Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-06 / 23. szám

1915 junius 6. Békés 5 ügyében f. hó 4-én d. e. tartott rendkívüli köz­gyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy pótló­lag újabb 50,000 korona hadikölcsönt jegyez. Bicskázó asszony. A csabai gyepmester, meg a felesége nem valami kívánatos életet él­tek. Féltékenykedtek egymásra, minek következ­tében folyton veszekedtek. Szóval is, meg ha úgy valami a kezük ügyébe esett sodrófa, dorong, bot székláb, — hát azokkal is meg — megér­dekeltek egymást. Örökös volt közöttük a pör- patvak. Múlt hónap végén az ember italosán ve­tődött haza. Ez nem is volt valami újság, sőt az sem, hogy az asszony is illuminált állapot­ban volt. Természetes, hogy azonnal összecsap­tak. A kézi tangálás közben az asszony bicskát kapott a kezébe s a férjet mellbeszurta. Az em­ber összeesett. Majd a kórházba szállították. A harcias feleség ellen a csendőrség megindította a megtorló eljárást. katonáink Életmentője a ..SZANITÉC" TETÖPOi?! Legbiztosabb szer a kiütéses tifuszt terjesztő ruhatetvek ellen! 9L 6—26 Gyógytárakban, drogériákban már mint kész tábori csomag (csak a címet kell ráírni) kap­ható 1 koronáért. Kérjünk azonban határozot­tan „SZANITÉC“-PORT, mert mint minden jónak, ennek is akad silány utánzata. Ahol nem volna kapható, oda 3 dobozt utánvéttel küld A UBER G YÓG YSZER TARA, MOHÁCS Horgony-thymol-kenöcs. ^ Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égési sebeknél. Adag: kor. —.80. f Horgony-Liniment. Ä1. a Horgony-Pain-Expeller pótléka. Fájdalommentes bertörzsölós hűtéseknél, rheumánAl. i N köszvónynól stb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és gépkörnél. Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógyszertárban vagy kozv lenül beszerezhető 8r. Itcbtir „Hz irigy orotzlánhoz", elszáll, ifim tzirtirUíl, Prága I, Ellsatulbslruia 5. 15—56 Közgazdaság. Ipari cikkeknek hétköznapi piacokon való árusítását a miniszter már régebben betiltotta, minélfogva a hatóságok az ilyen meg nem enge­dett árusításokat rendre betiltották. Legutóbb egy megyei lakos eltiltatott a rendőrfőkapitány és az alispán határozataival az ilyen árusítástól. Az illető kereskedő azonban megfelebbezvén az alsóbb fokú határozatokat, a kereskedelmi minisz­ter azokat hatáskör hiányában megsemmisítette és kijelentette, hogy az illető kereskedőnek to­vábbra is megadja az engedélyt arra, hogy ipar­cikkeit hétköznapokon a piacokon árusíthassa. Kimondotta a miniszter hosszabb indokolásban azt, hogy az árusités azoknak megengedhető, akik az eltiltó miniszteri rendelet kiadása előtt is fog­lalkoztak ily árusítással és megélhetési viszonyaik indokolttá teszik, hogy ezt a foglalkozást tovább is űzhessék. Azonban annak a kérdésnek eldön­tésére, vájjon fennforognak e azok az esetek és körülmények, amelyek a kérelemnek ily értelmű eldöntésére alapul szolgálhatnak, nem az ipar vagy rendőrhatóságok, hanem a miniszter illeté­kes, miért is hatáskör hiányában meg kellett semmisíteni a szóban forgó konkrét esetben az alsóbb fokú hatóság határozatait. Vadászati ügyben elvi döntés. A vadászati törvény értelmében egy tagban és egymással ösz- szefüggésben álló legalább 50 holdat kitevő bir­tokok tulajdonosai a vadászati jog önálló