gyula városában f. hó 4-éu este rendezett hazafias ünnepélyről, amelynek impozáns volta s kiváló sikeréről lapunk mult- heti számában referáltunk. Az Aradi Közlöny tudósítója epébe mártott tollal vezeti be tudósítását, amely valósággal leheli a gyűlöletet Gyula városával szemben. Reprodukáljuk tudósításából a következő sorokat : «Ha valaha szomorúak voltak az aradi katonák, úgy akkor tegnap este voltak azok.. Tudni kell, hogy aradi katonát az ember sajnos csak Gyulán talál, átkozzák a sorsot, amely arra kényszeríti őket, hogy cudarul rossz közlekedéssel biró, semmit sem nyújtó, a város névvel visszaélő sáros faluban költsenek el milliókat a háború tiz hosszú hónapja alatt milliókat, amelyekért csak bosszúságot, gyomorbajt és sarat kapnak. Nagyon szomorúak voltak tegnap este az aradi öreg népfelkelők, akik fájdalommal a szivükben gondoltak arra, hogy az a páratlan ünneplés, amelyet a magyar honvédek rendeztek Przemysl visszafoglalásának örömére nem Aradon, hanem Gyulán játszódott le egyáltalában meg nem felelő külső keretek között. A gyulai közönség szivvel-lélekkel és impozáns tömegben vette ki részét a fenséges szépségű demonstrációból, de a szűk és sáros utcák, a nagy néptömegek Árvényülésére egyáltalában nem alkalmas útvonalak helyett elképzeltük az aradi főutat, a Szabadság-teret, a Kossuth szobrot és újra és újra megkérdeztük egymástól, miért vert meg a sors bennünket aradiakat azzal, hogy a magyar honvédség egyik legkiválóbb, legelitebb csapattestében szolgálva, ezren és tízezren egy falu sártengerét kelljen taposnunk, amikor a gyönyörű századok sorait követve az ünnepély színhelyére vonulunk, ahelyett hogy Arad aszfaltos útja n ujjongó tömeg soraiban íüröszthettük volna meg lelkünket a nap fenséges pompájában.» Szorul szóra idéztük a gyűlöletes tudósítást, mely önmagával is a legnagyobb fokú elienmondásban van, midőn elismeri «a fenséges szépségű demonstrációt, amelyből a gyulai a közönség szívvel lélekkel és impozáns tömegben vette ki részét.» Hisszük, sőt megvagyunk győződve róla, hogy a Gyulán huzamos időn át tartózkodó intelligens és elfogulatlan aradi népfelkelők nem azonosítják magukat az Aradi Közlöny tudósítójának kirohanásával. Joggal mondhatjuk ezt róluk, mert többekkel volt gyakran alkalmunk gyulai és aradi közállapotok felől tárgyilagos eszmecserébe bocsátkozni. Anélkül, hogy ama nagyzási hóbortba essünk, hogy Gyulát Araddal azonos nívójú városnak proklamáljuk, épp az aradi népfelkelők spontán megnyilatkozása alapján állapíthatjuk meg, hogy a két város között olyan különbözetek is észlelhetők, amelyeknél az inferioritás esete nem Gyulára nézve forog fenn. Így példának okáért ami Gyula falu sártengerét illeti, konstatálható, hogy Gyulának aránylag több utcája van kikövezve, mint Aradnak. Betonjárdája hasonlithatlanul több és jobb az aradi asfalt és kövezeténél. Közegészségi szempontból pedig épen nincs mint szégyenkeznünk Arad mellett. A gyulai hórház például az aradihoz úgy befogadó képessége, mint felszereltsége s hírneve szempontjából aként viszonyuk, mint nem is egy mező-, hanem fővárosé, egy falusihoz. Gyulán nem történt meg az a közegészségügyi botrány, ami Áradom a veszélyesen járványos betegség keletkezése s terjedésénél volt észlelhető, miről annak idejében az aradi lapokból tanulságos