Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-09 / 19. szám
4 Békés 1915 május 9. eljutni. Itt az igazolványt a kormánybiztosnak, vagy a katonai parancsnokságnak kell felmutatni és ezalapon ott adják meg a továbbutazásra szükséges engedélyt. Talált tárgy. Csűri András gyulai fogházőrmester f. hó 4-én a Bodoky major közelében egy zöldes gyermek gallért talált. Igazolt tulajdonosa a rendőrségen átveheti. Tűz. Hétfőn délelőtt 11 órakor néhány kon- gatással tüzet jelzett a toronyőr. A járókelők a József város felé futottak, ahol Lusztig Adolf kereskedő Terénvi-utcai házának udvarán égett az istáló teteje. A padláson elhelyezett egy kocsi széna és ugyanannyi szalma gyuladt ki, meg nem állapítható okból. A szomszédok és a korán odaérkező tűzoltók hamar elnyomták a lángokat, amiben a cseréptető is jó segítségükre volt, úgy hogy a tűz tovaterjedését megakadályozták, sőt a szalma egy részét is megmentették. A belső tűz azonban a tető szerkezetet nyagyrészben elhamvasztotta A kár ezer korona. Biztosítva volt. Elitéit élelmiszer drágítok. A háborút követő drágaság nyomában az élelmicikkek árai oly horribilis magasságra szöktek, hogy az élelmezési kérdés azokra nézve is nehéz probléma lett, akiknek eddig a megélhetésnek ez a fontos része azelőtt kevés gondot okozott. A termelők olyan árakat vágnak zsebre terményeikért, amiről régebben álmodni sem mertek. Még sokan nem elégszenek meg az igen magas napi árakkal sem, hanem önkényes tulkövetelésekkel igyekeznek kihasználni a szorultságot. Kormányrendeletek s közérdek egyaránt kívánják s követelik, hogy az ilyen jogtalan drágításoknak eleje vétessék. Tan- czik Lajos rendőrfőkapitány állandóan ellenőrizteti a piacok árusait s ahol uzsorát tapasztal, ott szigorúan, személy válogatás nélkül megindítja a kihágási eljárást. A multhét folyamán Pettner Adámné Pettner Erzsébet (Patóesi-u. 3. sz. a) gyulai asszony — dacára annak, hogy a tejszövetkezetben 26 fillér a teljes tej ára, — 32 fillérért mérte a piacon a tejet. Hajdú Perencné pedig a lencse literjéért 1 koronát követelt. Mindkét árudtót, miután aránytalanul magas árakat kértek, 100—100 korona pénzbüntetésre Ítélte a főkapitány. A városi számvevőség hivatalos helyisége, a háború alatt megszaporodott segélyezési és élelmezési ügyek miatt ott megforduló rengeteg ügyfél ügyes-bajos dolgai intézésére roppantul szűknek bizonyult. A polgármester intézkedésére a számvevőség felköltözött az emeletre a tanácsosok termébe, mig a tizedbeli tanácsosok a számvevőség földszinti helyiségét foglalták el. Csatlakozást kaptunk a gyorsvonathoz. A tiz hónap óta dúló háború kellemetlenségei között talán a vasúti forgalom megszorítását viseltük legnehezebben. Mig Arad—Budapest között minden korlátozás nélkül közlekednek a gyorsvonatok is, addig nekünk csak két vonatpárunk volt már hónapok óta. Aki gyorsvonattal akart utazni, vagy Békéscsabát egy nap alatt akarta megjárni, kénytelen volt drága pénzen kocsit fogadni s még örülhetett, ha egyáltalán bármily áron kocsihoz jutott. De hát megadással viseltük ezt a súlyos állapotot, tudván azt, hogy a háború foglalja le elsősorban a vasútvonalat s ezen fontos érdekkel szemben minden másnak háttérbe kell szorulnia. Fontos közérdekek szóltak azonban a mellett is, hogy a megyeszékhely köny- nyebben megközelíthető legyen. A közigazgatási bizottság már régebben felirt a kereskedelemügyi miniszterhez a személyvonatok szaporítása iránt, aminek most meglett a kívánt eredménye, őszinte örömmel adjuk hírül, hogy az államvasutak igazgatósága pénteken reggel Békéscsaba—Nagyvárad között ismét beállította a menetrendbe azt a két vonatot, amely Békéscsabán csatlakozik a délelőtt Budapestre induló és délután Budapestről érkező gyorsvonatokhoz. Tehát az uj vonat, mint azelőtt Nagyváradról indul reggel 6 órakor, Gyuláról mán] reggel 754, Békéscsabára érkezik 814, és csatlakozást nyer a fél kettőkor Budapestre érkező gyorsvonathoz. A másik vonat Békéscsabáról indul délután 5&í, ahol csatlakozása van a Budapestről