gyakor­lására egyesülhetnek. A törvénynek ezt a ren­delkezését azonban — a törvényhatósági bíró­ság Ítélete szerint — nem lehet úgy értelmezni, hogy a házasíársak megosztott, közöstulajdonában levő ingatlanok a tulajdonjog és térmérték tekin­tetében egységesnék vétessenek. Helyesen határo­zott tehát a közigazgatási bizottság, midőn a va­dászati jog önálló gyakorlását ily tulajdonosok­nak nem engedte meg. Ugyancsak kimondotta a közigazgatási bíróság a vármegyei közigazgatási bizottság határozatának helybenhagyásával, hogy nem tekinthető önálló vadászterületnek az az ingat­lan sem, amely nem teljesen, hanem csak rész­ben van kertileg művelve, és amelynek árokkal vagy kerítéssel való körüizárása nem megfelelő módon van keresztül vive, Mozdonyviz hiány. Az aradi üzletvezetőség panasz tárgyává tette, hogy az élővizcsatornában az alsófehórkörözsi társulat annyira lesülyesztette a vizet, hogy a békéscsabai állomáson nem lehet a mozdonyakat kellő mennyiségű vizzel ellátni — ami különösön a jelen viszonyok között — veszedelmes következményekkel, járhat. A vár­megye alispánja, akihez a panasz érkezett, annak orvoslása iránt felkérte a nevezett ármentesitő társulatot. A társulat átirata szerint a panasz nem bír stmmi alappal, mert a társulat az élővizcsa­tornában dacára annak, hogy Békéscsaba község belvizek levezethetése végett kérte — még, sem sülyesztette el annyira a vizet, mint ameny- nyire azt a fennálló engedélyokirat rendelkezései értelmében tehette volna, ennélfogva ha a békés­csabai állomásokon nincs elegendő viz, ennek nem a panaszolt helyzet az oka. hanem az, hogy a vasútnak az állomáson levő szivattyútelepe rossz és megfelelően nem működik. Igazolja ezt az ál­lítást az a körülmény is, hogy a békéscsabai villanytelep, am. ly közvetlen az élőcsatorna mel­lett fekszik, fokozottabb üzem mellett sem pa­naszkodott arról, hogy elegendő vizet nem kapott volna. A Berettyó ármentesitő társulat vízügye Több biharmegyei községben, valamint Füzes­gyarmat és Szeghalom községek határaiban, era- beremlékezetet meghaladó mérvben megrekedt belvizeknek t< rmészetese esés és mesterséges viz- levezetés hiányában való levezethetése végett, Biharmegye alispánja, sürgősen végrehajtandó munkálatokra ideiglenes engedélyt adott nevezett társulatnak. Kiépítendők lesznek az Oberettyót a fűrjesi csatornával összekötő csatorna, valamint ennek folytatásában az Oberettyó csatorna. A lé­tesítendő vizimüvek által elsősorban 3200 katas- tralis hold terület gazdasági művelésre alkalmassá tétetik, másrészt a Sárrét elöntés veszélyének ki tett éa legnagyobb részt búzával bevetett 6000 hold területe az elárasztás veszélyétől fog men­tesülül. Endröd község hat részre osztott községi vadász területei az 1921 évi január elsejéig nyilvános árverésen haszonbérbe adta a vadászati jogot évi bétszázbetven koronáért. A múlthoz viszonyítva a bérösszeg tekintetében lényegesebb változás nincs. A bérbeadás a vármegyének nem régen alkotott szabályrendeletében foglalt rendelkezések figyelembevételével történt. Színészét. Az első heti előadás prológjául bocsássunk előre annyit, hogy a közönség igen gyéren lá­togatta a színházat az elmúlt hét nap alatt. Ez pedig annál feltűnőbb, mert a társulat erői ki­tűnőek. Nemcsak a