Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-06 / 23. szám

2 Bebes 1915 junius 6. és egész Galicia is. Az orosz szétverve, de­moralizálva, megbénítva, fegyverei javától megfosztva, elgyeugiilve már leszállt a félel­metes nagyság polcáról s fél erőnk elég lesz féken tartására. Nos, felszabaduló másik fél erőnkmég mindig elég lesz egy uj ellenség számára bárhonnan jöjjön is. Az oroszlánt levertük, — megbénult, a farkasoktól csak nem félünk ! ? Tanügy. Dr. Horváth Dezső áthelyezése. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Horváth Dezső bé- bésmegyei segédtanfelügyelőt a hunyadmegyei tanfelügyelőséghez áthelyezte. A jeles irodalmi és művész tehetségű tisztviselő távozása veszte­sége úgy kulturális, mint társadalmi szempont­ból nemcsak városunknak, hanem az egész vár­megyének is. Mint kiváló zongoraművész, egyik erősége volt városunkban, és a vármegyében rendezett hangversenyeknek, melyeken művészi já­tékával és zeneirodalmi f.-lolvasasaival egyaránt nagy sikereket ért el. Irodalmi téren szép célok megvalósítására törekedett. Nagy ambícióval in­dította meg és szerkesztette néhány év óta saját kiadásában a »Nemzeti Kultúra« c. szépirodalmi és tanügyi folyóiratot, amely jónevü munkatársai és irodalmi becsű cikkei révén tanügyi körökben csakhamar népszerűvé vált és amely csak a há­ború bekövetkeztekor szüntette be ideiglenesen meg­jelenését. Dr. Horváth Dezső távozása, — bár reá nézve előmenetelt jelent, amennyiben oda helyezése a hadbavonult tanfelügyelő helyettesí­tése miatt vált szükségessé, — város és vármegye — szerte élénk sajnálkozást kelt. A gyulai róm. kath. elemi iskolák folyó tanévi záróvzsgálatai junius 7-én a belvárosi fiúiskola IV. osztályában kezdődnek és az iskolák keletkezési sorrendjében folytatva junius 14-én a nagymagyarvárosi iskolában fejeztetnek be. Áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Latincsics Dezső gyulai gyürkehely ta­nyai tanítót Kőrösmezőre, Prunyi Ottó udvarhely­megyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt tanitót Mezöberénybe áthelyezte. szakkörök ilyen egészségügyi kiállításból, amely­ben a háború folyamán szerzett t .pasztalatok is már erő élj es kifejezésre jutnak, nemcsak sokat tanulhatnak, hanem a tapasztalatok kölcsönös kicserélése és a kifejlődő e-zmecserék alapján hiitalmas emeltyűket kapnak az egészségügyi tu­domány és az egészségügyi intézkedések tovább fejlesztésére, tökéletesítésére. Ezek a szempontok még fokozottabban ér­vényesülnek akkor, ha a kiállítás más nemzetek, államok tapasztalati anyagát is bemutatja, amint az a jelen kiállításon is történt, amely felöleli a hygiene hazájának, Németországnak egész hábo­rús egészségügyét is. Nem törődve tehát a hadegészségügyi ki­állítás időszerűsége szempontjából tett kifogások­kal, szilárd elhatározással fogtunk célunk meg­valósításához, amelynek döntő fontosságú első lépése az az eredményes ejárás volt, amellyel sikerült német szövetségesünktől a német had­egészségügyi kiállítás anyagának átengedését ki­eszközölnünk. A i érnetek ugyanis nagyobbára azoktól a szempontoktól vezéreltetve, amelyek reánk is irányadók voltak, Berlinben létesítették a maguk nagyon tanulságos, alapos és gazdag kiállítását: „Ausstellung für Verwundeten und Kranke^ fürsorge im Kriege“ Ezt a kiállítást, amely Berlin után Dresdent is megjárta, a leg­nagyobb készséggel engedték át nekünk, áten­gedték annak dacára, hogy egész serege a nagy német városoknak sürgette, hogy a kiállítást Tanulók jutalmazása a békési főgimnázium­ban. A békési főgimnázium tanárikara a háborús időkre való tekintettel elhatározta, hogy a