Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-30 / 22. (23.) szám
1915. május 30. Békés 3 két a képviselőházban bejelentette, — befejezve : „Isten áldása legyen a szövetséges, hadseregeken, — a magyar hősiességen — a magyar nemzeten!“ „Isten áldd meg a magyart!“ Békésvármegye törvényhatóságának tavaszi rendes közgyűlését ezennel megnyitom, és kérem inditványom szives elfogadását, a magyaroknak ezen nehéz időkben megyénkben is nyilvánuló egyetértésüknek illustrálásául! Megyei közgyűlés. (mííjns 27.) Békésvármegye tavaszi közgyűlése f. hó 27- én folyt le. Az ülést Kéry Gyula főispán elnök, lapunk vezető helyén szószerint közölt beszéddel nyitotta meg. A hosszú hónapok óta tartó hősies küzdelmünk legújabb alakulásával az olasz háborúval vonatkozásban álló, rendkívül tanulságos, emellett azonban szónoki szépségekben bővelkedő klasszikus beszédet, a melynek hatását különben még az igen szép előadás is fokozta, a törvényhatóság feszült figyelemmel hallgatta végig s a be- •fejezéskor hosszan tartó éljenzés és kitörő tapsban adott tetszésének kifejezést. A főispán által beszédjének végén tett azt az indítványt, hogy a törvényhatóság a közép- galiciai nagy győzelem alkalmából hódolatteljesen üdvözölje a királyt, a hadsereget, a kormányt és a képviselöházat, a törvényhatósági bizottság egyhangúlag magáévá tette, ugyanúgy hozzájárult Dombi Lajosnak azon indítványához is, hogy a főispán beszédje a közgyűlési jegyzőkönyvbe szószerint vétessék fel és annyi példányban nyomat- tassék ki, hogy az a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának megkíildhetö legyen. A közgyűlés, amint az a rendkívül rósz közlekedési viszonyok között előre volt látható, a bizottsági tagoknak csak igen mérsékelt érdeklődése mellett folyt le; a közgyűlésen ugyanis mindössze 50—60 bizottsági tag vett részt, azoknak nagyrésze tisztviselőkből és a gyulai bizottsági tagokból állott. Vidékről igen kevesen jelentek meg, több járás egyetlen egy tag által sem volt képviselve. A közgyűlés lefolyása meglehetősen érdektelen volt. Mindössze az alispáni jelentésnél akadt több érdemleges felszólalás és végül egy gyulai ügy tárgyalásánál Hack Márton érvelt hellyel közzel erős kifejezésekkel az állandó választmánynak a képviselőtestület határozatát megváltoztatásra javaslatba hozó előterjesztésével szemben. Az alispáni jelentésnél Csizmadia András azt kérte, hogy az őrlésekből származó korpa is requiráltassék és maximális áron adassék el, elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák részére. Dr. Berthóty István s Kiss László főszolgabírók felszólalásai után az indítvány azzal fogadtatott el, hogy a fenti eljárás a katonaság részére szolgáló őrlésekből származó korpára is kiterjesztessék. Grünfeld Jakab azt tette kifogás tárgyává, hogy a kórházban a kenyér, amelyhez a lisztet különben a katonai kincstár adja, igen sokszor ehetetlen. Alispán a panasz megvizsgálását megígérte. Grünfeld felszólalásának második részében a katonai beszállásokból kifolyólag a lakosságnak mielőbbi kártalanítását kérte. — Az alispán az utóbbi kérelemre hosszabban válaszolt és ebben a kérdésben kimerítő felvilágosítással szolgált a törvényhatósági bizottságnak. A felvilágosítás lényege az, hogy az a kérdés, vájjon a vármegye tartozik-e a háború ideje alatti beszállásokért az érdekelteket kártalanítani, most áll a felsőbb hatóság döntése alatt. Nézete szerint az 1912. évi 68. t.