régiek, hanem az újak is, akikkel színészetünk megizmosodott. Nagyobb városok: Arad, Debreczen, a Dunántúl városai s az ország legnagyobb része meg lehetne elé­gedve, ha olyan színtársulata lenne mint Gyu­lának s közönsége ennek dacára közönyösen vállat von és nem érez vágyat kiragadni magát a hétköznapok szürkeségéből. Ámde értsük meg : nem léha szórakozás az, amit színházunk nyújt. A szépnek, az ügyességnek, az alakitó tehet­ségnek, a zenének csiszoló, felfrissítő, nemesitő hatását senki sem tagadhatja meg s midőn e hatás uj impresszióit magunkba szívni csak rö­vid ideig van alkalmunk, akkor csak önmagunk, de egyúttal kultúránk és ama kötelességünk ellen is vétünk, amellyel társulatunknak tar­tozunk. A múlt hét szombatján, május 29 én a Mozitündér került szire. Vidám könnyű operett, fülbemászó muzsikával. Hogy jól mulatott a közönség, arra bizonyítékul elég hivatkozni a nevekre: Soly- mossy (konzervgyáros) Miklóssy Margit (Virginia, a felesége) Déry Rózsi (mozitündér). Mindany- nyian jó alakítást nyújtottak Sümegivel (Viktor báró) együtt. Az uj tagok közül Kohári Klári (Annie), Matány Antal (Billy) Bende László (Bobbi) léptek fel jelentékenyebb szerepekben, akik teljesen beleilleszkedtek a jó előadás kere­tébe. A színdarab azonban könnyű fajsulyánál fogva nem alkalmas a bővebb bírálatra. Hétfőn, május 31-én a Kék egér cimü bohózatot láttuk. Nem uj, de pompás da­rab, amely végig kacagó jókedvben tartotta közönségét. Előadása igen jó volt G'ómóry Vilma (Fancon Ducloir) elegáns és mindig jó játékával, Körmendi Kálmán (Robin) eredeti, tehetséges, drámai és komikus szerepben egyaránt kitűnő alakításával hatalmasan hozzájárultak a siker­hez Szeghő Endre (vasutigazgató) nivós, tartal­mas és komoly játékot produkált. Jó volt a maszkja, és teljesen beleélte magát eredetien játszott szerepébe Marossy Margit helyett Eve­line szerepét Miklóssy adta avval a jól ismert komikummal, amely mindig mulattat Nagy Erzsi (Clarisse) az uj naiva, elevenen és ügyesen ját­szotta a fiatal feleséget, mig Szilágyi Aladár (Maosquitiet) szintén uj tagja a társulatnak a vi­déki francia szegletességét élethűen és mulatta- tóan adta. Matány Antalt szintén most láttuk először jelentősebb szerepben. A gascogni t ját­szotta Temperamentumos, őszinte, cicomátlan, jóizü és természetes a játéka. Sümegi Ödön (rendőrbiztos) szintén jóizü, Koháry Klári igen eleven, színes játéka, valamint a többiek össz­hangzó előadása kitűnő estét szerzett a közön­ségnek. Kedden, junius 1-én A cornevillei harangok operettet játszották. Fájt az ember szive, mikor látta, hogy olyan kevesen hallgatták végig en­nek az operettnek örökké szép zenéjét. Ocskay Kornél (Grenicheux) érces tenorja igaz gyönyö­rűséget szerzett. Erre alkalmasabb pillanatban visszatérünk Hilbert Janka énekét, mint ese­ményt ünnepeltük mindig, s ez este is szépsé­ges volt előadása. Déry Rózsit (Serpolette) csupa elevenség, tűz és kedvesség jellemezte játékban, énekben. Sümegi Ödön (marquis) tavaly óta is fejlődött. Egyik pompásan előadott énekszámért nyílt szinen megtapsolták s azt jól meg is ér­demelte. Szilágyi Aladárnak (Gáspár apó) tar­talmas, homoly játéka mellett harmadik felvo­násbeli dalát megismételtették. Solymossy (biró)

Next

/
Thumbnails
Contents