szo­kásos könyvjutalmak helyett ez idén a jutalomra érdemes növendékek részére bronz ás acél hadi emlékérmeket szerez be, hogy a rendelkezésére álló jelentékeny jutalom összege igy a hadi jó­tékonyság szolgálatába állíthassa. Hírek. Űrnapjára kedvező idő volt; a lefolyt hé­ten az egyedüli nap, amely eső nélkül vonult el fölöttünk. A lélekemelőén szép és magasztos urnapi körmenet eképpen megvolt tartható és a szokottnál jóval nagyobb számú ájtatos közönség követte az oltári szentséget. Kivonult a Gyuláu állomásozó katonaság diszszázada is, az evangélista sátrak előtt sikerült sortüzekkel emelve az egy­házi ünnepély fényét. Az urnapi szentbeszédet vallásos fenkölt szellemben Kocska József segéd lelkész mondotta. A közigazgatási bizottság junius havi reu- des ülését folyó hó 14-én fogja meg­tartani. Bírói áthelyezés. Az igazságügyminiszter Schabatka Mihály szarvasi járásbirót a felsőpu- lyai járásbírósághoz áthelyezte. Lelkész választás. A gyulai nagyrománvá- rosi görögkeleti egyház vasárnap töltötte be a Gubás Péter elhalálozásával megüresedett egyik lelkészi állást. A közel két év óta betöltetlen ál­lás teendőit azóta Pántos Vince gyulavarsándi lelkész látta el, aki szintén egyik pályázója volt a gyulai papi állásnak. Kivüle pályáztak még dr Muntyán István, Voniga Dávid, Német Péter, Marsfíu Péter és Stefea Szabin lelkészek, akik mindannyian jelölve is lettek. A vasárnapi vá­lasztási aktuson dr. Barbu Demeter kerületi fő­esperes elnökölt. Beadatott 163 szavazat, amely­ből dr. Muntyán Istvánra esett 9), Voniga Dá­vidra 63, Német Péterre 3 és Pántos Vincére 2 szavazat. így az egyház uj lelkészére dr. Mun­tyán István választatott meg szótöbbséggel, aki különben nagypéli illetőségű. A kisebbségben maradt ellenpártiak hir szerint a választást meg- felebbezik. A kórházi ellenőr nyugalomban. A legutóbbi megyei közgyűlés Szabó Sándor közkórházi el­lenőrt saját kérelmére nyugalomba helyezte. A nyugalmazott tisztviselő 23 évet töltött szorgal­mas, pontos és lelkiismeretes munkával a vár­megyei közkórbáz szolgálatában és legutóbb hét megkaphassa A németek azonban a magyar szövetséges óhaját első helyre hely zték és egy­előre felfüggesztve azt a tervüket, hogy kiállí­tásukat végigvigyék a nagy német városokon — ide adták nekünk magyaroknak, hogy a ma gunk kiállításával együtt Budapesten bemu­tathassuk Sokak előtt szinte boszorkányosnak tűnik fel, hogy rövid néhány heti idő alatt sikerült nagyon tartalmas magyar kiál itást állítanunk az idehozott rémet kiállítás mellé és mind a kettőt itt, a nemzet palotájában, tehát a legméltóbb s mondhatnám a legszebb helyen meglepett közön­ségünk bírálata alá bocsátani. Pedig boszorkány­ságról szó sincs. Gyors és azt hiszem eredmé­nyes munkánknak egyetlen titka van : elhatáro­zásunk megérlelődésér.ek pillanatától kezdve azonnal a legintenzivebb munkához fogtunk s fel nem higytunk azzal mindaddig, mig a kész kiállítást be nem mutathattuk Nem beszéltünk sokat, egészen mellőztük az előkészítés szoká­sos, tempós hosszadalmas eljárásait, egyenesen in médiás rés bocsátkoztunk s szorgalommal és energiával dolgoztunk Vegyük már most szemügyre, elértük-e azokat a célokat kiállításunkkal, melyeket ma­gunk elé tűztünk s igazolják-e az eredmények vállalkozásunkat ? Mind a két célnak, annak is, hogy meg­nyugtató hatással legyen a kiállítás a kedélyekre, annak is, hogy tanítson és a hygienikus isme­hóttap óta a hadbavonult Schmidt Gyula gond­nok teendőit végezte. Tisztviselő társai jun. 2-án az Újvárosi Olvasókörben rendezett összejövete­len vettek búcsút a távozó ellenőrtől és öt több felköszöntőben