tudósításokat és kritikákat olvashattunk. A tudósító ur kirohanásával egyidőben történt, hogy a temesvári katonai parancsnokság kiküldöttjei a gyulai laktanyák átvétele céljából Gyulára jővén, spontán nyilatkozatuk szerint a laktanyákat hygiénikus szempontból oly kielégítőknek, sőt a lehetőség keretén belül annyira eszményinek találták, mint sem Aradon, sem más tiz városban, ahol eddig megfordultak, nem volt alkalmunk tapasztalni. Ismételjük, hogy eszünk ágában sincsen váro- siasság tekintetében magunkat Aradhoz hasonlítani akarni, sőt azt is elismerjük, hogy úgy kulturális, mint társadalmi szempontból igen sok még Gyulán a kívánni követelni való, mely kivánalmaknak a hatósággal szemben gyakran adunk lapunk hasábjain is kifejezést, de azt, mint nem a saját magunk, hanem a hónapok óta körünkben tartózkodó elfogulatlan aradi népfelkelők nyilatkozatát, hangoztathatjuk, hogy Gyula a szorosan vett alföldi városok között, egy Szentes, Makó, Hódmezővásárhely stb. ehez viszonyítva már ma is határozottan fölényben van és falusiasának csupán a rosszmájúság tüntetheti fel. Az alsó—fehér—körösi ármentesitő tár sulat f. hó 10-én tartotta tavaszi rendes közgyűlését. Jelen voltak gróf Széchényi Antal társulati elnök, dr. Follmann János társulati jogitanácsos h. alelnök, Aszalay Gyula, Adám Gusztáv, dr. Balázs József, dr. Bucskó Koriolán, Demkó György, Goldis János, Kovács Gergely, Morvay Mihály, R. Nagy Imre, Ondrus Cyrill, Sebestyén Mihály, Szathmáry Gábor, dr. Szegedi Kálmán, dr. Török Gábor és Varga Mihály társulati tagok, továbbá Palasovszky Sándor kir. főmérnök ministeri megbízott és Künzl Ernő társulati igazgató főmérnök. A közgyűlés dr. Hoffmann Károly ügyvédnek a társulati tagságról történt lemondása folytán választmányi tagul dr. Tórák Gábort, nyugdíj választmányi tagul pedig dr. Ladies Lászlót választotta meg. Fegyelmi bizottságba beválasztottak és pedig elnökül gróf Széchényi Antal, rendes tagokul : Adám Gusztáv, dr. Lovich Ödön és Dr. Szegedi Kálmán, póttagokul: Ondrus Cyrill és Maki Ardeleán Demeter. a közgyűlés elrendelte az itceéri szivattyú telepre vonatkozó terveknek kormányhatósági jóváhagyás végett való felterjesztését s a kormányhatósági jóváhagyás kinyerése után a telepnek sürgősen való felépítését, elrendelte továbbá a sittkai szivattyú telepnek üzemképes állapotba való helyezését. A közgyűlés dr. Lovich Ödön Gyula város polgármesterének, Lukács Endre gyulai járási főszolgabírónak éz Obrincsák István m. kir. honvéd ezredesnek az árvédekezésnél tanúsított legmesszebbmenő támogatásért jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Az igazgató főmérnök jelentése helybenhagyólag tudomásul vétetett. A társulat 1914 évi pénztári és leltári számadását a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette s a számadóknak a szokásos felmentvényt megadta. 1914 évi pénztári bevétel volt 349792 K. 91 f. kiadás 255558 K 25 f, maradvány 1914 decz. hó 31-én 94234 K 66 fillér. A leltári nagyon értéke 1914. dec. hó 31-én 1.410,875 K. 22 fillér. 