délután 2 órakor induló gyorsvonathoz, Gyulára érkezik este 618 és Nagyváradra érkezik este 8a0-kor. Kórházi ápolási dij. A vármegyei közkórházban III. osztályon ápolt betegek után a napi ápolási dij szemben a vármegye előterjesztésével, eredetileg napi 2 kor 20 fillérben lett megállapítva a belügyminister által, daczára annak, hegy a háborús állapotok következtében előállott drágaság miatt előre volt látható, hogy ilyen ápolási dij mellett lehetetlen a nagy deficitet elkerülni. Időközben a drágaság még soha nem tapasztalt mérveket öltött és erre tekintettel újból kérte a kórházi bizottság a ministert, hogy az ápolási dijat 2 kor 54 fillérre emelje fel, vagyis 30 fillérrel magasabbra mint eddig volt. Habár az ápolási dij felemelése valamit segít is a helyzeten, azonban csak annyi hatással lesz a kórház pénzügyi helyzetére, hogy a deficit nem lesz oly nagy, mint az eredetileg megállapított ápolási díj mellett lett volna. A békéscsabai kőzkórház napi ápolási diját a belügyminister 2 kor 20 fillérben állapította meg. Utalási korlátozások részbeni megszünte- tetése. Az ország egyes délvidéki törvényhatóságainak területére irányuló vasúti utazások, illetőleg a vasúti igazolványok kiállítása tekintetében az ott fellépett járványos betegségekre tekintettel elrendelt korlátozások, Baja, Szabadka, Zom- bor, Újvidék, Pancsova és Versecz városokra nézve, mivel ezek a városok ezidőazerint fertőzött területeknek nem tekinthetők, megszüntettek. A vármegyei epületek f. évi tatarozása. Figyelemmel a háborús állapotokra a vármegyei épületeknek f. évi tatározása tekintetben az ál- lamépitészeti hivatalt az alispán által arra utasította, hogy csakis azok a javítási munkálatok veendők fel a költségvetésbe, amelyek végrehajtása nélkül az illető épület romlása következnék be. Az államépitészeti hivatal ez alapon egybe- állitván a költségvetést, annak végösszege 4697 koronát tesz ki és ebből a központi épületekre 1847 korona esik. Természetesen a végleges megállapítás joga a vármegyei közgyűlést illeti. A vármegyei árvaszéknek, a törvényhatósági közgyűlés elé tett jelentéséből az árvaszék múlt évi működését illetőleg közöljük az alábbiakat: A múlt év folyamán 23175 ügydarab érkezett az árvaszékhez, amelyből a f. évre mindössze 489 drb jött át feldolgozatlanul, psrsze- időközben már ezek is mind el intézteitek. Az 1913 év végével nyilvántartatott 21130 kiskorú és 520 gondnokolt, mig az 1914 év végével: 21130 kiskorú és 535 gondnokolt. Elhagyott kiskorú volt az 1913 év végén 624, az 1914 év végén 648. A hadi árvák nyilvántartásba vétele a f. évben vette kezdetét. Sebesültek szórakoztatása. Az április 24 iki kabaré önzetlen és fáradhatatlan szereplőinek nemes gondolkozásáról tanúskodik, hogy a Vörös- kereszt kórházban sínylődő beteg katonáink egyhangú életébe vasárnap délután egy kis örömöt varázsoltak azzal a tényükkel, hogy a kabaré tartalmas műsorát a sebesültek részére is előadták. A kórháznak nem lévén olyan nagy terme, amelyben a 260 beteg helyet kaphatott volna, igen ötletesen a kórház udvarán felállított pódiumon szabad ég alatt tartották meg az előadást. A járó betegek kitelepedtek a meleg napfényes udvarra, a fekvő betegeket pedig ágyastól együtt hozták ki, nehogy súlyosabb állapotuk miatt fájdalmas érzéssel kelljen gondolniuk azon bajtársaikra, akiket sorsuk kisebb bajokkal vert meg. A betegeken kívül, a kórházzal szorosabb kapcsolatban álló kisebb társaság is végig nézte az intim hangulatú előadást, mely a sebesült hadfiakat is láthatóan felvidította s őket a szereplők iránti őszinte hálával töltötte el. Kabaré után a szép délután befejezéséül, urhölgyeink 150 üveg befőttet osztottak szét a betegek között. Hir Kovalszky Róberttól. Megírtuk, hogy dr. Kovalszky Róbert a kárpáti csatákban, szemtanuk állítása szerint sebesületlenül, orosz hadifogságba került. Azóta hetek teltek el, annélkül, hogy sorsa felől bizonyosat hallatott volna magáról. Kedden reggel édes atyja Kovalszky József polgári leányiskolái igazgató végre örvendetes