-c. rendelkezése értelmében a kártalanítás a kincstár feladata. A vármegye csupán békében köteles a szabályrendeletben megállapított beszállá- solási veszteségeket az illető községeknek megtéríteni. Ha azonban a törvényhatóság akarja, intézkedhet a felmerült és mintegy 300000 koronát kitevő beszállásolási terhek kiosztása iránt, azonban ehhez az szükséges, hogy az említett összeg fedezésére megfelelő pótadót szavazzon meg. A vitás kérdés eldöntése még sokáig fog tartani, mert ha a belügyminiszter — ahol az ügy jelenleg van — aképpen határoz, hogy a kártalanítás a vármegye feladata, a belügyminiszter intézkedésével szemben a közigazgatási bíróság ítélete is kikérendő lesz, ami hosszú időt fog igénybe venni. A jövő évi katona beszállási költségvetés egybeállításánál gondoskodott az alispán arról, hogy a szóban levő célra némi alap legyen készen, hogy egyes méltánylást érdemlő esetekben, az illetők minden körülmények között bizonyos fokig kártalaníthatok legyenek. Kijelentette az alispán továbbá, hogy előfogatokért sem a törvény, sem a vármegyei szabályrendelet kártalanítást nem biztosit. Hack Márton amiatt panaszkodott, hogy a beszállásolásoknál egyes háztulajdonosok kedvezményben részesülnek, illetőleg beszállásolási terhek alól felmentetnek, továbbá, hogy a beszállásolásért azért is kell adni térítést az illető tulajdonosnak, mert a katonák sok kárt okoznak. Ez utóbbi kérelemre felvilágosította az alispán a felszólalót, hogy az okozott kárak bejelentendök az erre a célra alakított községi bizottságnak, amely azokat megbecsüli és a megtérítés iránt intézkedik. A vármegye 1915. évi háztartási költségelőirányzatában a belügyminiszter visszaállította azt a 14000 koronát, amely összeggel a vármegye a pótadóból a költségvetési bevételekhez eddig minden évben hozzá járult, amely összeget azonban a folyó évi költségvetésből kihagyott. A vármegye ennek az összegnek a fedezésére külön pótadót nem vet ki, hanem kimondotta, hogy jelzett célra felhasználja az egyszázalékos pótadóból a hadbavonultak segélyezésére megszavazott félszázaléknak megfelelő összeget, ezenfelül a még hiányzó 4000 koronát az egy százalékos pótadó pénztár múlt évi zárszámadása szerint fennmaradó felesleg egy részéből fedezi. A vármegye ezidei katona beszállásolási költségvetését a törvényhatóság az alispánnak előterjesztése értelmében megszavazván, a hiány fedezésére 2 3% pótadót szavazott meg. A vármegye 1915. évi közúti költségvetés felülvizsgálata tárgyában kelt kereskedelemügyi miniszteri rendeletet annak idején részletesen ismertettük. — Ez a rendelet most terjesztetett a törvényhatósági bizottság elé, amely annak tartalmát az alábbi kivételekkel tudomásul vette: A törvényhatósági utak homokolására felvett de a miniszter által törölt 8000 koronának a költségvetésbe való visszaállítását kéri a törvény- hatóság, mert a feltétlen szükséges kiadásnak törlése nyilván tévedésből történt. Nem engedélyezte a miniszter a kiépített utaknak az eddigi évi hat- szori beutazása helyett, a törvényhatóság által kért évi tizszeri beutazását. Az engedély megtagadása azzal lett megokolva, hogy a jelenlegi viszonyok nem alkalmasok az ilyen kérelem teljesítésére. Minthogy azonban az utkaparók majdnem fele hadba van és igy a jelen viszonyok között különösen fontossággal biró jóutak karbantartása fokozottabb ellenőrzést igényel, ennélfogva a törvényhatósági bizottság a felemelt beutazások engedélyezését kéri, annál is inkább, mert a költség- vetés felesleggel zárulván, a több költség észrevehető terhet nem képez. A törvényhatósági feliratok közül Kolozsvár szab. kir. városnak az önálló vámterület felállítása, s az ausztriai menekülteknek Magyarországból való elszállítása, valamint a katonai szállításoknál előfordult visszaélések meggátlása tárgyában, továbbá Zemplén vármegyének a jövőbeli termés adásvételének tilalmazása miatt a gazdáknak hitelnyújtása iránt kelt feliratai hasonló