1915. jan. hó 1-től junius hó 9-ig pénztári bevétel 142037 K 92 f, kiadás 70510 K 70 f, pénztári maradvány junius hó 9 én 71527 K 22 f. A koleráról szóló végjelentés. A várme • gyében a múlt év őszén fellépett nagy mérvű kolera járványról a vármegye alispánja — a fennálló szabályok értelmében — végjelentését a napokban terjesztette fel a belügyministerhez, amelybeu részletesen megemlékezett a kolera járvány felléptétől annak megszűntéig előfordult minden jelenségről különösen a járvány felléptének okairól, az ellene foganatosított védekezésről. Mindezen körülményekről annak idején többször tájékoztattuk olvasóinkat és igy a záró jelentés tartalmát ismertetni feleslegesnek tartjuk. Az alispán felterjesztésében megemlékezik azon hatósági közegekről, akik a kolera járvány elfojtása terén lelkiismeretes ügybuzgó működésűkkel sikeresen tevékenykedtek. Ezek között elsősorban kiemeli az alispáui jelentés dr. Zöldy János a vármegye főorvosának már a közigazgatási bizottság, valamint a törvényhatósági bizottság által is méltatott fáradságot nem ismerő ügybuzgó és szakavatott működését, ugyancsak dicsérettel emlékezik meg az alispáni jelentés Tancz k Lajos Gyulaváros főkapitányának, valamint Kiss László a békéscsabai járás főszolga- birjának, s több járási orvosnak és községi orvosnak tevékenységeiről is és javaslatba hozza, hogy a belügyminister az illetők egyrészének anyagi jutalom kiutalásával, másik részének pedig elismeréssel honorálja működését. A vitézségi érem örökléso. A békében vagy -a háborúban egyaránt az volt a szokás, hogy a kitüntetéseket a kitüntetett halála után visszaszármaztatták az egyes rendeknek. Kérdésessé vált, vájjon mi történik a vitézségi érmekkel a a kitüntetett halála után. A Kül igy-Hadügy értesülése szerint az elhalt egyének vitézségi érme minden körülmény között a hátramaradottak tulajdona. A hadseregmuzeum azonban elhatározta, hogy összegyűjti az elesettek vitézségi érmeit és megőrzi, mint feledhetetlen emléket. Épp ezért a vitézségi érmeket vagy meg-megveszi a a hátramaradottaktól vagy átveszi tőlük megőrzés végett, tulajdonjoguk f ntartása mellett. Beteg és sebesült katonák látogatása, a beteg vagy sebesült katonáknak a monárchiában levő kórházakban leendő látogatása céljából a kereskedelmi minister úgy a személy, mint a gyorsvonati utazásoknál — azonban csak a harmadik kocsiosztályban — 50-os menetdijkedvez- ményt engedélyezett az illető katonák hozzátartozóinak és pedig a szülőknek, gyermekeknek, testvéreknek és a feleségeknek. A fenti menet- dij kedvezmény csak 50 kilométernél nagyobb utazásoknál vehető igénybe. A féljegyeket a személypénztárak csak akkor szolgáltatják ki, ha az illető hozzátartozó azon kórház vezetősége részéről, ahol a heteg vagy sebesült katona ápol- tatik, értesítést mutat fel, amelyben a kórház vezetősége igazolja, hogy a meglátogatandó harcos az illető kórházban van elhelyezve és a látogatás ellen akadály nem forog fenn. Ezen értesítésen a főszolgabíró és illetőleg a rendőrfőkapitány által igazoltatni kell a rokonsági viszonyt a beutazandó vonal kezdő és végállomásának feltüntetésével. Tűz. Kedden délután 4 órakor tűzoltó kocsik robogtak az Erdélyi Sáudor ut felé, de mert a toronyőr nem kongatott, a látvány nem keltett nagy ijedelmet. Később megtudtuk, hogy a külterületen volt szükség a tűzoltók segítségére. Alb Péter ajtósfalvi, Fecske utca 3 számú házának udvarán egy zsindellyel fedett kamara és hozzátoldott sertésól égett. A tűzoltóknak még akadt elég dolguk, hogy a tűz tovább terjedését megakadályozhassák, ami sikerült is. A mellék