hirt kapott tőle. Kovalszky Róbert Kiewből április 13-án keltezett levelező-lapon tudatja, hogy Kiewből Pensa felé szállítják, de hogy hova nem tudja. A népkertbe szabad bemenni. A múlt héten közöltük, hogy a Göndöcs népkert a közönség részére nyitva áll, ennek dacára vasárnap a katonai őrség, — parancsának téves értelmezése folytán — nem engedte be a sétálni óhajtó pol- párságot. Amint ez a körülmény tudomására jutott a helyőrség parancsnokának, azonnal intézkedett, hogy a közönség a kert használásától el ne zárassák — és hétfő óta már a közönség tényleg n egkezdte a sétányok látogatását. Dr. Lovich Ödön polgármester külömben felkérte a katonai parancsnokságot, hogy a pavillont ürítse ki, mert a városnak szüksége van egyéb célra a helyiségekre. — A katonák kiköltözése most már egy két nap múlva meg is fog történni. A tavaszi országos vásárnak éppolyan, sőt még fokozottabban kedvezőtlen kilátásokkal nézünk eléje, mint a háború óta lezajlott országos vásárainknak. A lábas jószág állomány a folytonos rekvirá lások és redukált tenyésztési képesség következtében sajnos, napról-napra fogy, amely körülmény a húsárak ijesztően rohamos emelkedésében is megnyilatkozik. Normális viszonyok között a legelők és kaszálók kedvező állása a legnagyobb reményekre jogosítana az állatvásárok forgalmát illetőleg, de a fentemhtett oknál fogva ezúttal legminimálisabb lefolyású lesz. A vásár határnapjai egyébként a következők : május 12-én szerdán sértés, csütörtökön juh, pén- teken szarvasmarha, szombaton ló s mezőgazda- sági iparcikkek, vasárnap nyersbőr és belső vásár. A csorvási nagyvendeglö forgalma a háború kitörése óta annyira megcsappant, hogy a bérlő bér leengedésért esetleg a szerződés felbontása iránt kérelmezett a községnél. A község látva azt, hogy a helyzet tényleg az, amit bérlő kérvényében felhozott, újabban hozott) határozatában a bérösszeg felét azaz 915 koronát bérlőnek elengedte azzal az indokolással, hogy az esetben ha a bérlet felbontatnék, a nagyvendég- lőre bérlő alig volna kapható. A füsttelen nap eredménye A háborúban megrokkant hősök javára május 1-én országszerte rendezett gyűjtésből — mely tudvalevőleg a dohányzó közönségtől azt kérte, hogy mondjon le a tavasz ébredésének napján arról, ami mindennapi élvezete és adja annak árát azoknak a javára, akik az értünk vívott nehéz harcokban roppantak össze, lettek bénák betegek — városunk közönsége is kivette részét. A háború borzalmainak enyhítésére annyi oldalról igénybe vett közönségünk ezúttal sem zárkózott el a jótékonyság gyakorlásától. A füstnélküli nap rendezését is a helybeli Vöröskereszt egylet ügyeinek intézői vállalták, ötven darab csinos perselyt helyeztek el a város külömböző üzleteiben és kávéházaiban, ahol kiki, minden zaklatás nélkül, önkéntes adakozással róhatta le szeretet adományait. A gyűjtő perselyek tartalmának megszámlálása után kitűnt, hogy a füsttelen nap 290 K 01 fillért eredményezett Gyulán, amely összegnek háromnegyed része az Auguszta alapnak felküldetett, mig a gyűjtés egynegyed része Gyulán maradt és a Vöröskereszt húsvéti gyűjtésének összegéhez takarékpénztárba helyeztetett el, a mi rokkant hőseink részére. Az egyes gyűjtőhelyeken a következő összegek folytak be: (betét.) Marosán György 5.61 K, Közkórház 36.23 K, Ludvig József 3.50 K, Dermencsin János 2.42 K, Wieland Dénes 22.78 K, Tóth János 3.08 K, Weisz Mór és Tsa 5 K, Zuzmann János 3.65 K, Leopold-nyomda 1.08 K, Garay János 1 K, Nagytözsde 1 64 K, Vértesi Arnold 86 fill., Multas Mór 6.27 K, Ehrenfeld S. 1.26 K, Tulkán Tivadar 1.56 K, Komló szálloda 12.19 K, Otthon kávéház 2.08 K, Vadász kávéház 2.71 K, Korona szálloda 54 fillér, Polgári kör 5.80 K, Deinl Lipótné 2.52 K, Leopold cukrászda 6.06 K, Dörfler Ferencné 85 fill., Schmidt tőzsde 6 50 Ifj. Schillinger J. 1 K, Wiszt vendéglő 1.64 K, Payer gyógyszertár 3.97 K, Burda bormérés 1 20 K, Oszuszki János 7.34 K, Máv. állomás 6.44 K, Ludvig József 2 61 K, Schwimmer L. Adolf 54 f., Schwimmer Arnold 3.36 K, Winkler gyógyszerész