szellemű felirattal támogattatnak. Ellenben Kolozsvár városának a tervbe vett pénzintézeti központ létesítése ellen a képviselöházhoz benyújtott feliratát a törvényhatóság irattárba helyezte, mert a törvényjavaslat időközben visszavonatott, illetőleg tárgyalása elhalasztatott, végül Debreczen városnak két rendbeli felirata felett a hús és főzelék requirálása, valamint az élelmiszerek és fontosabb élelmicikkek forgalomba hozatalának állami kezelésbe vétele iránt a törvényhatósági bizottság napirendre tért, mert a rendelkezésre álló termékek és az állatállomány ismeretének hiányában ebben a kérdésben — amelynek rendezése külöm- ben a kormányzati gondoskodás állandó tárgyát képezi, megnyugvással nem foglalhat el semmiféle álláspontot. Csomós István gyulai lakosnak lemondásával megüresedett központi választmányi tagsági helyre a közgyűlés Schmidt József gyulai lakost választotta meg. A szavazás megkezdése előtt dr. Be- rényi Ármin kifogásolta azt, hogy névvel ellátott szavazó cédulák osztatnak szét a bizottsági tagok között, miáltal a szavazás titkosságát befolyásolják és kér ezen helytelen eljárás ellen intézkedést. Az alispán válaszolva a felszóllalásra kijelentette, hogy a szavazócédulák kiosztása régi gyakorlaton alapszik, az csakis tájékoztatásul szolgál a megye bizottsági tagok számára, azok szétosztásával a szavazás titkossága, illetőleg a bizottsági tagok szabadakaratának érvényesülése egyáltalában nincs érintve, mert szabadságában áll mindenkinek a szavazó-lapon kitüntetett nevek helyett más neveket felírni, vagy pedig egészen más cédulát beadni. Oly esetekben midőn 10—30 tagból álló bizottságokat kell választani, úgyszólván lehetetlenség a szavazást másképen mint szavazati lapok előzetes szétosztása mellett megtartani. A békéscsabai járás föszolgabirájának a békéscsabai sertés hizlaló telep felügyelő bizottsági tagjává történt megválasztását a törvényhatóság- nem vette tudomásul, mert mint iparhatóság esetleg összeütközésbe kerülhet említett megbizatá- tásával. A gyomai járás föszolgabirája az 1913. évi fűtési többlet megszavazása iránti kérelmével el- utasittatott. A honvéd hadapród iskola alapítványi helyre első helyen Baranyik Ignácz áll. építészeti hivatali tiszt Zoltán nevű fia, a második helyen Tamássy József békéscsabai ny. tanító Károly nevű fia jelöltetett. Gyulavárosában a f évi junius 7-én megtartandó városi képviselőtestületi tagválasztások vezetésére elnökül dr. Kohn Mór tb. főügyész, al- elnökiil pedig dr. Stojanovits Szilárd árvaszéki ülnök választattak meg A békéscsabai malmok őrleményei részére engedélyezett vámdijkedvezmény, valamint az ujo- nan építendő Rosenthai-féle gőzmalom részére Békéscsaba község által adott vámdij és községi pótadó kedvezményekre vonatkozó községi határozatok jóváhagyattak. Gyulavári község által jegyzölak céljaira Vertán Emiltől megvett épület adás-vételi szerződése azzal hagyatott jóvá, hogy a kölcsön nem 8 hanem csak 7 százalékos lehet. Lux Gyula szeghalmi körmérnök által, a fizetésének rendezését megtagadó képviselőtestületi határozatok ellen beadott felebbezés nem vétetett figyelembe. Ellenben Lánczossy László szarvasi anyakönyvvezető felebbezése folytán Szarvas község határozata feloldatott és utasittatott a község, hogy nevezettnek az 1913. és 1914. évi anyakönyvi kivonati dijak átengedésére vonatkozó kérelmét érdemben döntse el. Szabó Sándor kórházi ellenőrt a törvényhatóság nyugdíjazta, Török Gábor volt vármegyei irodatiszt özvegyének az uj nyugdíjtörvény szerint járó magasabb ellátását és gyermeknevelési járulékát pedig megszavazta. Dupcza József vármegyei utkaparó fia temetési költségeit a vármegye segélyként engedélyezte