üdvözölték. Távozásával a gond­nok helyettesítésével Huszka Ferenc, az ellenőri teendőkkel pedig Matuska Ágoston számvevő bízattak meg. A községjegyzői nyugdíj szabályrendelet az állami nyugdíjtörvényben lefektetett elvek figye­lembevételével már a törvényhatóság által még az 1913 évben átdolgoztatott, azonban minthogy időközben a jegyzői illetmények rendezése tekin­tetében uj törvény hozatott, ennélfogva a már módosított, azonban a felsőbb hatóság által még meg nem erősített szabályrendeletet újabb át­dolgozás alá kellett venni. A törvényhatósági bi­zottság által legutóbb módosított szabályrende­let felsőbb jóváhagyás alá terjesztetett, a belügy- minister azonban visszaküldte a szabályrendeletet, hogy azt az általa tett észrevételek figyelembe­vételével újból dolgozza át a törvényhatóság. A belügyminister a szabályrendeletre nézve az alábbi észrevételeket tette: A szabályrendeletből Gyula város jegyzőit kivenni rendeli, mert a rendezett tanácsú városok az uj városi törvény szerint külön nyugdij alapot tartozván létesíteni, a vá­rosi jegyzők csak egy nyugdij intézetnek — a városinak — lehetnek tagjai. Ha valamely békés­megyei községi jegyző vagy segédjegyző oly vár­megyére választatik meg, amellyel nincs meg a viszonosság, az esetben joga van az illető jegy­zőnek a nyugdíj alapba befizetett járulékoknak kamatnélküli visszafizetéséhez. A községjegyzői nyugdij választmány érdemleges hatáskörrel nem bir, hanem csak véleményező testület szerepét töltheti be; végérvényesen csak a törvényható­sági bizottság dönthet minden oly kérdésben, amely a szabályrendelet értelmében intézkedést igényel. A nyugdij járulékok megállapítása és levonása kérdésében felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási bírósághoz való panaszjog bizto­sítandó. Minthogy a lakbér nyugdij a jegyzői fi zetés arányában van megállapítva, ennélfogva nincs szükség arra, hogy a természetb ni lakás egyenértéke vagy a lakbér mérve figyelembevé­tessék. A szabályrendeletben keresztül kell ve­zetni azt, hogy a községi jegyzők és segédjegy­zők járuléka egy fél százalékkal emelkedett. — Az ideiglenes jegyzői és segédjegyzői szolgálata reteket, különösen pedig a fertőző betegségek ellen való védekezés okos tudnivalóit terjessze, csak oly módon szolgálhatott a kiállítás, hogy a legszélesebb néprétegeknek hazzáférhetővé tet­tük azt. A katonákat — úgy a mi véderőnk tagjail, mint a németeket — továbbá a mun­kásszervezetek tagjait, valamint az árvaházak növendékeit mindenkor ingyen bocsátottuk ki­állításunkba, tanulóktól 10 fillért szedtünk (a szegényeknek ezt is elengedtük), a látogatás rendes dija 40 fillér volt felnőtteknek, 20 fillér gyermekeknek, amelynél magasabb dijat csak kivételesen szedtünk hétfői és pénteki napokon, hogy legyen olyan idő is, amidőn olyanok is, akik idegenkednek a tömegesebb látogatástól, nyugodtan tanulmányozhassák a kiállítást. A látogatási szabályok liberális megállapítása mel­lett tényleg elértük azt, hogy a társadalom min­den rétege vegyesen, állandóan és sűrűén ke­reste fel kiállításunkat. Rendszeres statisztikát ugyan nem vezettünk, azonban a belépő jegyek folyásából következtetve cseppet sem túlzók, ha azt állitom, hogy kiállításunknak mintegy negyed- millió látogatója volt. És büszke örömmel kons­tatálom, hogy egyetlen látogató sem távozott kiállításunkról a teljes megelégedettség érzése nélkül, minden rendű, rangú, műveltségű és korú látogatónkat a lelki megkönnyebbülés ér­zése fogta el, amidőn közvetlen szemléletből megismerte a gondoskodás ama messzemenő módjait, melyekkel a hadvezetőség, állam és

Next

/
Thumbnails
Contents